A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előírásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

---

Előadások tematikája

Állathigiénia és Állomány-egészségtan II. c. tárgy elméleti előadásainak témakörei és haladási naplója

(9. szemeszter, 2024. szeptember 9 – december 13.)

 

 

1. A húsmarhatartás állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták. Tartástechnológiák. Hízlalási módok. Húshasznú szarvasmarha állományok gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.
2. Húshasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei) Tenyészbika menedzsment
3. Tejhasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei).

Szeptember 12. (3) Dr. Könyves László

 

4. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.
   A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
5. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). A tartási tényezők hatása a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére. Példák az állomány-egészségügyi monitoring és menedzsment újszerű lehetőségeire, módszereire és eszközrendszerére.
6. Telepirányító rendszerek, kockázatelemző eszközök és szoftverek, állománydiagnosztikai eszközök és módszerek a gyakorlatban.

Szeptember 19. (3) Dr. Hejel Péter

 

1. A tőgygyulladás mint állománybetegség (definíció, jelentősége, típusai). Diagnosztikai lehetősségek, gyógykezelés.
2. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók.
3. Az állományszintű védekezés alapelvei. Higiénikus tej-mintavétel. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése.

Szeptember 26. (3) Dr. Kovács Péter

 

10. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései I.
11. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései II.
12. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása a szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Október 3. (3) Dr. Könyves László

13. Borjú- és növendék-nevelés higiéniája és állomány-egész­ség­ügyi kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak kolosztrum-ellátottságának jelentősége. A borjak tarástechnológiája és takarmányozása.
14. Gyakoribb borjúbetegségek elleni védekezés állomány-egészségtani kérdései. A borjak összetett okú emésztő-, légzőszervi és parazitás betegségeinek állomány-egész­ség­ügyi kérdései.
15. A borjú-egészségügy gyakorlati kérdései, esettanulmány

Október 10. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

 

 

16. A kiskérődzők tartásának állathigiéniai kérdései I. Hasznosítási irányok, tartástechnológiák, a kiskérődzők takarmányozásának legfontosabb szempontjai, szaporodásbiológiai menedzsment
17. A kiskérődzők tartásának állathigiéniai kérdései II. A gidák és bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei, a juh és kecskeállományok állategészségügyi menedzsmentje (fertőző eredetű, parazitás megbetegedések,  tőgy és lábvégbetegségek kontrollja), PLF lehetőségek a kiskérődzők tartásában
18. Az állatjóllét vizsgálata a gyakorlatban. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására (termelő, állatszállítás, vágóhíd)

Október 17. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

 

19. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
20. Lábvég-egészségügyi monitoring, védekezési programok és lábvégfürösztési protokollok.
21. A nyúltartás technológiai rendszerei. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nyulak tartással és takarmányozással összefüggő, összetett okú betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

Október 24. (3) Dr. Lehoczky János (2), Dr. Német Zoltán (1)

 

1. A baromfiágazat jellemzői. Hazai és nemzetközi trendek. A baromfitermék-előállítás jelentősége.
2. Házityúk tenyész állományok tartásának technológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
3. A tenyészpulyka tartás technológiája, higiéniája, állomány-egészségtana

Október 31. (3) Dr. Kovács László

 

1. Házityúk árutojó állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
2. Pulyka végtermék állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
3. A kacsa- és lúdtartás technológiája, állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai.

November 7. (3) Dr. Kovács László

 

1. A baromfibetegségek elleni specifikus védekezés – vakcináció – állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai.
2. Itatóvíz- és takarmány-higiénia jelentősége a nagyüzemi baromfitermelésben.
3. Antimikrobiális menedzsment az iparszerű baromfitermelésben; állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozások

November 14. (3) Dr. Kovács László

1. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana I.
2. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana II. A baromfi mikrobiom állomány-egészségtani vonatkozásai.
3. Házityúk brojlercsirke állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana

November 21.  (3) Dr. Kőrösi László

 

34. A sertéságazat jelentősége, a sertéstartás és -tenyésztés szervezése (fajták, fajtatiszta tenyésztés, hibridizációs programok, tenyésztési piramis, tenyésztő szervezetek)
35. A sertéstartás technológiai rendszerei (egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek termelési folyamatábrája, fiaztatási módszerek, a választott malacok, hízósertések és kocák tartási módszerei és technológiai berendezései)
36. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban (a szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők, az ún. nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, batch management)

November 28. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

37. A koca fialáskörüli megbetegedései, postpartum dysgalactya syndrome (PDS), fontosabb végtagbetegségek, a kocaselejtezés stratégiája
38. Malacnevelés a fialástól a választásig (a fialás előtti veszteségek kockázati tényezői, fialás utáni veszteségek fontosabb okai, a védekezés szervezése)
39. Az állomány-egészségügy szervezése a választástól az utónevelés végéig tartó időszakban (a választást követő súlygyarapodást befolyásoló tényezők, a választás körül jelentkező fontosabb baktériumos és vírusos betegségek, a megelőzés programja)

December 5. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

40. A sertéshizlalás állomány-egészségügyi programja, fontosabb problémák és megbetegedések az utónevelés és a hizlalás fázisában.
41. A sertés idült légzőszervi betegsége (PRDC) (kialakulás, állományszintű diagnózis, védekezés)
42. Sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan): adatgyűjtés, adatelemzés, ellenőrző listák. Vágóhídi patomorfológiai adatgyűjtés, adatelemzés és adatszolgáltatás.

December 12. (3) Dr. Sipos Roland

 

Budapest, 2024. szeptember 4.

Dr. habil Könyves László PhD

tanszékvezető, egyetemi docens                                                        Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika

Gyakorlatok tematikája

Szarvasmarha állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben)

Az állomány-egészségügyi gyakorlatokhoz kiadott Balesetvédelmi oktatás letölthető a dokumentumtárból.

 

 

Értékelés leírása

A félév végi aláírás megszerzésének feltétele az évközi zárthelyi dolgozat sikeres, legalább 60 %-os teljesítése.

A ZH anyaga az ÁH II előadásokon a ZH időpontjáig elhangzott tananyag alapján kerül összeállításra.

A ZH 45 darab egyszerű választásos tesztérkérdést tartalmaz, a teszt megírására 30 perc áll rendelkezésre.

Az elmulasztott és a 60%-osnál gyengébb ZH-k pótlása kötelező, egy pót ZH időpont kerül meghirdetésre.

A ZH fő célja, hogy segítse az Állathigiénia tárgy záró vizsgájára történő sikeres felkészülést, folyamatos tanulásra ösztönözve hallgatóinkat.

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az „Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 27. §.

Vizsga információk

Felkészülés:

Az előadásokon elhangzott tananyag. Az előadások anyaga az elearning.univet.hu oldalon elérhető

 

 

Kötelező irodalom

RAFAI P.: Állathigiénia. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

RAFAI P. – BRYDL E. – NAGY Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom

RAFAI P. – PAPP Z. – JAKAB L. – JANZA F. – LÁSZLÓ E.: Állatorvosi alkalmazott etológia. Jegyzet. Budapest: ÁOTE, 1999.

BRYDL E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei

és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1987.

BRAND A. – NORDUIZEN J.P.T.M. – SCHUKKEN Y.H.: Herd Health and Production Management in Dairy Practice.

Wageningen: Wageningen Pers, 1996.

RADOSTITS O.M.: Herd Health Food Animal Production Medicine.

W.B. Saunders Company, 2001.

EKESBO, I. 2011. Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 781845937706

JENSEN, P. 2009. The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 9781845935368

ALAND, A. –  BANHAZI, T. (ed.) Livestock housing. Modern management to ensure optimal health and welfare of farm animals ISBN: 978-90-8686-217-7 Wageningen: Wageningen Pers, 2013.

 

A vizsga  szóbeli vizsga lesz, minden vizsgázó 2 kérdést fog kapni, egyet az Állathigiénia 1. tárgyköréből, egyet pedig az Állathigiénia 2. tárgyköréből.

 

Állathigiénia és Állomány-egészségtan vizsgakérdések 2024.

Általános Állathigiénia

 

 

1. A járványvédelem általános elvei az állattenyésztésben. Mit jelent és miért fontos a járványvédelem? Járványvédelem és a betegségek terjedése. A járványvédelem alapelvei. A járványvédelem elemei.
   General principles of biosecurity in animal production.What is and why is biosecurity important? Biosecurity and disease transmission. The principles of biosecurity. The components of biosecurity.

 

 

2. Állathigiéniai követelmények az építőanyagokkal, határoló és nyílászáró szerkezetekkel szemben. Kockázatcsökkentés állattartó telep építése vagy átalakítása során. Procedurális, fizikális és operatív járványvédelem.
   Physical properties of building materials. Demands for walls, roof, windows and floor. Risk reduction when building or remodeling a farm. Procedural biosecurity. Physical biosecurity. Operational biosecurity.

 

 

3. A járványvédelem kapcsolata az állomány-egészségüggyel, termeléssel és az antimikrobiális szerek alkalmazásával. A fejlett üzemi (telepi) járványvédelem ökonómiai hatása.
   Biosecurity and its relationship with health, production and antimicrobial usage. Economic impact of improved biosecurity.

 

 

4. A tisztítás és fertőtlenítés gyakorlati megközelítése az állattenyésztő gazdaságokban. A telepi járványvédelem és az állattartó gazdaságok higiéniai állapotának mérése.
   Practical approach of cleaning and disinfection on animal production farm. How the measure biosecurity and the hygiene status of farms.

 

 

5. A sertés-, baromfi- és szarvasmarha-betegségek átvitelének állathigiéniai, állomány-egészségtani vonatkozásai, összefüggésben a sertés-, baromfi- és szarvasmarhatelepek járványvédelmével.
   Animal hygiene aspects of transmission of pig, poultry and cattle diseases and biosecurity in pig, poultry and cattle farms.

 

 

6. Az istállók mikroklímájának és a belső levegő minőségének szabályozása. Az istállók fűtése, hűtése és szellőztetése, a légcsere különböző, hazánkban is alkalmazott módszerei és ezek kritikai értékelése.

 

Control of microclimate and indoor air-quality of livestock barns. Heating, cooling and ventillation (air exchange, heat abatement systems), and critical evaulation of the various solutions.

 

 

7. A levegő aeroszol-szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. A lebegő részecskék jellemzői, mérési módszerei. A levegő minőségének mikrobiológiai ellenőrzése (bio-aeroszolok mérése).

 

Impact of aerosol-pollution of indoor air on farm animal’s production and health. Methods of measurement of aerosol airborn particles. Microbiological control of air quality (measurement of bio-aerosols).

 

8. A levegő káros gáz szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére, munkaegészségügyi szempontok. Az istálló levegőjét szennyező gázok jellemzői, mérésük módszerei.

 

Impact of gaseous air pollution on farm animal’s health and productivity, effect on labor safety. Methods for measurement of gaseuous pollutants in indoor air.

 

 

9. A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok termelésére, egészségére. Háziállatok hőszabályozásának élettani alapjai, az állatok hőkörnyezetének értékelési szempontjai (pl. TNZ), az állatok alkalmazkodása a környezeti hőmérséklethez.

 

The effects of microclimatic conditions on health and productivity of farm animals. Thermoregulation of farm animals (heat production, heat loss and thermal balance). Criteria for assessing and evaulation the thermal environment of animals (e.g. TNZ), adaptation of animals to ambient temperature.

 

10. A hőstressz gazdasági haszonállatokra gyakorolt hatása, a környezeti hőstressz számszerűsítése (a hőérzeti indexek jelentősége, felépítése, számítása és használata a gyakorlatban).

 

The influence of the heat stress on the farm animals. Identification and expression of the heat stress (calculation and use of heat-sense indexes in the practice)

 

11. Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok kibocsátásának hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése

 

Effects of animal production on the natural resources (soil, water ecosystems, atmosphere). Environmental impacts of emissions. Reduction of harmful emissions

 

 

12. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai. Az állati eredetű hulladékok/melléktermékek meghatározása. Az 1. kategóriába tartozó anyagok, beleértve az SRM-et is. 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok. Az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanításának és kezelésének elvei.

 

Classification of animal wastes/by-products. Definition of wastes/by–products. Category 1 materials including SRM. Category 2 and 3 materials. Principles of disposal and treatment of Category 1, 2 and 3 waste materials.

 

 

13. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége (avasodás, oxidatív stressz, biogén aminok, megelőzés lehetőségei)

Chemical decomposition of feed lipids and feed proteins. The oxidative stress. Biogen amines. Preventive measures.

14. A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. (A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikróba szaporodás feltételei, takarmányromlás és következményei)

Microbial contamination of feeds. (Classification of feed flora. Environmental condition of microbial gradation. Consequences of feed spoilage.)

 

15. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége. Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Fuzárium toxinok Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése.

General characteristics and classification of mycotoxins. Storehouse and field moulds. Fusarium toxins. General characterisation of Zearalenons.

 

16. A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfira.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Zearalenone.

 

17. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése. A takarmányok trichotecén-szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfifélékre.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Trychothecenes.

 

18. Fumonizin toxinok.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Fumonisins.

 

19. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége.

Store house mycotoxins. Aflatoxins.

 

20. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Patulin, penicillinsav, citrinin.

Store house mycotoxins. Ochratoxines. Patulin, Penicillin-acid, citrinin.

 

21. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek.

Mycotoxin contamination of cereals. Regulations.

 

22. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége. A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei.

Opportunities of prevention of mycotoxin related health/production problems (Prevention of infection in the vegetation period. Disinfection/decontamination prior to storing. Decrease of harmful effects /feed additives/)

 

 

 

 

 

23. A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata és értékelése. (Indikátor mikroorganizmusok, Patogén mikroorganizmusok a takarmányokban)

 

Examination of the microbiological-hygienic status of feeds. (Indicator micro-organisms. Pathogens in the feeds.)

 

 

 

24. Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége. (Az ivóvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői, a háziállatok ivóvíz szükséglete, Példák a vízellátás és az állatok termelési- és egészségi állapota közötti kapcsolatra.

 

Hygiene of the drinking water. Physical, chemical and microbiological characteristics of the drinking water. Water requirements of the farm animals. Examples of the effect of water hygiene on the production and health of the farm animals

 

25. A takarmány- és vízmintavétel szempontjai és a mintavételek végrehajtása.

 

Rules, aspects and execution of sampling water resources and feeds.

 

26. A stresszről általában, fiziológiája, típusai 

Stress in general, its physiology

 

27. A stressz jólétet, egészséget és termelést befolyásoló szerepe a haszonállattartásban. A stressz felismerése és managementje

 

Stress effects in animal welfare, health status and production in farm animals. The diagnosis and management of stress

 

 

 

28. Összetett okú betegségek I. Definíciók. A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. Az élőcsira-terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Az élőcsíra-terhelés befolyásolásának tartástechnológiai és menedzsment lehetőségei.

 

Management related sin. multifactorial diseases of farm animals I. Definitions. The role of the facultative pathogens in the diseases.The concept of germ load. Interactions between housing and management factors and the germ load.

 

29. Összetett okú betegségek II. A nem specifikus védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére.

 

Management related sin multifactorial diseases of farm animals II. The role of the non specific deffence mechanisms in multifactorial disease resistance. Effects of environmental factors on the defense mechanisms.

 

30. A precíziós állattartás (Precision Livestock Farming, PLF). A technológia jelentősége, alapelemeinek általános ismertetése, azok alkalmazási lehetőségei az állomány-egészségügyi menedzsmentben. Példák, egy választott példa részletes bemutatása

Precision Livestock Farming (PLF) and its applicability in herd health management. The significance of these technologies, the general description of their basic elements, their application possibilities in herd health management. Examples, and a detailed presentation of a chosen example.

 

 

 

Kérődző állomány-egészségtan – Questions from ruminant herd health        

 

 

1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.

General characterisation of dairy industry. Main trends in dairy farming. Herd-health management of dairy cattle. General aspects.

2. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).

The aim, principles and protocol of cattle herd-health production-orienting programme in dairy farms. The structure of dairy management.

 

3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, célja, végrehajtása és alkalmazása a tejhasznú szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Metabolic profile tests in dairy herds, relevance, indications, execution and the possibility of their use in the herd-health management.

 

4. Az anyagforgalmi vizsgálatok mintavételi protokollja tejhasznú szarvasmarha állományokban.

Sampling protocol of metabolic profile test in dairy herds.

5. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.

Relevant metabolic parameters of dairy cows, and interpretation of their normal ranges or pathological values.

 

6. Az energiaforgalom zavarai tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Ketosis in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

 

7. Hipokalcémia tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Hypocalcemia in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

8. A telepszemle (farmvizit) tejhasznú szarvasmarha állományokban. A telepszemle előkészítése és végrehajtása. Döntéshozatal.

Farm visit in dairy herds. General aspects and execution of farm visit. Decision making, Follow up

 

9. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. Bendőteltség vizsgálata. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata (szarvasmarha).

Body condition scoring.Rumen Fill Scoring. Faeces scoring. Examination of the feed ration. (Cattle)

 

 

10. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. A legfontosabb tartástechnológiai rendszerek ismertetése. Példák a tartási tényezők tejelő szarvasmarhák teljesítményére és egészségére gyakorolt hatásaira.

General aspects of animal hygiene on dairy farms. Description of the most important housing technology systems. Examples of the effects of husbandry factors on the performance and health of dairy cattle.

 

11. Ismertesse a legfontosabb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a férőhely tervezéskor (pihenőterület, takarmány- és ivóvíz hozzáférés, nyakrögzítők és pihenőbokszok száma stb.), különös tekintettel az elléskörüli időszak sajátos igényeire!

Describe the most important aspects that must be taken into account when calculating the barn capacity (resting area, access to feed and drinking water, number of head-lockers and cubicles, etc.), especially with regard to the specific needs of the transition period.

 

12. Ismertesse a leggyakoribb fejésgépesítési rendszereket és fejőház elrendezési típusokat, majd jellemezze azokat az állatok- és a termelésszervezés szempontjából!

Please describe the most common milking systems and milking parlor layout types, then characterize them in terms of animal- and production organization.

 

13. Sorolja fel egy tipikus tejelő tehén telepen megtalálható, az állategészségügyi menedzsment szempontjából legfontosabb, speciális rendeltetésű állattartó épületeket! Kérem, ismertesse az előkészítő istálló, az az ellető és a fogadóistálló tervezésének/kialakításának és üzemeltetésének legfontosabb kritériumait!

Please name and describe the most important special purpose livestock buildings in a typical dairy farm, from the point of view of animal health management. Please describe the most important criteria for the design / construction and management of the close-up barn, the calving and maternity area and the freshcow’s barn!

 

 

14. Jellemezze a zsúfoltság negatív hatását a tejtermelő tehén állományokban és ismertessen néhány technológiai megoldást, illetve menedzsment intézkedést, amelyekkel ez hatékonyan megelőzhető!

Please describe the negative impact of overcrowding in dairy barns and describe some technological solutions and management interventions that can effectively prevent it!

 

15. Ismertessen a tejelő tehenészetekben gyakrabban használt monitoring eszközöket és módszereket!

Please name and describe the most common herd-health monitoring tools and methods on dairy farms!

 

16. Ismertessen a tejelő tehenészetekben gyakrabban használt monitoring eszközöket és módszereket!

Please name and describe the most common herd-health monitoring tools and methods on dairy farms!

 

17. Borjú és növendéknevelés állomány-egészségügyi menedzsmentje: Célok meghatározása, a felnevelési menedzsment szakaszai, Vemhes tehén/üsző menedzsment, újszülött borjak ellátása.

Animal hygienic and herd health aspect of raising calves I. Preset/production targets. Influential factors of calves’ health and performance (Breeding management, Pregnant cow/heifer and calving management, Nursing of calves)

 

18. A kolosztrum ellátás jelentősége, kolosztrum itatási menedzsment, a kolosztrum-ellátottság ellenőrzése.

Colostrum supply and management of calves. Control of maternal immunity of calves.

 

19. Borjak és tenyészüszők mikroklíma igénye, tartástechnológiák a felnevelés során, borjak és tenyészüszők emésztés-élettani sajátosságokat figyelembe vevő takarmányozása

Keeping technologies and nutrition of calves and growing cattle.

 

 

 

 

20. Gyakoribb baktériumos, vírusos és parazitás emésztőszervi megbetegedések borjakban, kialakulásuk, kórokok és a védekezés lehetőségei.

Common bacteriological, viral and parasitic diseases of calves. Risk factors, control and prevention of the diseases.

 

21. Borjak légzőszervi betegség komplexe (BRDC): klinikai formák, hajlamosító tényezők, kórokok, védekezés

Bovine respiratory disease complex (BRDC) of calves and growing cattle. Pathogens, clinical forms, risk factors, control and prevention of the diseases.

 

22. A húsmarha tartás állathigiéniai kérdései: fontosabb fajták, a húsmarhák tartásának fontosabb technológiai vonatkozásai, hízlalási módok.

Animal hygienic aspects of beef cattle production. Important Breeds, general aspects of management, housing/keeping technologies, forms of fattening

 

23. Húsmarha állományokban (anyatehén és hízóállományok) előforduló fontosabb összetett okú betegségek. Főbb termelési és állomány-egészségügyi mutatók, kockázati tényezők és a védekezés főbb szempontjai.

Main management related (sin. multifactorial) diseases of beef herds (suckler herds and beef feedlot herds). Risk factors, production and disease monitoring parameters, prevention

 

24. Húsmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló környezeti és menedzsment tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására. Tenyészbika menedzsment.

Monitoring and management of the reproduction in beef herds. Factors influencing reproduction of cows Management tools for the improvement of reproductive performance. The mating bull management.

 

25. A tejelő szarvasmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására

Monitoring and management of the reproduction in dairy cattle herds. Factors influencing reproduction of cows. Management tools for the improvement of reproductive performance.

 

26. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.

Diseases of the bovine digit. Functional hoof trimming.

 

 

 

27. Szarvasmarhák lábvég-egészségügyi monitoringja, védekezési programok és fürdetési protokollok.

Monitoring and preventive measures of hoof disorders in cattle.

 

28. A tőgygyulladás definíciója és jelentősége.
    The definition and importance of mastitis.

 

29. A tőgygyulladás formái. Diagnosztikai lehetősségek.
    Forms of mastitis. Diagnostic opportunities.

 

30. A tőgygyulladás gyógykezelése.
    The treatment of mastitis.

 

31. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló hajlamosító tényezők.
    The predisposing factors affecting the development of mastitis.

 

32. A fejés menete – A fejés során elvégzendő teendők ismertetése.
    Milking technique – The expected tasks during the milking.

 

33. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
    Contagious mastitis pathogens. Control of contagious mastitis pathogens in a dairy herd.

 

34. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
    Environmental mastitis pathogens. Control of environmental mastitis pathogens in a dairy herd.

 

35. Átmeneti jellegű kórokozók. Az átmeneti jellegű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
    In-between mastitis pathogens. Control of in-between mastitis pathogens in a dairy herd.

 

36. Kecske és juh állomány-egészségügyi menedzsment. Hasznosítási irányok, a tartástechnológia fontosabb elemei, az állomány-egészségügyi programok fontosabb elemei

Herd health management of goats and sheeps. (Production branches , main aspects of housing technology  Practical components of herd health programs )

37. A gidák és bárányok legfontosabb összetett oktanú betegségei  (Kontroll és megelőzés, legfontosabb fertőző-nem fertőző és hiánybetegségek) )

Common diseases of kids and lambs. (Controll and prevention, infectious, non-infectious, deficiency diseases)  

 

38. A juhok és kecskék fontosabb megbetegedései ( Parazita kontroll, tőgygyulladás, fontosabb fertőző és nem fertőző betegségek )

Common diseases of sheep and goat . (Parasite controll, mastitis management , important infectious and non- infectious diseases

 

39. PLF lehetőségek  kiskérődzők tartásában

 

PLF options in small ruminants

 

 

 

 

40. Az állatjóllét vizsgálata a termelőhelyen. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására.

 

Practical auditing of welfare in livestock production units.

 

 

 

Sertés állomány-egészségtan – Questions from swine herd health

 

1. A sertéshústermelés jellemzői (Rövid történeti áttekintés a második világháborút követően, a sertéshústermelés jelentősége, szervezése /tenyésztési piramis/)

 

Characteristics of pig production I. (significance of the pig industry in the animal agriculture, organisation of pig production /the breeding pyramid/

 

2. A sertéshústermelés jellemzői II. (Fontosabb sertésfajták és hibridek, hibridizációs sémák, a tenyésztő szervezetek szerepe, utód ellenőrzés)

 

Characteristics of pig production II. (Main pig breeds, hybridisation schemes, the role of breeders’ association and the breeding authority, performance testing)

 

3. A sertéstartás technológiai rendszerei I.) (Tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábrája. Egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek)

Management technologies of swine production I. Operational set up of breeding, fattening and commercial pig farms. (Schematic diagram of operation. SSF /farow-to-finish/; bi-phase and three-phase systems)

 

4. A sertéstartás technológiai rendszerei II. (Fiaztatási módszerek: egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, szabadtartási rendszerek; ezek kritikai elemzése. A fiaztató rácsokkal szemben támasztott főbb követelmények: méretek, rácspadozat tulajdonságai, fűtő-, etető- és itató rendszerek)

 

Management technologies of swine production II. Farrowing systems (individual farrowing, demands for the creep, heating systems, feeders and drinkers, regulations for the slatted floor, size of the farrowing crate, group farrowing and group nursing systems, free range farrowing)

 

 

 

5. A sertéstartás technológiai rendszerei III. (Választott malacok tartása: padlószintű csoportos tartás, battériás tartás, ház a házban /Nürtringer/ rendszer)

 

Management technologies of swine production III. Housing of the weaned pigs (weaners’ pool, flatdecks, the “Nürtringer” system)

 

6. A sertéstartás technológiai rendszerei IV. (Dán típusú hizlaló épületek; takarmány kiosztási rendszerek; itató berendezések; szellőztetési megoldások)

 

Management technologies of swine production IV. Feeding and watering systems in housing of fattening pigs (drinking facilities, dry feeding, slop feeding technologies, effect of feed distribution on the air hygiene)

 

7. A sertéstartás technológiai rendszerei V. A kocatartás technológiai rendszerei (vemhesítő szállások, a vemhes koca szállás). Kiscsoportos tartás módszerei, kritikai értékelése. Nagy csoportos tartás, lényege, kritikai értékelése.

 

Management technologies of swine production V. Housing of the sow (breeding sow house, housing systems for the pregnant sow). Group housing, large groups.

 

8. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan I. (Az állategészségügyi szolgáltatás fejlődése; A tervezett állategészségügyi szolgáltatás rész-elemei.)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry I. The changing role of the veterinarian. (Main trends in the past 50 years in pig production, services given by the general practitioner and by the full time consultant, components of the planned animal health and production programmes)

 

9. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan II. (Cél és akciós paraméterek; ellenőrző listák példákkal)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry II. Target and action parameters (definition and examples), check lists (definition and examples)

 

 

 

 

10. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan III. (A szaktanácsadás gyakorlata: előkészület, helyszíni vizsgálatok, a tapasztaltak elemzése és megvitatása, vágóhídi monitor vizsgálat eredményeinek interpretálása, válogatott témák megvitatása, jelentés készítés)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry III. The practice of consultancy (previsit preparation, on the spot activity, analysis and discussion of the results of the visit, selected topics, preparation of the report)

 

11. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. I. (A szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők)

 

Herd health management of reproduction I. (monitoring of the reproductive performance, factors that affect the litter size) (Swine)

 

12. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. II. (Kocaforgó, a nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, gyakori panaszok)

 

Herd health management of reproduction II. (Farrowing index, non-productive days, factors that influence puberty, frequent complaints)

 

13. A koca fialás körüli betegségei I. (Kórképek, miért tipikusan összetett okú betegség, az endotoxinok szerepe, klinikai tünetek)

 

The periparturient diseases of the sow I. (forms of the disease complex, an exemplary management related disease, the role of endotoxins, clinical signs)

 

14. A koca fialás körüli betegségei II. (Közreható takarmányozási és tartási körülmények, állomány szintű kórjelzés, megelőzés és gyógykezelés, a koca kondíciójának pontozása)

The periparturient diseases of the sow II. (Feeding and management factors that are involved in the development of the disease, diagnosis at herd level, preventive and therapeutic measures)

 

15. Kocák selejtezése. (Okok, következmények, selejtezési stratégia)

 

Culling of the sow. (Reasons and economic consequences, culling strategy, statistical analysis of culling)

 

 

 

16. Kocák végtag betegségei. (Lehetséges fertőző és nem fertőző okok, pododermatitis, osteochondrosis, váll-táji felfekvés: okok, megelőzés)

 

Leg disorders of the sows (Infectious and non-infectious reasons, pododermatitis, osteochondrosis, shoulder ulcer: reasons and prevention)

 

17. A fialástól a választásig I. (Fialás körüli elhullások /késői magzat elhalás, intrapartum elhalás, okok, elkülönítés, kockázati tényezők)

 

Herd health management from farrowing till weaning I. (Periweaning mortality: late foetal death, intrapartum and early postnatal deaths, risk factors of producing stillborn piglets)

 

18. A fialástól a választásig II. (Fialást követő elhullások: nem fertőző okok, a kolosztrum ellátás jelentősége)

 

Herd health management from farrowing till weaning II. (Non-infectious postparturient losses, importance of colostrum)

 

19. A fialástól a választásig III. (Főbb fertőző okok, hajlamosító tényezők, útmutató a kocák és malacok vizsgálatához a fiaztatóban)

 

Herd health management from farrowing till weaning III. (infectious postparturient losses, diagnosis of infectious postparturient losses at herd level, recognition of risk factors)

 

20. A választástól a malac utónevelés végéig I. (A választott malac fejlődési erélyét meghatározó tényezők: életkor, anatómia-élettan, takarmányozás, tartás gondozás)

 

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period I. (age, anatomical-physiological, nutritional and housing/management factors that influence the weight gain and diseases of piglets in the periweaning period)

 

 

21. A választástól a malac utónevelés végéig II. (Gyakoribb baktériumos és vírusos betegségek a választás körül, a bélflóra szerepe, a választáskörüli emésztőszervi betegségek megelőzése)

 

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period II. (Role and functions of the small intestine; role and functions of the intestinal microflora; defence against intestinal pathogens, general aspects of prevention of periweaning diarrhoea of pigs)

 

22. Hízó állományok állat-egészségügyi menedzsmentje. (Hatékonyságot jellemző paraméterek, cél és akciós paraméterek, adat regisztráció, gyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek a hizlalás idején)

Herd health management of the fattening pig (efficiency parameters, target and interference levels, data that should be recorded, methods of data recording, common diseases of the fattening pig)

 

23. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja I. (alapelvek: tipikusan összetett okú betegség: élőcsira terhelés, légzőkészülék védekezésére ható környezeti tényezők)

 

Porcine respiratory disease complex I. An exemplary multifactorial disease. (germ load, environmental factors that affect the non-specific and specific protective mechanisms of the respiratory tract)

 

24. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja II. (Állomány-szintű diagnózis, a betegség előfordulása/súlyossága, mikroorganizmusok és környezeti tényezők hatása)

 

Porcine respiratory disease complex II. (Methods of diagnosis at herd level (prevalence/severity of the disease, related micro-organisms, environmental risk factors)

 

25. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja III. (A védekezés módszerei: gyógykezelési/immunizálási programok, szegregált termelés)

 

Porcine respiratory disease complex III. Methods of control. (medication/immunisation programmes segregated production, eradication

 

 

26. A sertés idült légzőszer i betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja IV. Az SPF technika – meghatározások, primer és szekunder állományok. A technika; jelentősége, várható kilátások)

 

Porcine respiratory disease complex IV. The SPF technique (definitions, primer and secondary herds, the technique, significance and prospects of establishing SPF)

 

27. A vágóhídi patomorfológiai vizsgálatok állomány-egészségügyi jelentősége. A fontosabb pontozási módszerek ismertetése.

 

Pathomorphological data collection and analysis in the abattoir. The main scoring systems.

 

 

 

Baromfi állomány-egészségtan, Questions from poultry flock health

 

 

1. Házityúk tenyész állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana – előnevelési időszak
   Housing technology, hygiene and herd health of breeding chicken flocks – rearing period

 

 

 

 

2. Házityúk tenyész állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana: tenyészállományok tojástermelési időszaka 18 hetes életkortól a termelési ciklus végéig
   Housing technology, hygiene and herd health of breeding chicken flocks: egg production cycle from 18 weeks of age to end of production

 

3. Házityúk árutojó állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
   Housing technology, hygiene and herd health of laying hens

 

4. Házityúk brojlercsirke állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
   Housing technology, hygiene and herd health of broiler chickens

 

5. Tenyész és brojler pulyka állományok tartástechnológiája, higiéniája, állomány-egészségtana
   Housing technology, hygiene and herd health of breeding and commercial turkey flocks

 

6. A kacsa- és lúdtartás technológiája, állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai
   Husbandry, hygiene and herd health of ducks and geese

 

7. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana: tenyésztojások kezelése a telepen és a keltetőüzemben, a keltetőüzem felépítése, keltetés technológiája
   Poultry hatching management and hygiene: handling of hatching eggs on farm and in hatchery, structure of a hatchery, technology of hatching

 

8. A baromfi mikrobiom állomány-egészségtani vonatkozásai
   Flock health aspects of microbiome of poultry.

 

9. Itatóvíz- és takarmány-higiénia jelentősége a nagyüzemi baromfitermelésben.
   Hygiene of drinking water and feed in industrial poultry production.

 

10. Antimikrobiális menedzsment az iparszerű baromfitermelésben; állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozások
    Animal hygiene aspects of antimicrobial management at large-scale poultry farms

 

11. A baromfibetegségek elleni specifikus védekezés – vakcináció – állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai

Higienic and flock health aspects of the specific control of poultry diseases – vaccination

 

 

 

Nyúl állomány-egészségtan

 

A nyúltartás technológiája a gyakorlatban. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nagyüzemben termelő nyulak fontosabb betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

 

Herd health management of rabbit production. (Breeds. Breeding management. Housing.) Important diseases of industrial rabbits.