Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állathigiénia és állomány-egészségtan 2.

Állathigiénia és állomány-egészségtan 2.

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
szigorlat
Év a tantervben
5
Szemeszter a tantervben
1
Kredit
4
Előadás óraszám / félév
45
Gyakorlat óraszám / félév
3
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar
  • Állatorvos angol

A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előirtásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

Előadások tematikája

Állathigiénia és Állomány-egészségtan II. c. tárgy elméleti előadásainak témakörei

 

(9. szemeszter, 2020. szeptember 14 – december 18.)

 

 

  1. A tőgygyulladás mint állománybetegség (definíció, jelentősége, típusai). Diagnosztikai lehetősségek, gyógykezelés.
  2. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók.
  3. Az állományszintű védekezés alapelvei. Higiénikus tej-mintavétel. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése.

 Szeptember 15. (3) Dr. Kovács Péter

 

 

  1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
  2. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). A tartási tényezők hatása a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére. Példák az állomány-egészségügyi monitoring és menedzsment újszerű lehetőségeire, módszereire és eszközrendszerére.
  3. Telepirányító rendszerek, kockázatelemző eszközök és szoftverek, állománydiagnosztikai eszközök és módszerek a gyakorlatban.

Szeptember 22. (3) Hejel Péter

 

 

  1. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása és állomány-egészségügyi menedzsmentje I. Az energiaforgalom és a sav-bázis anyagcsere zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  2. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása és állomány-egészségügyi menedzsmentje II. A fehérje- és az ásványianyag-forgalom, valamint a vitamin-ellátás zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása az állomány-egészségügyi gyakorlatban. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.

       Szeptember 29. (3) Dr. Brydl Endre


 

  1. Tejhasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei).
  2. A húsmarhatartás állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták. Tartástechnológiák. Hízlalási módok. Húshasznú szarvasmarha állományok gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.
  3. Húshasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei) Tenyészbika menedzsment

Október 6. (3) Dr. Könyves László

 

  1. A borjú- és növendék-nevelés higiéniája és állomány-egész­ség­ügyi kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak kolosztrum-ellátottságának jelentősége. A borjak tarástechnológiája és takarmányozása.
  2. Gyakoribb borjúbetegségek elleni védekezés állomány-egészségtani kérdései. A borjak összetett okú emésztő-, légzőszervi és parazitás betegségeinek állomány-egész­ség­ügyi kérdései.
  3. A kecsketartás állathigiéniai kérdései Tartás­tech­no­lógiák. Szaporodásbiológiai menedzsment. A tejtermelő kecskeállományok egészségügyi menedzsmentje.

       Október 13. (3) Dr. Könyves László.

 

 

  1. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Tartás­tech­no­lógiák. Tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai menedzsmentje.
  2. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.
  3. Az állatjóllét vizsgálata a gyakorlatban. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására (termelő, állatszállítás, vágóhíd)

Október 20. (3) Jurkovich Viktor

 

  1. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
  2. Lábvég-egészségügyi monitoring, védekezési programok és lábvégfürösztési protokollok.
  3. A nyúltartás technológiai rendszerei. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nyulak tartással és takarmányozással összefüggő, összetett okú betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

       Október 27. (3) Dr. Lehoczky János (2), Dr. Német Zoltán (1)

 

 

 

 

  1. A baromfitermék-előállítás jelentősége. Integrációk. Tartástechnológiák. A keltető szerepe és jelentősége. Napos állatok fogadása és nevelése.
  2. A baromfi betegségek elleni specifikus és nem specifikus védekezés állathigiéniai vonatkozásai (vakcinázási programok szervezése, végrehajtása és ellenőrzése, telepi járványvédelem, szervizperiódus, Monitoring programok, laboratóriumi mintavételek ideje.)
  3.  A tojóállományok (tenyész- és árutojás termelés) tartás-technológiája és takarmányozása. Telepmenedzsment. A tojótyúk-tartás környezetvédelmi és állatvédelmi kérdései .

November 3. (3) Dr. Kovács László

 

 

  1. Az étkezési tojás minőségi tulajdonságai. A tojóállományok egészségvédelme (bakteriális és vírusos betegségek, valamint az ellenük való védekezés, telepi vakcinázási program. Tartási és takarmányozási hibák okozta betegségek.)
  2. A pecsenyecsirke (brojler) előállítás állathigiéniai kérdései: tartási technológiák, takarmányozás, istálló és környezet)
  3. A termelés egyöntetűségének ellenőrzése. A brojler állományok egészségvédelme (a tartással és takarmányozással összefüggő fontosabb felnevelési betegségek és az ellenük való védekezés lehetőségei. )

November 10. (3) Dr. Kovács László

 

  1.  A pulykatartás állathigiéniai kérdései: Termelési célok, fajták, Tartástechnológiák, Tenyész- és árutermelő állományok. Napos pipék fogadása. Elő- és utónevelés.
  2. A pulykaállományok egészségvédelme: a tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb betegségek, baktériumok, vírusok és paraziták okozta betegségek, Vakcinázási és vitaminozási programok, betegségek prevenciója, laboratóriumi mintavételek ideje.
  3. A kacsatartás és tenyésztés állathigiéniai kérdései: Termelési célok. Fontosabb fajták. Nevelés, takarmányozás, A pecsenyekacsa előállítás technológiája, hús-, máj-, toll- és tojástermelő képesség.

November 17.  (3) Dr. Kovács László

 

  1. A kacsaállományok egészségvédelme: Fertőző betegségek: baktériumok, vírusok, gombák okozta betegségek. Nem fertőző betegségek: anyagforgalmi betegségek, köszvény, tollcsipkedés, mikotoxikózisok, botulizmus, kelésgyengeség).
  1. A lúdtartás és tenyésztés állathigiéniai kérdései: Fontosabb fajták és hibridek, szaporodásbiológiai menedzsment. Lúdtermékek előállításának technológiája.
  1. A lúd egészségvédelme: Fertőző betegségek: bakteriális, vírusos és paraziták okozta betegségek. Nem fertőző betegségek: kelésgyengeség, A ludak egészségét és az élelmiszerbiztonságot is veszélyeztető tényezők és elhárításuk módja

            November 24. (3) Dr. Kovács László

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. A sertéstartás és -tenyésztés szervezése (fajták, fajtatiszta tenyésztés, hibridizációs programok, tenyésztési piramis, tenyésztő szervezetek)
  2. A sertéstartás technológiai rendszerei (egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek termelési folyamatábrája, fiaztatási módszerek, a választott malacok, hízósertések és kocák tartási módszerei és technológiai berendezései)
  3. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban (a szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők, az ún. nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők)

December 1. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

  1. A koca fialáskörüli megbetegedései, fontosabb végtagbetegségek, a kocaselejtezés stratégiája
  2. Malacnevelés a fialástól a választásig (a fialás előtti veszteségek kockázati tényezői, fialás utáni veszteségek fontosabb nem-fertőző és fertőző okai, a védekezés megszervezése)
  3. Az állomány-egészségügy szervezése a választástól az utónevelés végéig tartó időszakban (a választást követő súlygyarapodást befolyásoló tényezők, a választás körül jelentkező fontosabb baktériumos és vírusos betegségek, a megelőzés programja)

December 8. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

  1. A sertéshizlalás állomány-egészségügyi programja, circovírus okozta összetett okú betegségek, a takarmánypazarlás forrásai sertéstelepeken
  2. A sertés idült légzőszervi betegsége (kialakulás, állományszintű diagnózis, védekezés)
  3. Sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan): adatgyűjtés, adatelemzés, ellenőrző listák. Vágóhídi patomorfológiai adatgyűjtés, adatelemzés és adatszolgáltatás.

December 15. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

 

Budapest, 2020. szeptember 7.

 

Dr. habil Könyves László PhD

                                                                              tanszékvezető, egyetemi docens

                                                                  Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék  és Mobilklinika

 

Gyakorlatok tematikája

Szarvasmarha állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben)

Az állomány-egészségügyi gyakorlatokhoz kiadott Balesetvédelmi oktatás letölthető a dokumentumtárból.

 

 

Értékelés leírása

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az “Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 28. §.

Vizsgainformáció

Felkészülés:

Az előadásokon elhangzott tananyag. Az előadások vázlatai leltölthetők a honlapról:

Állathigiénia 1:

http://univet.hu/hu/hallgato/kurzusok/allathigienia-es-allomany-egeszsegtan-1/download/7272

Állathigiénia 2:

http://univet.hu/hu/hallgato/kurzusok/allathigienia-es-allomany-egeszsegtan-2/download/7273

 

Kötelező irodalom

RAFAI P.: Állathigiénia. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

RAFAI P. – BRYDL E. – NAGY Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom

RAFAI P. – PAPP Z. – JAKAB L. – JANZA F. – LÁSZLÓ E.: Állatorvosi alkalmazott etológia. Jegyzet. Budapest: ÁOTE, 1999.

BRYDL E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei

és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1987.

BRAND A. – NORDUIZEN J.P.T.M. – SCHUKKEN Y.H.: Herd Health and Production Management in Dairy Practice.

Wageningen: Wageningen Pers, 1996.

RADOSTITS O.M.: Herd Health Food Animal Production Medicine.

W.B. Saunders Company, 2001.

EKESBO, I. 2011. Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 781845937706

JENSEN, P. 2009. The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 9781845935368

ALAND, A. –  BANHAZI, T. (ed.) Livestock housing. Modern management to ensure optimal health and welfare of farm animals ISBN: 978-90-8686-217-7 Wageningen: Wageningen Pers, 2013.

 

A vizsga online szóbeli vizsga lesz MS TEAMS használatával, minden vizsgázó 2 kérdést fog kapni, egyet az Állathigiénia 1. tárgyköréből, egyet pedig az Állathigiénia 2. tárgyköréből.

Kérdésenként 5 perc felkészülési idő áll rendelkezésre.

 

Vizsgakérdések:

 

Állathigiénia és Állomány-egészségtan vizsgakérdések 2020.

Általános Állathigiénia

 

  1. A szakosított állattartó telepek járványvédelmét, a betegségek megelőzését szolgáló telepítéshigiéniai és üzemeltetési feltételek: A telep helyének megválasztása. A telep elhatárolása. A telep személy, jármű és állatforgalma. A telep higiéniai rendje.
  2. Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai: Általános szempontok. Az építőanyagok tulajdonságai. Határoló és nyílászáró szerkezetek.
  3. Fertőtlenítési eljárások: Hatásuk szerinti felosztás. Hatásmechanizmus. Fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők. Fertőtlenítőszerekkel szembeni általános elvárások.
  4. Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése: Az istállók fertőtlenítése. Vízvezetékek és kutak, járművek fertőtlenítése. A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése.
  5. A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai, biológiai módszerei.
  6. A sterilizálás és a fertőtlenítés kémiai módszerei: Alkoholok, Klór és klórvegyületek, Jódtartalmú szerek, Aldehidek, Hidrogén peroxid, Perecetsav, Tenzidek, Fenolszármazékok, Egyéb, Gáz halmazállapotú fertőtlenítőszerek.
  7. Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai: Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése
  8. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai
  9. Az istállók klimatizálása. Az istállók szellőztetése, a légcsere különböző, hazánkban is alkalmazott módszerei és ezek kritikai értékelése.
  10. A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az

istálló aeroszoljai. A lebegő részecskék mérési módszerei. A levegő minőségének mikrobiológiai ellenőrzése (bio-aeroszolok mérése).

  1. A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az istálló levegőjét szennyező gázok vizsgálatának módszerei.
  2. Az istállóklíma vizsgálata. A klímatényezőket mérő műszerek és a mérési eredmények feldolgozása. Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése.
  3. A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok termelésére, egészségére. Háziállatok hőszabályozásának alapjai.
  4. A hőstressz gazdasági haszonállatokra gyakorolt hatása, a környezeti hőstressz számszerűsítése.
  5. Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése
  6. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai.
  7. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége (avasodás, oxidatív stressz, biogén aminok, megelőzés lehetőségei)
  8. A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. (A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikróbaszaporodás feltételei, takarmányromlás és következményei)
  9. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége. Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Fuzárium toxinok Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése.
  10. A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfira.
  11. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése. A takarmányok trichotecén-szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfifélékre.
  12. Fumonizin toxinok. Stachybotriotoxinok
  13. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Aflatoxinok
  14. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Ochratoxinok, Patulin, penicillinsav, citrinin.
  15. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek.
  16. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége. A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei.
  17. A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata és értékelése. (Indikátor mikroorganizmusok, Patogén mikroorganizmusok a takarmányokban)
  18. Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége. (Az ivóvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői. háziállatok ivóvíz szükséglete, Példák a vízellátás és az állatok termelési egészségi állapota közötti kapcsolatra.
  19. A takarmány- és vízmintavétel szempontjai.
  20. A stresszről általában, fiziológiája, típusai 
  21. A stressz jólétet, egészséget és termelést befolyásoló szerepe a haszonállattartásban. A stressz felismerése és managementje
  22. Összetett okú betegségek I. Definíciók. A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. Az élőcsira-terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Az élőcsíra-terhelés befolyásolásának tartástechnológiai és menedzsment lehetőségei.
  23. Összetett okú betegségek II. A nem specifikus védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére.
  24. A PLF technológiák ismertetése, azok alkalmazási lehetőségei az állomány-egészségügyi menedzsmentben.

 

 

 

Kérődző állomány-egészségtan

 

  1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.
  2. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
  3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása az állomány-egészségügyi gyakorlatban.
  4. Az anyagforgalmi vizsgálatokra történő mintavételek protokollja.
  5. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.
  1. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása. Az energiaforgalom és a sav-bázis anyagcsere zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  2. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak kialakulása. A fehérje- és az ásványianyag-forgalom, valamint a vitamin-ellátás zavarainak kialakulása, előfordulása és a védekezés lehetőségei.
  1. A telepszemle (farmvizit). A telepszemle előkészítése és végrehajtása. Döntéshozatal.
  2. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. Bendőteltség vizsgálata. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata (szarvasmarha).
  3. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. A legfontosabb tartástechnológiai rendszerek ismertetése. Példák a tartási tényezők tejelő szarvasmarhák teljesítményére és egészségére gyakorolt hatásaira.
  4. Ismertesse a legfontosabb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a férőhely tervezéskor (pihenőterület, takarmány- és ivóvíz hozzáférés, nyakrögzítők és pihenőbokszok száma stb.), különös tekintettel az elléskörüli időszak sajátos igényeire!
  5. Ismertesse a leggyakoribb fejésgépesítési rendszereket és fejőház elrendezési típusokat, majd jellemezze azokat az állatok- és a termelésszervezés szempontjából!
  6. Sorolja fel egy tipikus tejelő tehén telepen megtalálható, az állategészségügyi menedzsment szempontjából legfontosabb, speciális rendeltetésű állattartó épületeket! Kérem, ismertesse az előkészítő istálló, az az ellető és a fogadóistálló tervezésének/kialakításának legfontosabb kritériumait!
  7. Jellemezze a zsúfoltság negatív hatását a tejtermelő tehén állományokban és ismertessen néhány technológiai megoldást, illetve menedzsment intézkedést, amelyekkel ez hatékonyan megelőzhető!
  8. Ismertessen a tejelő tehenészetekben gyakrabban használt monitoring eszközöket és módszereket!
  9. Borjú és növendéknevelés állomány-egészségügyi menedzsmentje I.: Célok meghatározása, a felnevelési menedzsment szakaszai, Vemhes tehén/üsző menedzsment, újszülött borjak ellátása.
  10. A kolosztrum ellátás jelentősége, kolosztrum itatási menedzsment, a kolosztrum-ellátottság ellenőrzése.
  11. Borjak és tenyészüszők mikroklíma igénye, tartástechnológiák a felnevelés során, borjak és tenyészüszők emésztés-élettani sajátosságokat figyelembe vevő takarmányozása
  12. Gyakoribb baktériumos, vírusos és parazitás emésztőszervi megbetegedések borjakban, kialakulásuk, kórokok és a védekezés lehetőségei.
  13. Borjak légzőszervi betegség komplexe (BRDC): klinikai formák, hajlamosító tényezők, kórokok, védekezés
  14. A húsmarha tartás állathigiéniai kérdései: trendek a világ húsmarha termelésében, fontosabb fajták, a húsmarhák tartásának fontosabb technológiai vonatkozásai, hízlalási módok.
  15. Húsmarha állományokban (anyatehén és hízóállományok) előforduló fontosabb összetett okú betegségek. Főbb termelési és állomány-egészségügyi mutatók, kockázati tényezők és a védekezés főbb szempontjai.
  16. Húsmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló környezeti és menedzsment tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására. Tenyészbika menedzsment.
  17. A tejelő szarvasmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására
  1. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
  2. Szarvasmarhák lábvég-egészségügyi monitoringja, védekezési programok és fürdetési protokollok.
  1. A tőgygyulladás definíciója, jelentősége, típusai. A klinikai és a szubklinikai tőgygyulladás jellemzői.
  2. Tőgygyulladás: Diagnosztikai lehetősségek. A tőgygyulladás gyógykezelése.
  3. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. Hajlamosító tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása.
  4. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
  5. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
  6. Átmeneti jellegű kórokozók. Az átmeneti jellegű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
  7. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése. Telepspecifikus tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása.
  8. Kecske állomány-egészségügyi menedzsment. A kecsketartás jelentősége, trendek Európában, fontosabb fajták. Gyakoribb betegségek és az ellenük való védekezés
  1. A kecske állomány-egészségügyi programok főbb elemei. Kecskék takarmányozásának fontosabb alapelvei.
  2. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Hasznosítási irányok, fontosabb fajták, trendek a világban és Magyarországon. A juhok ­tartásának főbb tech­no­lógiai vonatkozásai.
  3. Juh tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai és takarmányozási menedzsmentje.
  4. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.
  5. Az állatjóllét vizsgálata a termelőhelyen. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására.

 

 

Sertés állomány-egészségtan

  1. A sertéshústermelés jellemzői (Rövid történeti áttekintés a második világháborút követően, a sertéshústermelés jelentősége, szervezése /tenyésztési piramis/)
  2. A sertéshústermelés jellemzői II. (Fontosabb sertésfajták és hibridek, hibridizációs sémák, a tenyésztő szervezetek szerepe, utód ellenőrzés)
  3. A sertéstartás technológiai rendszerei I.) (Tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábrája. Egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek)
  4. A sertéstartás technológiai rendszerei II. (Fiaztatási módszerek: egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, szabadtartási rendszerek; ezek kritikai elemzése. A fiaztató rácsokkal szemben támasztott főbb követelmények: méretek, rácspadozat tulajdonságai, fűtő-, etető- és itató rendszerek)
  5. A sertéstartás technológiai rendszerei III. (Választott malacok tartása: padlószintű csoportos tartás, battériás tartás, ház a házban /Nürtringer/ rendszer)
  6. A sertéstartás technológiai rendszerei IV. (Dán típusú hizlaló épületek; takarmány kiosztási rendszerek; itató berendezések; szellőztetési megoldások)
  7. A sertéstartás technológiai rendszerei V. (A kocatartás technológiai rendszerei (vemhesítő szállások, a vemhes koca szállás). Kiscsoportos tartás módszerei, kritikai értékelése. Nagy csoportos tartás, lényege, kritikai értékelése.)
  8. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan I. (Az állategészségügyi szolgáltatás fejlődése; A tervezett állategészségügyi szolgáltatás rész-elemei.)
  9. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan II. (Cél és akciós paraméterek; ellenőrző listák példákkal)
  10. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan III. (A szaktanácsadás gyakorlata: előkészület, helyszíni vizsgálatok, a tapasztaltak elemzése és megvitatása, vágóhídi monitor vizsgálat eredményeinek interpretálása, válogatott témák megvitatása, jelentés készítés)
  11. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. I. (A szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők)
  12. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. II. (Kocaforgó, a nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, gyakori panaszok)
  13. A koca fialás körüli betegségei I. (Kórképek, miért tipikusan összetett okú betegség, az endotoxinok szerepe, klinikai tünetek)
  14. A koca fialás körüli betegségei II. (Közreható takarmányozási és tartási körülmények, állomány szintű kórjelzés, megelőzés és gyógykezelés, a koca kondíciójának pontozása)
  15. Kocák selejtezése. (Okok, következmények, selejtezési stratégia)
  16. Kocák végtag betegségei. (Lehetséges fertőző és nem fertőző okok, pododermatitis, osteochondrosis, váll-táji felfekvés: okok, megelőzés)
  17. A fialástól a választásig I. (Fialás körüli elhullások /késői magzat elhalás, intrapartum elhalás, okok, elkülönítés, kockázati tényezők)
  18. A fialástól a választásig II. (Fialást követő elhullások: nem fertőző okok, a kolosztrum ellátás jelentősége)
  19. A fialástól a választásig III. (Főbb fertőző okok, hajlamosító tényezők, útmutató a kocák és malacok vizsgálatához a fiaztatóban)
  20. A választástól a malac utónevelés végéig I. (A választott malac fejlődési erélyét meghatározó tényezők: életkor, anatómia-élettan, takarmányozás, tartás gondozás)
  21. A választástól a malac utónevelés végéig II. (Gyakoribb baktériumos és vírusos betegségek a választás körül, a bélflóra szerepe, a választáskörüli emésztőszervi betegségek megelőzése)
  22. Hízó állományok állat-egészségügyi menedzsmentje. (Hatékonyságot jellemző paraméterek, cél és akciós paraméterek, adat regisztráció, gyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek a hizlalás idején)
  23. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja I. (alapelvek: tipikusan összetett okú betegség: élőcsira terhelés, légzőkészülék védekezésére ható környezeti tényezők)
  24. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja II. (Állomány-szintű diagnózis, a betegség előfordulása/súlyossága, mikroorganizmusok és környezeti tényezők hatása)
  25. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja III. (A védekezés módszerei: gyógykezelési/immunizálási programok, szegregált termelés)
  26. A sertés idült légzőszer i betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja IV. Az SPF technika – meghatározások, primer és szekunder állományok. A technika; jelentősége, várható kilátások)
  27. A vágóhídi patomorfológiai vizsgálatok állomány-egészségügyi jelentősége. A fontosabb pontozási módszerek ismertetése.

 

Nagyüzemi baromfitermelés technológiája, higiéniája és állomány-egészségtana

 

 

  1. A baromfitermelés jelentősége nemzetközi és hazai szinten. A madárinfluenza- és a humán koronavírus (COVID-’19)-járvány hatása a baromfitermék-előállítás teljesítményére az Európai Unióban és Hazánkban.
    Histomonosis és Heterakis gallinarum-fertőzés.
    Tenyésztyúk-állományok vakcinázási programja.

 

  1. A nagyüzemi telepek járványvédelme. Az állatorvos és a telepvezető jelentősége a telepi járványvédelmi protokoll kialakításában és működtetésében. Telepi járványvédelmi program.
    Coccidiosis elleni készítmények.

 

  1. Nagyüzemi baromfitelepek járványvédelme. A takarítási és fertőtlenítési protokoll megvalósítása a baromfitelepen.
    Gram-pozitív baktériumok okozta betegségek: Clostridiumok és Erysipelas (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

  2. A házityúk értékmérő tulajdonságai. A házityúk-tenyészállományok tartástechnológiája: naposállomány fogadása a baromfitelepen.
    Árutojást termelő tyúkok vakcinázási programja.

 

  1. A házityúk-tenyészállományok tartástechnológiája: előnevelési időszak a napos kort követően.
    AMEG antibiotikum kategóriák.
    DNS-vírusok okozta betegségek: Parvo-, Circo- és Polyomavírus (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

 

  1. A házityúk-tenyészállományok tartástechnológiája: tojástermelési időszak.
    RNS-vírusok okozta betegségek: Astro-, Picorna- és Coronavírusok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

  2. Brojler-házityúk tartástechnológia.
    Gram-negatív baktériumok okozta betegségek: Bordetellosis, Campylobacteriosis, Mycoplasmosisok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).
  3. Árutojás-termelő tyúkok tartástechnológiája: általános takarmányozási irányelvek; fontosabb vitaminok és ásványi anyagok a takarmányokban.
    RNS-vírusok okozta betegségek: Birna- és Orthomyxovírusok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

  4. Árutojás-termelő tyúkok tartástechnológiája: a naposcsibék fogadásának típusai tartásmódtól függően.
    DNS-vírusok okozta betegségek: Adeno-, Herpes- és Poxvírusok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

 

  1. Árutojás-termelő tyúkok tartástechnológiája: elő és utónevelési időszak a növendék (előnevelő) telepen.
    Gram-negatív baktériumok okozta betegségek: Baromficholera, Anatipestifer-betegség, Ornithobacteriuosis, Fertőző nátha (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

 

  1. Árutojás-termelő tyúkok tartástechnológiája: tojástermelési időszak; mélyalommal kombinált rácspadozatos és ketreces tojótyúktartás.
    RNS-vírusok okozta betegségek: Paramyxovírusok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

 

  1. Tenyészpulyka-tartástechnológia: előnevelési és tojástermelési időszak.
    A baromfi-egészségügyben használható antibakteriális szerek hatásmódjának jellemzése.
    Gram-negatív baktériumok okozta betegségek: Enterobactériumok (általános jellemzés, kimutatás, védekezés és/vagy gyógykezelés).

 

  1. Végtermék pulykaállományok tartástechnológiája: előnevelési és utónevelési (hízlalási) időszak.
    Vakcinázási módok gyakorlati példákkal. Élő és elölt vakcina típusok előnyei és hátrányai.

 

  1. A házikacsa és a mulard kacsa tartástechnológiája: tenyészállományok, pecsenyekacsa-előállítás és hízott kacsamáj-előállítás.
    Itatóvízhigiénia – vízkezelés – biofilmek.
    Tenyész- és végtermék pulyka-állományok vakcinázási programja.

  2. Lúd-tartástechnológia: tenyészállományok, húsáru-termelés és libamáj-előállítás.
    Prudens antibiotikum alkalmazás a baromfitelepeken.
    A coccidiosis: a baromfifajok fontosabb Eimeria-fajai; fontosabb coccidium-ellenes szerek.

 

  1. Keltetéstechnológia: a megfelelő higiénia, járványvédelem jelentősége a keltetőüzemekben. A tojáskezelés. A keltetésre szánt tojás higiéniai állapotát és minőségét befolyásoló tartástechnológiai tényezők.
    Mycotoxikózisok.
    Kacsa állományok vakcinázási programja.

  2. Keltetéstechnológia: a keltetőüzem felépítése; A keltetés menedzsmentje a tenyésztojás telepről való megérkezésétől a kikelt naposmadarak szállítójárműre történő felrakodásáig.
    Technopathiák.
    Brojler-házityúk állományok vakcinázási programja.

 

 

Nyúl állomány-egészségtan

 

A nyúltartás technológiája a gyakorlatban. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nagyüzemben termelő nyulak fontosabb betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.