Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előírásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

Előadások tematikája

Állathigiénia és Állomány-egészségtan II. c. tárgy elméleti előadásainak témakörei és haladási naplója

(9. szemeszter, 2023. szeptember 5 – december 15.)

1. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései I.
2. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései II.
3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása a szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Szeptember 7. (3) Dr. Könyves László

4. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.
   A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
5. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). A tartási tényezők hatása a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére. Példák az állomány-egészségügyi monitoring és menedzsment újszerű lehetőségeire, módszereire és eszközrendszerére.
6. Telepirányító rendszerek, kockázatelemző eszközök és szoftverek, állománydiagnosztikai eszközök és módszerek a gyakorlatban.

Szeptember 14. (3) Dr. Hejel Péter

1. A tőgygyulladás mint állománybetegség (definíció, jelentősége, típusai). Diagnosztikai lehetősségek, gyógykezelés.
2. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók.
3. Az állományszintű védekezés alapelvei. Higiénikus tej-mintavétel. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése.

 Szeptember 21. (3) Dr. Kovács Péter

10. Tejhasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei).
11. A húsmarhatartás állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták. Tartástechnológiák. Hízlalási módok. Húshasznú szarvasmarha állományok gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.
12. Húshasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése, adatnyilvántartás és elemzés. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei) Tenyészbika menedzsment

Szeptember 28. (3) Dr. Könyves László

13. A borjú- és növendék-nevelés higiéniája és állomány-egész­ség­ügyi kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak kolosztrum-ellátottságának jelentősége. A borjak tarástechnológiája és takarmányozása.
14. Gyakoribb borjúbetegségek elleni védekezés állomány-egészségtani kérdései. A borjak összetett okú emésztő-, légzőszervi és parazitás betegségeinek állomány-egész­ség­ügyi kérdései.
15. A borjú-egészségügy gyakorlati kérdései, esettanulmány

Október 5. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

16. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
17. Lábvég-egészségügyi monitoring, védekezési programok és lábvégfürösztési protokollok.
18. A nyúltartás technológiai rendszerei. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nyulak tartással és takarmányozással összefüggő, összetett okú betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

Október 12. (3) Dr. Lehoczky János (2), Dr. Német Zoltán (1)

19. A kecsketartás állathigiéniai kérdései Tartás­tech­no­lógiák. Szaporodásbiológiai menedzsment. A tejtermelő kecskeállományok egészségügyi menedzsmentje.
20. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Tartás­tech­no­lógiák. Tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai menedzsmentje. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.
21. Az állatjóllét vizsgálata a gyakorlatban. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására (termelő, állatszállítás, vágóhíd)

Október 19. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

1. Bevezetés a baromfitarás higiéniájába és állomány-egészségtanába. A baromfitermék-előállítás jelentősége.
2. Házityúk tenyész állományok tartásának technológiája, higiéniája és állomány-egészségtana I.
3. Házityúk tenyész állományok tartásának technológiája, higiéniája és állomány-egészségtana II.

Október 26. (3) Dr. Kovács László

November 2. Rektori szünet

1. Házityúk árutojó állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
2. Házityúk brojlercsirke állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
3. Tenyész pulyka tartás technológiája, higiéniája, állomány-egészségtana

November 9. (3) Dr. Kovács László

1. Pulyka végtermék állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
2. A kacsa- és lúdtartás technológiája, állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai.
3. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana I.

November 16.  (3) Dr. Kovács László

1. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana II.
2. A baromfibetegségek elleni specifikus védekezés – vakcináció – állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai.
3. Itatóvíz- és takarmány-higiénia jelentősége a nagyüzemi baromfitermelésben. Antimikrobiális menedzsment az iparszerű baromfitermelésben; állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozások

November 23. (3) Dr. Kovács László

34. A sertéságazat jelentősége, a sertéstartás és -tenyésztés szervezése (fajták, fajtatiszta tenyésztés, hibridizációs programok, tenyésztési piramis, tenyésztő szervezetek, hibridek)
35. A sertéstartás technológiai rendszerei (egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek termelési folyamatábrája, fiaztatási módszerek, a választott malacok, hízósertések és kocák tartási módszerei és technológiai berendezései)
36. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban (a szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők, az ún. nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők)

November 30. (3) Dr. Losonczi Eszter

37. A koca fialáskörüli megbetegedései, postpartum dysgalactya syndrome (PDS), fontosabb végtagbetegségek, a kocaselejtezés stratégiája
38. Malacnevelés a fialástól a választásig (a fialás előtti veszteségek kockázati tényezői, fialás utáni veszteségek fontosabb okai, a védekezés szervezése)
39. Az állomány-egészségügy szervezése a választástól az utónevelés végéig tartó időszakban (a választást követő súlygyarapodást befolyásoló tényezők, a választás körül jelentkező fontosabb baktériumos és vírusos betegségek, a megelőzés programja)

December 7. (3) Dr. Losonczi Eszter

40. A sertéshizlalás állomány-egészségügyi programja, circovírus okozta összetett okú betegségek, postweaning multisystemic wasting syndrome (PMWS), egyéb betegségek a hizlalás fázisában. A takarmánypazarlás forrásai sertéstelepeken
41. A sertés idült légzőszervi betegsége (PRDC) (kialakulás, állományszintű diagnózis, védekezés)
42. Sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan): adatgyűjtés, adatelemzés, ellenőrző listák. Vágóhídi patomorfológiai adatgyűjtés, adatelemzés és adatszolgáltatás.

 December 14. (3) Dr. Sipos Roland

Budapest, 2023. augusztus 29.

Dr. habil Könyves László PhD

tanszékvezető, egyetemi docens      

                                                  Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika

Gyakorlatok tematikája

Szarvasmarha állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben)

Az állomány-egészségügyi gyakorlatokhoz kiadott Balesetvédelmi oktatás letölthető a dokumentumtárból.

Értékelés leírása

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az “Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 27. §.

Vizsgainformáció

Felkészülés:

Az előadásokon elhangzott tananyag. Az előadások anyaga az elearning.univet.hu oldalon elérhető

Kötelező irodalom

RAFAI P.: Állathigiénia. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

RAFAI P. – BRYDL E. – NAGY Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom

RAFAI P. – PAPP Z. – JAKAB L. – JANZA F. – LÁSZLÓ E.: Állatorvosi alkalmazott etológia. Jegyzet. Budapest: ÁOTE, 1999.

BRYDL E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei

és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1987.

BRAND A. – NORDUIZEN J.P.T.M. – SCHUKKEN Y.H.: Herd Health and Production Management in Dairy Practice.

Wageningen: Wageningen Pers, 1996.

RADOSTITS O.M.: Herd Health Food Animal Production Medicine.

W.B. Saunders Company, 2001.

EKESBO, I. 2011. Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 781845937706

JENSEN, P. 2009. The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 9781845935368

ALAND, A. –  BANHAZI, T. (ed.) Livestock housing. Modern management to ensure optimal health and welfare of farm animals ISBN: 978-90-8686-217-7 Wageningen: Wageningen Pers, 2013.

A vizsga  szóbeli vizsga lesz, minden vizsgázó 2 kérdést fog kapni, egyet az Állathigiénia 1. tárgyköréből, egyet pedig az Állathigiénia 2. tárgyköréből.

Állathigiénia és Állomány-egészségtan vizsgakérdések 2022.

Általános Állathigiénia

1. A szakosított állattartó telepek járványvédelmét, a betegségek megelőzését szolgáló telepítéshigiéniai és üzemeltetési feltételek: A telep helyének megválasztása. A telep elhatárolása. A telep személy, jármű és állatforgalma. A telep higiéniai rendje.

Epidemiological aspects of establishing and operating animal production units: Aspects of site selection. Isolation. Demands for public, vehicle and animal transport to and from animal production units. Hygiene of operation.

2. Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai: Általános szempontok. Az építőanyagok tulajdonságai. Határoló és nyílászáró szerkezetek.

Animal hygienic principles of construction and reconstruction of stables: Epidemiological aspects of establishing animal production units. Physical properties of building materials. Demands for walls, roof, window, and floor.

3. Fertőtlenítési eljárások: Hatásuk szerinti felosztás. Hatásmechanizmus. Fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők. Fertőtlenítőszerekkel szembeni általános elvárások.

Definitions and methods of disinfection: Spectrum. Mode of action. Biological and technological factors that influence the efficiency of disinfection. General demands for disinfectants.

4. Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése: Az istállók fertőtlenítése. Vízvezetékek és kutak, járművek fertőtlenítése. A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése.

Disinfecting stables and premises: Disinfection of stables, stable equipment, water pipelines and waterers, wells, and other water resources. Monitoring the efficiency of disinfection.)

5. A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai, biológiai módszerei.

Physical, and biological methods of sterilization and disinfection

6. A sterilizálás és a fertőtlenítés kémiai módszerei: Alkoholok, Klór és klórvegyületek, Jódtartalmú szerek, Aldehidek, Hidrogén peroxid, Perecetsav, Tenzidek, Fenolszármazékok, Egyéb, Gáz halmazállapotú fertőtlenítőszerek.

Chemical methods of sterilization and disinfection: Alcohol, Chloride and chlorine-based compounds, Iodine based compounds, Aldehydes, Peroxide based compounds, Surfactants (tensids), Acids and alkalis, Miscellaneous. Gaseous disinfectants.

7. Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai: Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése

Environmental effects of animal farming: Effects of animal production on the nature and society. Environmental impacts of emissions. Reduction of harmful emissions.

8. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai

Categorization, disposal, and processing of animal wastes

9. Az istállók klimatizálása. Az istállók szellőztetése, a légcsere különböző, hazánkban is alkalmazott módszerei és ezek kritikai értékelése.

Ventillation (air exchange) systems of stables. Ventilation of stables, various methods of air exchange, also used in Hungary, and their critical evaluation.

10. A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az

istálló aeroszoljai. A lebegő részecskék mérési módszerei. A levegő minőségének mikrobiológiai ellenőrzése (bio-aeroszolok mérése).

Impact of air pollution on farm animal’s production and health. The aerosols in barn air. Methods of measurement of aerosol particles. Microbiological control of air quality (measurement of bio-aerosols).

11. A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az istálló levegőjét szennyező gázok vizsgálatának módszerei.

Impact of air pollution on farm animal’s production and health. Methods for measurement of gaseuous pollutants in indoor air.

12. Az istállóklíma vizsgálata. A klímatényezőket mérő műszerek és a mérési eredmények feldolgozása. Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése.

Investigation of barn microclimate. Instruments and processing of measurement, evaluating results. Interpretation of the physical factors of the barn climate.

13. A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok termelésére, egészségére. Háziállatok hőszabályozásának alapjai.

The effects of climatic conditions on production and health of farm animals. Thermoregulation of farm animals (heat production, heat loss and thermal balance).

14. A hőstressz gazdasági haszonállatokra gyakorolt hatása, a környezeti hőstressz számszerűsítése.

The influence of the heat stress on the farm animals, the quantification of the heat stress

15. Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése

Effects of animal production on the nature and society. Environmental impacts of emissions. Reduction of harmful emissions

16. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai.

Classification of animal wastes/by-products. Definition of wastes/by–products. Category 1 materials including SRM. Category 2 and 3 materials. Principles of disposal and treatment of Category 1, 2 and 3 waste materials.

17. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége (avasodás, oxidatív stressz, biogén aminok, megelőzés lehetőségei)

Chemical decomposition of feeds. The oxidative stress. Biogen amines. Preventive measures.

18. A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. (A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikróba szaporodás feltételei, takarmányromlás és következményei)

Microbial contamination of feeds. (Classification of feed flora. Environmental condition of microbial gradation. Consequences of feed spoilage.)

19. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége. Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Fuzárium toxinok Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése.

General characteristics and classification of mycotoxins. Storehouse and field moulds. Fusarium toxins. General characterisation of Zearalenons.

20. A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfira.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Zearalenone.

21. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése. A takarmányok trichotecén-szennyezettségének hatása a sertésekre és a baromfifélékre.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Trychothecenes.

22. Fumonizin toxinok.

Effects of Fusarium toxins on livestock and poultry: Fumonisins.

23. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége.

Store house mycotoxins. Aflatoxins.

24. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Patulin, penicillinsav, citrinin.

Store house mycotoxins. Ochratoxines. Patulin, Penicillin-acid, citrinin.

25. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek.

Mycotoxin contamination of cereals. Regulations.

26. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége. A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei.

Opportunities of prevention of mycotoxin related health/production problems (Prevention of infection in the vegetation period. Disinfection/decontamination prior to storing. Decrease of harmful effects /feed additives/)

27. A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata és értékelése. (Indikátor mikroorganizmusok, Patogén mikroorganizmusok a takarmányokban)

Examination of the microbiological-hygienic status of feeds. (Indicator micro-organisms. Pathogens in the feeds.)

28. Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége. (Az ivóvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői. háziállatok ivóvíz szükséglete, Példák a vízellátás és az állatok termelési egészségi állapota közötti kapcsolatra.

Hygiene of the drinking water. Physical, chemical and microbiological characteristics of the drinking water. Examples of the effect of water hygiene on the production and health of the farm animals

29. A takarmány- és vízmintavétel szempontjai.

Rules and aspects of sampling water resources and feeds.

30. A stresszről általában, fiziológiája, típusai 

Stress in general, its physiology 

31. A stressz jólétet, egészséget és termelést befolyásoló szerepe a haszonállattartásban. A stressz felismerése és managementje

Stress effects in animal welfare, health status and production in farm animals. The diagnosis and management of stress

32. Összetett okú betegségek I. Definíciók. A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. Az élőcsira-terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Az élőcsíra-terhelés befolyásolásának tartástechnológiai és menedzsment lehetőségei.

Management related diseases of farm animals I. Definitions. The role of the facultative pathogens in the diseases.The concept of germ load. Interactions between housing and management factors and the germ load.

33. Összetett okú betegségek II. A nem specifikus védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére.

Management related diseases of farm animals II. The role of the non specific deffence mechanisms in multifactorial disease resistance. Effects of environmental factors on the defense mechanisms.

34. A PLF technológiák ismertetése, azok alkalmazási lehetőségei az állomány-egészségügyi menedzsmentben.

Precision livestock farming (PLF) and its applicability in herd health management.

Kérődző állomány-egészségtan – Questions from ruminant herd health        

1. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.

General characterisation of dairy industry. Main trends in dairy farming. Herd-health management of dairy cattle. General aspects.

2. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).

The aim and principles and protocol of cattle herd-health production-orienting programme in dairy farms.

3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása a tejhasznú szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Metabolic profile tests in dairy herds, execution and the possibility of their use in the herd-health management.

4. Az anyagforgalmi vizsgálatok mintavételi protokollja tejhasznú szarvasmarha állományokban.

Sampling protocol of metabolic profile test in dairy herds.

5. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.

Relevant metabolic parameters of dairy cows, and interpretation of the normal or pathological range of their values.

6. Az energiaforgalom zavarai tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Ketosis in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

7. Hipokalcémia tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Hypocalcemia in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

8. A telepszemle (farmvizit). A telepszemle előkészítése és végrehajtása. Döntéshozatal.

Farm visit. General aspects and execution of farm visit.

9. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. Bendőteltség vizsgálata. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata (szarvasmarha).

Body condition scoring. Faeces scoring. Relationships between the consistence of faeces and nutrients supply. Examination of the ration. (Cattle)

10. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. A legfontosabb tartástechnológiai rendszerek ismertetése. Példák a tartási tényezők tejelő szarvasmarhák teljesítményére és egészségére gyakorolt hatásaira.

General aspects of animal hygiene on dairy farms. Description of the most important housing technology systems. Examples of the effects of husbandry factors on the performance and health of dairy cattle.

11. Ismertesse a legfontosabb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a férőhely tervezéskor (pihenőterület, takarmány- és ivóvíz hozzáférés, nyakrögzítők és pihenőbokszok száma stb.), különös tekintettel az elléskörüli időszak sajátos igényeire!

Describe the most important aspects that must be taken into account when calculating the barn capacity (resting area, access to feed and drinking water, number of head-lockers and cubicles, etc.), especially with regard to the specific needs of the transition period.

12. Ismertesse a leggyakoribb fejésgépesítési rendszereket és fejőház elrendezési típusokat, majd jellemezze azokat az állatok- és a termelésszervezés szempontjából!

Please describe the most common milking systems and milking parlor layout types, then characterize them in terms of animal- and production organization.

13. Sorolja fel egy tipikus tejelő tehén telepen megtalálható, az állategészségügyi menedzsment szempontjából legfontosabb, speciális rendeltetésű állattartó épületeket! Kérem, ismertesse az előkészítő istálló, az az ellető és a fogadóistálló tervezésének/kialakításának legfontosabb kritériumait!

Please name and describe the most important special purpose livestock buildings in a typical dairy farm, from the point of view of animal health management. Please describe the most important criteria for the design / construction of the close-up barn, the calving and maternity area and the freshcow’s barn!

14. Jellemezze a zsúfoltság negatív hatását a tejtermelő tehén állományokban és ismertessen néhány technológiai megoldást, illetve menedzsment intézkedést, amelyekkel ez hatékonyan megelőzhető!

Please describe the negative impact of overcrowding in dairy barns and describe some technological solutions and management interventions that can effectively prevent it!

15. Ismertessen a tejelő tehenészetekben gyakrabban használt monitoring eszközöket és módszereket!

Please name and describe the most common herd-health monitoring tools and methods on dairy farms!

16. Borjú és növendéknevelés állomány-egészségügyi menedzsmentje: Célok meghatározása, a felnevelési menedzsment szakaszai, Vemhes tehén/üsző menedzsment, újszülött borjak ellátása.

Animal hygienic and herd health aspect of raising calves I. Preset/production targets. Influential factors of calves’ health and performance (Breeding management, Pregnant cow/heifer and calving management, Nursing of calves)

17. A kolosztrum ellátás jelentősége, kolosztrum itatási menedzsment, a kolosztrum-ellátottság ellenőrzése.

Colostrum supply and management of calves. Control of maternal immunity of calves.

18. Borjak és tenyészüszők mikroklíma igénye, tartástechnológiák a felnevelés során, borjak és tenyészüszők emésztés-élettani sajátosságokat figyelembe vevő takarmányozása

Keeping technologies and nutrition of calves and growing cattle.

19. Gyakoribb baktériumos, vírusos és parazitás emésztőszervi megbetegedések borjakban, kialakulásuk, kórokok és a védekezés lehetőségei.

Common bacteriological, viral and parasitic diseases of calves. Risk factors, control and prevention of the diseases.

20. Borjak légzőszervi betegség komplexe (BRDC): klinikai formák, hajlamosító tényezők, kórokok, védekezés

Bovine respiratory disease complex (BRDC) of calves and growing cattle. Pathogens, clinical forms, risk factors, control and prevention of the diseases.

21. A húsmarha tartás állathigiéniai kérdései: trendek a világ húsmarha termelésében, fontosabb fajták, a húsmarhák tartásának fontosabb technológiai vonatkozásai, hízlalási módok.

Animal hygienic aspects of beef cattle production. (Trends in beef production, Breeds, general aspects of management, housing/keeping technologies, forms of fattening)

22. Húsmarha állományokban (anyatehén és hízóállományok) előforduló fontosabb összetett okú betegségek. Főbb termelési és állomány-egészségügyi mutatók, kockázati tényezők és a védekezés főbb szempontjai.

Main management related (sin. multifactorial) diseases of beef herds (suckler herds and beef feedlot herds). Risk factors, production and disease monitoring parameters, prevention

23. Húsmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló környezeti és menedzsment tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására. Tenyészbika menedzsment.

Monitoring and management of the reproduction in beef herds. Factors influencing reproduction of cows Management tools for the improvement of reproductive performance. The mating bull management.

24. A tejelő szarvasmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására

Monitoring and management of the reproduction in dairy cattle herds. Factors influencing reproduction of cows. Management tools for the improvement of reproductive performance.

25. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.

Diseases of the bovine digit. Functional hoof trimming.

26. Szarvasmarhák lábvég-egészségügyi monitoringja, védekezési programok és fürdetési protokollok.

Monitoring and preventive measures of hoof disorders in cattle.

27. A tőgygyulladás definíciója, jelentősége, típusai. A klinikai és a szubklinikai tőgygyulladás jellemzői.

Definition, importance, and forms of mastitis. The clinical and subclinical mastitis

28. Tőgygyulladás: Diagnosztikai lehetősségek. A tőgygyulladás gyógykezelése.

Mastitis: Diagnostic opportunities. Treatment of mastitis.

29. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. Hajlamosító tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása.

Factors affecting the development of mastitis. Predisposing factors. Alignment of mastitis pathogen microorganisms.

30. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.

Contagious mastitis pathogens. Control of contagious mastitis pathogens in a dairy herd.

31. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei

Environmental mastitis pathogens. Control of environmental mastitis pathogens in a dairy herd.

32. Átmeneti jellegű kórokozók. Az átmeneti jellegű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.

In-between mastitis pathogens. Control of in-between mastitis pathogens in a dairy herd.

33. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése. Telepspecifikus tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása.

Evaluation of microbiological and antibiogram results. Herd specific mastitis control programs.

34. Kecske állomány-egészségügyi menedzsment. A kecsketartás jelentősége, trendek Európában, fontosabb fajták. Gyakoribb betegségek és az ellenük való védekezés

Herd health management of goats. Relevance, Trends, Important breeds, Common diseases of goats.

35. A kecske állomány-egészségügyi programok főbb elemei. Kecskék takarmányozásának fontosabb alapelvei.

Practical components of herd health programs for goats. Principles of goat nutrition.

36. A juhtartás állathigiéniai kérdései. Hasznosítási irányok, fontosabb fajták, trendek a világban és Magyarországon. A juhok ­tartásának főbb tech­no­lógiai vonatkozásai.

Animal hygiene of sheep production I. Production branches, economic aspects, breeds and breeding programs. Breeding management (breeding parameters, five separate management operations /restoration, ram preparation, flock assembly, flushing, mating/)

37. Juh tenyész­állo­má­nyok szaporodásbiológiai és takarmányozási menedzsmentje.

Animal hygiene of sheep production II. Management of the pregnant ewe (housing, feeding, health care).

38. A pecsenyebárány előállítás állathigiéniai kérdései. A bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei.

Animal hygiene of sheep production III. Management of broiler lamb production (forms of fattening, timing of birth, housing systems, feeding aspects, health care /metabolic disorders, bacterial diseases, fungal diseases, viral diseases/)

39. Az állatjóllét vizsgálata a termelőhelyen. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására.

Practical auditing of welfare in livestock production units.

Sertés állomány-egészségtan – Questions from swine herd health

1. A sertéshústermelés jellemzői (Rövid történeti áttekintés a második világháborút követően, a sertéshústermelés jelentősége, szervezése /tenyésztési piramis/)

Characteristics of pig production I. (significance of the pig industry in the animal agriculture, organisation of pig production /the breeding pyramid/

2. A sertéshústermelés jellemzői II. (Fontosabb sertésfajták és hibridek, hibridizációs sémák, a tenyésztő szervezetek szerepe, utód ellenőrzés)

Characteristics of pig production II. (Main pig breeds, hybridisation schemes, the role of breeders’ association and the breeding authority, performance testing)

3. A sertéstartás technológiai rendszerei I.) (Tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábrája. Egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek)

Management technologies of swine production I. Operational set up of breeding, fattening and commercial pig farms. (Schematic diagram of operation. SSF /farow-to-finish/; bi-phase and three-phase systems)

4. A sertéstartás technológiai rendszerei II. (Fiaztatási módszerek: egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, szabadtartási rendszerek; ezek kritikai elemzése. A fiaztató rácsokkal szemben támasztott főbb követelmények: méretek, rácspadozat tulajdonságai, fűtő-, etető- és itató rendszerek)

Management technologies of swine production II. Farrowing systems (individual farrowing, demands for the creep, heating systems, feeders and drinkers, regulations for the slatted floor, size of the farrowing crate, group farrowing and group nursing systems, free range farrowing)

5. A sertéstartás technológiai rendszerei III. (Választott malacok tartása: padlószintű csoportos tartás, battériás tartás, ház a házban /Nürtringer/ rendszer)

Management technologies of swine production III. Housing of the weaned pigs (weaners’ pool, flatdecks, the “Nürtringer” system)

6. A sertéstartás technológiai rendszerei IV. (Dán típusú hizlaló épületek; takarmány kiosztási rendszerek; itató berendezések; szellőztetési megoldások)

Management technologies of swine production IV. Feeding and watering systems in housing of fattening pigs (drinking facilities, dry feeding, slop feeding technologies, effect of feed distribution on the air hygiene)

7. A sertéstartás technológiai rendszerei V. A kocatartás technológiai rendszerei (vemhesítő szállások, a vemhes koca szállás). Kiscsoportos tartás módszerei, kritikai értékelése. Nagy csoportos tartás, lényege, kritikai értékelése.

Management technologies of swine production V. Housing of the sow (breeding sow house, housing systems for the pregnant sow). Group housing, large groups.

8. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan I. (Az állategészségügyi szolgáltatás fejlődése; A tervezett állategészségügyi szolgáltatás rész-elemei.)

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry I. The changing role of the veterinarian. (Main trends in the past 50 years in pig production, services given by the general practitioner and by the full time consultant, components of the planned animal health and production programmes)

9. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan II. (Cél és akciós paraméterek; ellenőrző listák példákkal)

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry II. Target and action parameters (definition and examples), check lists (definition and examples)

10. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan III. (A szaktanácsadás gyakorlata: előkészület, helyszíni vizsgálatok, a tapasztaltak elemzése és megvitatása, vágóhídi monitor vizsgálat eredményeinek interpretálása, válogatott témák megvitatása, jelentés készítés)

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry III. The practice of consultancy (previsit preparation, on the spot activity, analysis and discussion of the results of the visit, selected topics, preparation of the report)

11. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. I. (A szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők)

Herd health management of reproduction I. (monitoring of the reproductive performance, factors that affect the litter size) (Swine)

12. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. II. (Kocaforgó, a nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, gyakori panaszok)

Herd health management of reproduction II. (Farrowing index, non-productive days, factors that influence puberty, frequent complaints)

13. A koca fialás körüli betegségei I. (Kórképek, miért tipikusan összetett okú betegség, az endotoxinok szerepe, klinikai tünetek)

The periparturient diseases of the sow I. (forms of the disease complex, an exemplary management related disease, the role of endotoxins, clinical signs)

14. A koca fialás körüli betegségei II. (Közreható takarmányozási és tartási körülmények, állomány szintű kórjelzés, megelőzés és gyógykezelés, a koca kondíciójának pontozása)

The periparturient diseases of the sow II. (Feeding and management factors that are involved in the development of the disease, diagnosis at herd level, preventive and therapeutic measures)

15. Kocák selejtezése. (Okok, következmények, selejtezési stratégia)

Culling of the sow. (Reasons and economic consequences, culling strategy, statistical analysis of culling)

16. Kocák végtag betegségei. (Lehetséges fertőző és nem fertőző okok, pododermatitis, osteochondrosis, váll-táji felfekvés: okok, megelőzés)

Leg disorders of the sows (Infectious and non-infectious reasons, pododermatitis, osteochondrosis, shoulder ulcer: reasons and prevention)

17. A fialástól a választásig I. (Fialás körüli elhullások /késői magzat elhalás, intrapartum elhalás, okok, elkülönítés, kockázati tényezők)

Herd health management from farrowing till weaning I. (Periweaning mortality: late foetal death, intrapartum and early postnatal deaths, risk factors of producing stillborn piglets)

18. A fialástól a választásig II. (Fialást követő elhullások: nem fertőző okok, a kolosztrum ellátás jelentősége)

Herd health management from farrowing till weaning II. (Non-infectious postparturient losses, importance of colostrum)

19. A fialástól a választásig III. (Főbb fertőző okok, hajlamosító tényezők, útmutató a kocák és malacok vizsgálatához a fiaztatóban)

Herd health management from farrowing till weaning III. (infectious postparturient losses, diagnosis of infectious postparturient losses at herd level, recognition of risk factors)

20. A választástól a malac utónevelés végéig I. (A választott malac fejlődési erélyét meghatározó tényezők: életkor, anatómia-élettan, takarmányozás, tartás gondozás)

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period I. (age, anatomical-physiological, nutritional and housing/management factors that influence the weight gain and diseases of piglets in the periweaning period)

21. A választástól a malac utónevelés végéig II. (Gyakoribb baktériumos és vírusos betegségek a választás körül, a bélflóra szerepe, a választáskörüli emésztőszervi betegségek megelőzése)

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period II. (Role and functions of the small intestine; role and functions of the intestinal microflora; defence against intestinal pathogens, general aspects of prevention of periweaning diarrhoea of pigs)

22. Hízó állományok állat-egészségügyi menedzsmentje. (Hatékonyságot jellemző paraméterek, cél és akciós paraméterek, adat regisztráció, gyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek a hizlalás idején)

Herd health management of the fattening pig (efficiency parameters, target and interference levels, data that should be recorded, methods of data recording, common diseases of the fattening pig)

23. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja I. (alapelvek: tipikusan összetett okú betegség: élőcsira terhelés, légzőkészülék védekezésére ható környezeti tényezők)

Porcine respiratory disease complex I. An exemplary multifactorial disease. (germ load, environmental factors that affect the non-specific and specific protective mechanisms of the respiratory tract)

24. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja II. (Állomány-szintű diagnózis, a betegség előfordulása/súlyossága, mikroorganizmusok és környezeti tényezők hatása)

Porcine respiratory disease complex II. (Methods of diagnosis at herd level (prevalence/severity of the disease, related micro-organisms, environmental risk factors)

25. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja III. (A védekezés módszerei: gyógykezelési/immunizálási programok, szegregált termelés)

Porcine respiratory disease complex III. Methods of control. (medication/immunisation programmes segregated production, eradication

26. A sertés idült légzőszer i betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja IV. Az SPF technika – meghatározások, primer és szekunder állományok. A technika; jelentősége, várható kilátások)

Porcine respiratory disease complex IV. The SPF technique (definitions, primer and secondary herds, the technique, significance and prospects of establishing SPF)

27. A vágóhídi patomorfológiai vizsgálatok állomány-egészségügyi jelentősége. A fontosabb pontozási módszerek ismertetése.

Pathomorphological data collection and analysis in the abattoir. The main scoring systems.

Baromfi állomány-egészségtan, Questions from poultry flock health

1. 1. A nagyüzemi telepek járványvédelme. Az állatorvos és a telepvezető jelentősége a telepi járványvédelmi protokoll kialakításában és működtetésében. Telepi járványvédelmi program. A takarítási és fertőtlenítési protokoll megvalósítása a baromfitelepen.

Biosecurity at poultry farms. The role of the veterianarian and the farm-manager (farmer) in the introduction and implementation of infectious disease prevention protocols at poultryfarms. Infectious disease control program of poultry farms. The execution of cleaning and disinfection protocols at poultry farms.
 

2. 2. Vakcina definíciója. Az élő és elölt vakcinák összehasonlítása. A vakcinázási módok felsorolása, példákkal – előnyök és hátrányok. A sikeres vakcinázási program elemei

Definition of vaccine. Comparison of live and killed vaccines. Vaccination methods & examples – advantages and disadvantages. Elements of a successful vaccination program

3. 3. Általános vakcinázási program tenyész tyúk állományok és tenyész pulyka állományok részére.

Breeder flocks (chicken and turkey) general vaccination schedule

4. Brojler csirke állományok és végtermék pulyka állományok vakcinázási programja. Általános vakcinázási program kacsa és libaállományok részére.

General vaccination program for broiler chickens and commercial turkeys. General vaccination schedule of ducks and geese.

5. 5. A keltetőüzem felépítése. A keltetési folyamat főbb lépései. A keltetőüzem higiéniája; nem specifikus betegségmegelőzés, a keltetőtojásban esetlegesen megjelenő, káros mikroorganizmusok.

Structure of the hatchery. The main steps in the hatching process. Hygiene of the hatchery; non-specific disease prevention,  micro-organisms that may appear in hatching eggs.

6. Prudens antibiotikum alkalmazás a baromfitelepeken. Itatóvízhigiénia – vízkezelés – biofilmek. AMEG antibiotikum kategóriák. A baromfi-egészségügyben használható antibakteriális szerek hatásmódjának jellemzése.

Prudent antibiotic usage implementation in poultry farms. Drinking water hygiene – water hygiene – biofilms. AMEG antibiotic categories. Characterization of the mode of action of antibacterial agents used in poultry health.

7. Technopatiák – tartástechnológiai problémákból adódó baromfitegeségek. Mikotoxikózisok. A baromfifajok fontosabb külső és belső parazitái- állomány-egészségtani vonatkozások.

Technopathies – management releated poultry diseases. Mycotoxicoses. The most common external and internal parasites of poultry species – herd health aspects.

8. 8. A tyúkok fontosabb vírusos és bakteriális megbetegedései – állomány-egészségtani vonatkozások.

Most common viral and bacterial diseases in hens – herd health aspects.

9. 9. A pulykák fontosabb vírusos és bakteriális megbetegedései- állomány-egészségtani vonatkozások. A kacsák és libák fontosabb vírusos és bakteriális megbetegedései- állomány-egészségtani vonatkozások.

The most common viral and bacterial diseases in turkeys – herd health aspects. Most common viral and bacterial diseases in ducks and geese – herd health aspects.

23.

Házi tyúk tenyészállományok állathigiéniája és managementje I.: keresztezési sémák, tenyészállományok nevelése, felkészítése a termelésre, fényprogram.

Animal hygiene and management of domestic hen Breeder flocks I.: Breeding scheme, rearing, preparation for production, light program.

24.

Házi tyúk tenyészállományok állathigiéniája és managementje II.: Integrációk, Kakasok nevelése, hús- és mellizom alakulásai, ivar szerinti etetés, fiatal kakasok termelésbe állítása, kakas-tyúk arány

Animal hygiene and management of domestic hen Breeder flocks II: Integrations, Male’s rearing, fleshing and breast conformation, separate sex feeding, spiking males during production, cock-hen ratio

25.

Keltető tojás és árutojás gyűjtésének technológiája (gyűjtési módok, mérés, higiénia, osztályozás, tárolás, tojásminőség, árutojások bélyegzése)

Technology of hatch egg and commercial egg collection ( collection methods, weighting, hygiene, grading, storage, eggshell quality, stamping of commercial eggs)

26.

Árutojás-termelő állományok állathigiéniája és tartástechnológiája: Jércék nevelése, tartástechnológiája, teljesítmény adatok, fényprogram, tojástermelési görbe)

Animal hygiene and technology of Layer flocks: pullet rearing and keeping, husbandry technology, production datas, light program, egg production curve.

27.

Árutojó-állományok leggyakoribb tojástermeléssel összefüggő betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.

Layers: the most common diseases realted with egg production. Vaccination programs

28.

Pecsenyecsirke /Broiler/ nevelés állathigiéniája és technológiája I.: húshibridek, csibék fogadásának előkészítése, a naposcsibék életképességének vizsgálata.

Animal hygiene and technology of Broilers I.: Hibrids, pre-placement of chicks, chick placement, viability examination of day-old chicks

29.

Pecsenyecsirke /Broiler/ nevelés állathigiéniája és technológiája II.: a nevelés fázisai, az élőtömeg és a teljesítmény egyöntetűségének ellenőrzése, állatmozgatás módszerei, állomány-egészségügy

Animal hygiene and technology of Broilers II.: post-placement of chicks, controll for uniformity, catching procedures, bird health

30.

Pulykaállományok állathigiéniája és tartástechnológiája: napos pipék telepítése, elő- és utónevelés, fényprogram

Animal hygiene and technology of turkey flocks: brooding, rearing, fattening, light program

31.

Pulykaállományok egészségvédelme: tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb betegségek, fontosabb fertőző pulykabetegségek

Health protection of turkey flocks: Major diseases caused by keeping and feeding errors, Major infectious turkey diseases

32.

A lúdtartás és tenyésztés állathigiéniai kérdései: A lúdtermékek előállításának technológiái (húsáru-, libamáj- és libatolltermelés), lúdfajták és hibridek, A ludak szaporodása, takarmányozása, tenyésztése.

Animal hygiene issues in goose keeping and breeding: Technologies of goose production (meat, liver and feather production). Breeds and Hybrids, Feeding and breeding technologies.

33.

A lúdállományok egészségvédelme: tartási és takarmányozási hibák okozta betegségek, fontosabb fertőző lúdbetegségek, vakcina- és monitoring program

Health protection of goose flocks: Major diseases caused by keeping and feeding errors, Major infectious goose diseases. Vaccination and monitoring program.

34.

A víziszárnyasok egészségvédelme: tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb betegségek, Fontosabb fertőző betegségek.

Health protection of waterfowl flocks: Major diseases caused by keeping and feeding errors, Major infectious duck diseases.

35.

A kacsaállományok egészségvédelme: tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb betegségek, Fontosabb fertőző betegségek. Megelőzés lehetőségei

Health protection of duck flocks: Major diseases caused by keeping and feeding errors, Major infectious duck diseases. Prevention program.

Nyúl állomány-egészségtan

A nyúltartás technológiája a gyakorlatban. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nagyüzemben termelő nyulak fontosabb betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

Herd health management of rabbit production. (Breeds. Breeding management. Housing.) Important diseases of industrial rabbits.