Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állatorvosi biokémia II

Állatorvosi biokémia II

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
2
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
6
Előadás óraszám / félév
45
Gyakorlat óraszám / félév
15
Szak
állatorvos (magyar)
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar

A kurzus leírása

A tantárgy bemutatja az egészséges állati szervezet és a prokarióta sejt működésének molekuláris alapjait. A második félév tárgyalja az intermedier anyagcsere egyes folyamatait, valamint hangsúlyosan foglalkozik a kérődzők speciális anyagcseréjével, a vitaminok biokémiai szerepével és az egyes szervek biokémiai folyamataival.

 

 

Előadások tematikája

Dátum Téma Előadó
Február 4. A vércukorszint szabályozása. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 6. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 11. Az aminosavak anyagcseréje: esszanciális aminosavak; transzaminálás, oxidatív dezaminálás. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 13. A N-mentes szénlánc sorsa: glükogenetikus és ketogenetikus aminosavak. Az ammónia méregtelenítése: ornitin-ciklus, alternatív méregtelenítési utak. Az aminosavak dekarboxilezése, biogén aminok. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 18. A legfontosabb peptidek. A hem szerkezete. Porfirin-anyagcsere: a hem szintézise. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 20. A hemoglobin lebontása. Egyéb hemoproteinek: mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz. Vasanyagcsere. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 25. A lipidek szerkezete és funkciója. A lipidek felszívódása és forgalma. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Február 27. Lipolízis. A zsírsavak β-oxidációja: páros és páratlan szénatomszámú, telítetlen zsírsavak; helyszín, energiamérleg, szabályozás. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 3. Ketogenezis, ketolízis. A ketózis biokémiai alapjai. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 5. A zsírsavak szintézise: páros és páratlan szénatomszámú, telítetlen zsírsavak; helyszín, szabályozás. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 10. A lipogenezis. Lipoidok: a glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 12. A máj biokémiája: a máj központi szerepe az intermedier anyagcserében, szekréciós tevékenység, méregtelenítő folyamatok (szintézis, oxidáció, redukció, hidrolízis, konjugáció). (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 17. A koleszterin biokémiája: szerkezet, szerep. A koleszterin szintézise I. (1 óra) Dr. Mackei Máté
Március 19. A koleszterin szintézise II. Az epesavak és a szteroidhormonok anyagcseréje. (2 óra) Dr. Mackei Máté
Március 24. Az izomszövet, az agy, a zsírszövet és a vese biokémiája. (1 óra) Dr. Neogrády Zsuzsanna
Március 26. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének specialitásai: a poliszacharidok bontása, az illó zsírsavak képződése. Az illó zsírsavak felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Március 31. A nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjének sajátosságai kérődzőkben. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 2. A kérődzők lipid-anyagcseréje. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai. A tejtermelés biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 7-9. HÚSVÉTI SZÜNET, NINCS ELŐADÁS
Április 14. A vitaminok általános jellemzése. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 16. Az A-vitamin biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 21. A D-vitamin biokémiája. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 23. Az E- és K-vitamin biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 28. Az esszenciális zsírsavak és a tiamin biokémiája. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Április 30. A riboflavin és a nikotinsav biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Május 5. A pantoténsav biokémiája. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Május 7. A piridoxin, a biotin és a folsav biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor
Május 12. A kobalamin biokémiája. (1 óra) Dr. Mátis Gábor
Május 14. Az aszkorbinsav és a lipotróp faktorok biokémiája. (2 óra) Dr. Mátis Gábor

Gyakorlatok tematikája

Az ÁLLATORVOSI BIOKÉMIA II. gyakorlatokat a 2019/2020. tanév II. félévében a következők szerint tartjuk:

 

Gyakorlat száma Téma Időpont Csoportok
VI. Biológiai oxidáció Február 17-20.
Február 24-27.
1,3,5,7
2,4,6,8
VII. Vércukorszint és szabályozása Március 2-5.
Március 9-12.
1,3,5,7
2,4,6,8
VIII. Hemoglobin Március 16-19.
Március 23-26.
1,3,5,7
2,4,6,8
IX. Lipidek Március 30-Április 2. 1,3,5,7
NINCS GYAKORLAT
HÚSVÉTI SZÜNET
Április 6-9.
NINCS GYAKORLAT
EQUUS NAPOK
Április 13-16.
IX. Lipidek Április 20-23. 2,4,6,8
X. Vitaminok Április 27-30.
Május 4-7.
1,3,5,7
2,4,6,8
Pótgyakorlat Május 11-12.

 

Pótgyakorlat: Május 11. (hétfő) 12-15 óra: IX-X. gyakorlat

Május 12. (kedd) 12-15.óra: VI-VIII. gyakorlat

 

A magyar nyelvű biokémia gyakorlatok felelőse: Dr. Mackei Máté
Gyakorlatokkal kapcsolatos ügyintézés, információ: Mackei.Mate@univet.hu

Értékelés leírása

Értesítjük az érdekelt hallgatókat, hogy ÁLLATORVOSI BIOKÉMIA II. tantárgyból az 2019/2020. tanév tavaszi féléve elfogadásának feltételei a következők:

  • a tantermi előadások rendszeres látogatása (Az óralátogatás ellenőrzésének módja: 3-4 alkalommal 10 hallgató jelenlétét ellenőrizzük);
  • valamennyi laboratóriumi gyakorlat sikeres teljesítése;
  • a gyakorlatokon a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-ának elérése;
  • az évközi zárthelyi dolgozat megírása és azon a maximális pontszám legalább 60%-ának megszerzése.

Az évközi zárthelyi dolgozat időpontja: március 30. (hétfő), 7:15-8:00
A pótzárthelyi dolgozat időpontja: április 27. (hétfő) 7:15-8:00
A félévvégi pótbeszámoló időpontja: május 15. (péntek) 7:15-8:00

A Biokémia Tanulmányi Verseny tervezett időpontja: május 8. (péntek) 15:15-18:00

Az Állatorvosi biokémia oktatásának felelőse: Dr. Mátis Gábor

Konzultációs lehetőség Dr. Mátis Gábor: hétfő, 16-18 óra, előzetes egyeztetés alapján (jelentkezés: Matis.Gabor@univet.hu)

A 2. félév végi érdemjegy kialakításának módja:

A tantárgy az Állatorvosi biokémia 2. félévének sikeres teljesítését követően kollokviummal zárul (6 kredit értékben), a vizsgára bocsátás feltétele az Állatorvosi biokémia 2. félévvégi aláírás megszerzése.

Az Állatorvosi biokémia oktatásának felelőse: Dr. Mátis Gábor

Konzultációs lehetőség Dr. Mátis Gábor: hétfő, 16-18 óra, előzetes egyeztetés alapján (jelentkezés: Matis.Gabor@univet.hu)

 

Vizsgainformáció

Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró vizsga (kollokvium) érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint:

  • Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
51 – 55 pont: jeles (5)
45 – 50 pont: jó (4)
40 – 44 pont: közepes (3)
33 – 39 pont: elégséges (2)

A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható.

  • Írásbeli részvizsga érdemjegye
  • Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei

A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.)

Írásbeli részvizsga:

Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a nyárivizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A téli (december/januári) vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára.

Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 12:00 óráig lehet.

Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel:

„A” vizsgarész:

  • A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek.
  • A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok.
  • A proteinogén aminosavak csoportosítása és szerkezete.
  • A peptidkötés. A fehérjék általános jellemzése és szerkezeti szintjei. A fehérjék denaturációja és renaturációja; a fehérjék töltése, izoelektromos pontja. A fehérjék csoportosítása. Vázfehérjék: kollagén, keratin, elasztin
  • Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimes reakciók megfordíthatósága. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Az enzimaktivitás gátlása. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja.
  • A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok).
  • A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe.
  • A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája.

„B” vizsgarész:

  • A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója.
  • A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Repair mechanizmusok. A mutációk típusai.
  • A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
  • A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása.
  • A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai.

A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is („C” vizsgarész).

Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő:

  1. Feleletválogatás(egyszerű választás, 1 pont/kérdés):
    • „A” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
    • „B” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
  2. Szerkezeti képletek („C” vizsgarész): adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont(1 pont/név)

Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató összességében a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi, valamint az egyes vizsgarészek mindegyikében külön-külön is eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-át („A” és „B” vizsgarész: 12-12 pont, „C” vizsgarész: 6 pont). Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség.

Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik:

45– 50 pont: jeles (5)
40 – 44 pont: jó (4)
35 – 39 pont: közepes (3)
30 – 34 pont: elégséges (2)
0 – 29 pont: elégtelen (1)

Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével.

A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható.

Szóbeli vizsga:

A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik.

A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető.

Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül.

Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható.

A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak:

1. témakör:

  1. A biológiai oxidáció általában
    A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája
    Szerkezet, biokémiai szerep
    A kreatin anyagcseréje
    Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep
    A tioészter-kötés
  1. A glikogenezis és a glikogenolízis
    Lépések, helyszín, jelentőség
    Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája
  1. A glükolízis
    Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
    A Pasteur-effektus és a Cori-kör
  1. A glükoneogenezis
    Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
  1. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá
    Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség
    A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt
  1. A citrátkör
    Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
  1. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
    Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok
  1. A pentózfoszfát-ciklus
    Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség
  1. A vércukorszint és szabályozása
    A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek
  1. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje
    Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis
    A tejtermelés biokémiája
    A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise
  1. Az aminosavak oxidatív dezaminálása
    Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása
    Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa
    Glüko- és ketogenetikus aminosavak
    Az aminosavak transzaminálása
    A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa
  1. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak
    Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk
    A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin
  1. Az ammónia méregtelenítése
    Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség)
    Alternatív méregtelenítési utak
  1. A purinnukleotidok szintézise és lebontása
    De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje
  1. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása
    De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje
  1. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe
    A hemoglobin szintézise
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
  1. A porfirinvázas vegyületek bontása
    Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz
    Vasanyagcsere
  1. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben
    A lipolízis
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
    A lipogenezis
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
  1. A zsírsavak β-oxidációja
    A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai
  1. A zsírsavak szintézise
    Az acetil~KoA kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai
  1. Ketogenezis és ketolízis
    Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe
  1. A koleszterin biokémiája
    A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe
    Az epesavak biokémiája
    Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe
  1. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai
    A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben
  1. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai
    Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogén-körforgalom
  1. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai
    A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői
    A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai
    Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai
  1. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében
    Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje
    A máj szekréciós tevékenysége
  1. A máj méregtelenítő tevékenysége
    Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció
    A citokróm P450 enzimrendszer működése
  1. Az izomszövet biokémiája
    Az izomkontrakció mechanizmusa
    Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok
    A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája

2. témakör:

  1. A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták
  2. A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma
  3. Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis
  4. A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma
  5. A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis
  6. Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya
  7. Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok.
  8. A K-vitamin szerkezete és forgalma
  9. A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya
  10. Az esszenciális zsírsavak biokémiája
  11. A tiamin szerkezete és forgalma
  12. A tiamin biokémiai szerepe és hiánya
  13. A riboflavin szerkezete és forgalma
  14. A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya
  15. A nikotinsav szerkezete, forgalma
  16. A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya
  17. A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise
  18. A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya
  19. A piridoxin szerkezete és forgalma
  20. A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya
  21. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
  22. A folsav szerkezete és forgalma
  23. A folsav biokémiai szerepe és hiánya
  24. A kobalamin szerkezete és forgalma
  25. A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya
  26. Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma
  27. Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya
  28. A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája