Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

A tantárgy bemutatja az egészséges állati szervezet és a prokarióta sejt működésének molekuláris alapjait. A második félév tárgyalja az intermedier anyagcsere egyes folyamatait, valamint hangsúlyosan foglalkozik a kérődzők speciális anyagcseréjével, a vitaminok biokémiai szerepével és az egyes szervek biokémiai folyamataival.

Előadások tematikája

Gyakorlatok tematikája

Az ÁLLATORVOSI BIOKÉMIA II. gyakorlatokat a 2019/2020. tanév II. félévében a következők szerint tartjuk:

Pótgyakorlat: Május 11. (hétfő) 12-15 óra: IX-X. gyakorlat

Május 12. (kedd) 12-15.óra: VI-VIII. gyakorlat

A magyar nyelvű biokémia gyakorlatok felelőse: Dr. Mackei Máté
Gyakorlatokkal kapcsolatos ügyintézés, információ: Mackei.Mate@univet.hu

Értékelés leírása

Értesítjük az érdekelt hallgatókat, hogy ÁLLATORVOSI BIOKÉMIA II. tantárgyból az 2019/2020. tanév tavaszi féléve elfogadásának feltételei a következők:

• a tantermi előadások rendszeres látogatása (Az óralátogatás ellenőrzésének módja: 3-4 alkalommal 10 hallgató jelenlétét ellenőrizzük);
• valamennyi laboratóriumi gyakorlat sikeres teljesítése;
• a gyakorlatokon a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-ának elérése;
• az évközi zárthelyi dolgozat megírása és azon a maximális pontszám legalább 60%-ának megszerzése.

Az évközi zárthelyi dolgozat időpontja: március 30. (hétfő), 7:15-8:00
A pótzárthelyi dolgozat időpontja: április 27. (hétfő) 7:15-8:00
A félévvégi pótbeszámoló időpontja: május 15. (péntek) 7:15-8:00

A Biokémia Tanulmányi Verseny tervezett időpontja: május 8. (péntek) 15:15-18:00

Az Állatorvosi biokémia oktatásának felelőse: Dr. Mátis Gábor

Konzultációs lehetőség Dr. Mátis Gábor: hétfő, 16-18 óra, előzetes egyeztetés alapján (jelentkezés: Matis.Gabor@univet.hu)

A 2. félév végi érdemjegy kialakításának módja:

A tantárgy az Állatorvosi biokémia 2. félévének sikeres teljesítését követően kollokviummal zárul (6 kredit értékben), a vizsgára bocsátás feltétele az Állatorvosi biokémia 2. félévvégi aláírás megszerzése.

Az Állatorvosi biokémia oktatásának felelőse: Dr. Mátis Gábor

Konzultációs lehetőség Dr. Mátis Gábor: hétfő, 16-18 óra, előzetes egyeztetés alapján (jelentkezés: Matis.Gabor@univet.hu)

Vizsgainformáció

Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró vizsga (kollokvium) érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint:

• Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:

A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható.

• Írásbeli részvizsga érdemjegye
• Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei

A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.)

Írásbeli részvizsga:

Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a nyárivizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A téli (december/januári) vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára.

Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 12:00 óráig lehet.

Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel:

„A” vizsgarész:

• A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek.
• A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok.
• A proteinogén aminosavak csoportosítása és szerkezete.
• A peptidkötés. A fehérjék általános jellemzése és szerkezeti szintjei. A fehérjék denaturációja és renaturációja; a fehérjék töltése, izoelektromos pontja. A fehérjék csoportosítása. Vázfehérjék: kollagén, keratin, elasztin
• Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimes reakciók megfordíthatósága. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Az enzimaktivitás gátlása. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja.
• A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok).
• A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe.
• A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája.

„B” vizsgarész:

• A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója.
• A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Repair mechanizmusok. A mutációk típusai.
• A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
• A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása.
• A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai.

A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is („C” vizsgarész).

Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő:

1. Feleletválogatás(egyszerű választás, 1 pont/kérdés):
   • „A” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
   • „B” vizsgarész: 20 kérdés, 20 pont
2. Szerkezeti képletek („C” vizsgarész): adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont(1 pont/név)

Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató összességében a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi, valamint az egyes vizsgarészek mindegyikében külön-külön is eléri a maximálisan megszerezhető pontszám legalább 60%-át („A” és „B” vizsgarész: 12-12 pont, „C” vizsgarész: 6 pont). Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség.

Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik:

Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével.

A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható.

Szóbeli vizsga:

A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik.

A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető.

Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül.

Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható.

A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak:

1. témakör:

1. A biológiai oxidáció általában
   A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája
   Szerkezet, biokémiai szerep
   A kreatin anyagcseréje
   Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep
   A tioészter-kötés

2. A glikogenezis és a glikogenolízis
   Lépések, helyszín, jelentőség
   Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája

3. A glükolízis
   Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség
   A Pasteur-effektus és a Cori-kör

4. A glükoneogenezis
   Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség

5. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá
   Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség
   A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt

6. A citrátkör
   Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség

7. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
   Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok

8. A pentózfoszfát-ciklus
   Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség

9. A vércukorszint és szabályozása
   A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek

10. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje
    Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis
    A tejtermelés biokémiája
    A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise

11. Az aminosavak oxidatív dezaminálása
    Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása
    Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa
    Glüko- és ketogenetikus aminosavak
    Az aminosavak transzaminálása
    A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa

12. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak
    Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk
    A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin

13. Az ammónia méregtelenítése
    Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség)
    Alternatív méregtelenítési utak

14. A purinnukleotidok szintézise és lebontása
    De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje

15. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása
    De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje

16. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe
    A hemoglobin szintézise
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség

17. A porfirinvázas vegyületek bontása
    Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz
    Vasanyagcsere

18. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben
    A lipolízis
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség
    A lipogenezis
    Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség

19. A zsírsavak β-oxidációja
    A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai

20. A zsírsavak szintézise
    Az acetil~KoA kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai

21. Ketogenezis és ketolízis
    Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe

22. A koleszterin biokémiája
    A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe
    Az epesavak biokémiája
    Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe

23. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai
    A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben

24. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai
    Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogén-körforgalom

25. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai
    A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői
    A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai
    Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai

26. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében
    Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje
    A máj szekréciós tevékenysége

27. A máj méregtelenítő tevékenysége
    Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció
    A citokróm P450 enzimrendszer működése

28. Az izomszövet biokémiája
    Az izomkontrakció mechanizmusa
    Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok
    A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája

2. témakör:

1. A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták
2. A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma
3. Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis
4. A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma
5. A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis
6. Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya
7. Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok.
8. A K-vitamin szerkezete és forgalma
9. A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya
10. Az esszenciális zsírsavak biokémiája
11. A tiamin szerkezete és forgalma
12. A tiamin biokémiai szerepe és hiánya
13. A riboflavin szerkezete és forgalma
14. A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya
15. A nikotinsav szerkezete, forgalma
16. A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya
17. A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise
18. A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya
19. A piridoxin szerkezete és forgalma
20. A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya
21. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya
22. A folsav szerkezete és forgalma
23. A folsav biokémiai szerepe és hiánya
24. A kobalamin szerkezete és forgalma
25. A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya
26. Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma
27. Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya
28. A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája