A kurzus leírása

Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Házi Judit ([Kattintson az emailcímhez])
Résztvevő oktató(k): Dr. Péli Evelin ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Gerencsér Ferencné ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Engel Rita ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Kutszegi Gergely ([Kattintson az emailcímhez])

A tantárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.

Felmentésre, elfogadási kritérium: „50% egyezés esetén adható felmentés”. 

Kötelező szakirodalom:

• Az előadások és gyakorlatok anyagai.

Frissítve: 2026.01.30.

---

Előadások tematikája

Heti bontásban
1. (02.02)	Bevezetés, jelentőség, morfológia 1.
2. (02.09)	Morfológia 2.
3. (02.16)	Növényi sejttan
4. (02.23)	Növényi szövettan
5. (03.02)	Elsődleges anyagcsere
6. (03.09)	Növényélettan és ásványi anyag-forgalom
7. (03.16)	Másodlagos anyagcseretermékek 1.
8. (03.23)	Másodlagos anyagcseretermékek 2.
9. (03.30)	Tavaszi szünet
10. (04.06)	Húsvét hétfő (04.11-én, szombaton sincs előadás :-))
11. (04.13)	Növényrendszertan 1.
12. (04.20)	Növényrendszertan 2.
13. (04.27)	Biogeográfia – füves élőhelyek, gyeptársulások
14. (05.04)	Mikózisok, mikotoxikózisok
15. (05.11)	Nagygombák okozta mérgezések, növényvédő szerek

Frissítve: 2026.02.02.

Gyakorlatok tematikája

Heti bontásban
1. (02.02)	Gabonák
2. (02.09)	Hüvelyes abraktakarmányok és olajos növények
3. (02.16)	Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok
4. (02.23)	ZH1, A szívműködésre ható mérgező növények
5. (03.02)	A központi idegrendszerre ható mérgező fajok
6. (03.09)	Az emésztőrendszerre ható, komplex mérgezési tüneteket okozó, fényérzékenyítő, valamint citotoxikus mérgező növények
7. (03.16)	Rákkeltő, véralvadási zavarokat okozó, oxalát, nitrát és ciánglikozid tartalmú és allergizáló mérgező növények
8. (03.23)	ZH2; Mérgező kerti- és szobanövények
9. (03.30)	Tavaszi szünet
10. (04.06)	Húsvét/Equus napok
11. (04.13)	Gyógynövények
12. (04.20)	Gyepalkotó fajok
13. (04.27)	Látogatás a Füvészkertben
14. (05.04)	ZH3, Gyomortartalom elemzés, Szénaelemzés
15. (05.11)	Javító hét

Fajlista_HUN 2024

Frissítve: 2026.02.02.

Értékelés leírása

ZH-k pótlása, javítása

Akik a hetesi gyakorlat miatt nem tudnak részt venni a ZH-n, azok automatikusan a rákövetkező héten pótolják azt, az oktatóval egyeztetett időpontban!

Amennyiben valaki nem éri el a ZH teljesítéséhez szükséges minimum pontszámot (50%), a javításra két lehetőséget kínálunk:

1) a ZH-t követő héten, a hetesi gyakorlaton részt vett hallgatókkal együtt, az oktatóval egyeztetett időpontban

VAGY

2) a javító héten (május 11.), amikor bármelyik gyakorlat idejében pótolható a sikertelen ZH.

Mindhárom gyakorlati ZH csak egy alkalommal javítható!

Amennyiben valakinek a javítási lehetőségek ellenére is legalább egy hiányzó, vagy érvénytelen ZH-ja (<50%) lenne, akkor a vizsgaidőszak első hetében biztosítunk még egy lehetőséget.

Ebben az esetben viszont a ZH a teljes gyakorlati anyagot lefedi, nem csupán azt a témakört, amiből nem sikerült elérni a minimum (50%) pontszámot.

Ez mindhárom témakörből 5-5 faj felismerését és jellemzését jelenti, vagyis 15 fajt.

 

Frissítve: 2026.02.03.

Vizsga információk

A szóbeli vizsgán két tételt kell húzni, mind az A, mind a B tételsorból.

A sikeres szóbeli vizsga feltétele, hogy a hallgató mindkét témából elérje a minimum (50%) pontszámot.

Vizsgatételek állatorvosi növénytanból 2026.

Az előadások vizsgatételei („A” tételek)

1. A botanika mint tudományág jelentősége
2. Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
3. Specifikus növényi sejtalkotók
4. A legfontosabb növényi szövetek jellemzése tápérték és emészthetőség szempontjából
5. A növények ásványi anyagai: a legfontosabb kémiai elemek és az ezek hiányai során fellépő tünetek. Hiánybetegségek tünetei állatokban.
6. Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
7. A fotoszintézis és a sejtlégzés főbb folyamatai, szerepeik a növényi anyagcserében
8. Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben: a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületek szerepei
9. Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben: a legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületek szerepei
10. A nitrogéntartalmú vegyületek főbb csoportjainak bemutatása
11. A takarmányok antinutritív anyagainak bioszintetikus rendszere
12. A virágtalan, a nyitvatermő és az egyszikű növényfajok főbb rendszertani csoportjainak jellemzése
13. A kétszikűek legfontosabb rendszertani csoportjai
14. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
15. Mikrogombák okozta megbetegedések emberben és állatokban: mikózisok, mikotoxikózisok
16. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
17. Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága

A gyakorlatok vizsgatételei („B” tételek)

1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
2. A hüvelyes abraktakarmányok jelentősége a takarmányozásban
3. Az olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
4. A pillangós szálastakarmányok jelentősége a takarmányozásban
5. A lédús takarmánynövények jelentősége a takarmányozásban
6. Szívműködésre ható növényfajok és az általuk okozott mérgezés (hatásmechanizmus, élettani hatások, tünetek)
7. Az idegrendszerre ható növényi alkaloidok és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
8. Az idegrendszerre ható terpenoid vegyületek és a növényi thiamináz enzimek: az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
9. Májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
10. Magas cianogénglikozid-, vagy nitráttartamú növényfajok okozta mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
11. Az emésztőrendszerre ható és a magas oxaláttartalmú növényfajok okozta mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
12. Egyszerre több szervrendszerre ható, valamint a véralvadás zavarait okozó mérgező növények (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
13. Karcinogén és citotoxikus növényfajok okozta mérgezések (hatásmechanizmusaik, élettani hatásaik, az általuk kiváltott tünetek)
14. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
15. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
16. Széna és gyomortartalom botanikai elemzése

Vizsgatételek_állatorvosi_növénytanból_2026

Frissítve: 2026.02.12.