A kurzus leírása

Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel ([Kattintson az emailcímhez])
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Péli Evelin ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Gerencsér Ferencné ([Kattintson az emailcímhez]), Dr. Kutszegi Gergely ([Kattintson az emailcímhez])

A tantárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.

Felmentésre, elfogadási kritérium: „50% egyezés esetén adható felmentés”. 

Kötelező szakirodalom:

• Az előadások és gyakorlatok anyagai.

Ajánlott irodalom

• Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
• Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.

---

Előadások tematikája

Heti bontás
1. (02.03)	Bevezetés, jelentőség, morfológia 1.
2. (02.10)	Morfológia 2.
3. (02.17)	Növényi sejttan
4. (02.24)	Növényi szövettan
5. (03.03)	Elsődleges anyagcsere
6. (03.10)	Növényélettan és ásványi anyag-forgalom
7. (03.17)	Másodlagos anyagcseretermékek 1.
8. (03.24)	Másodlagos anyagcseretermékek 2.
9. (03.31)	Növényrendszertan 1.
10. (04.07)	Növényrendszertan 2.
11. (04.14)	Tavaszi szünet
12. (04.21)	Húsvét hétfő (04.26-án, szombaton sincs előadás J)
13. (04.28)	Biogeográfia – füves élőhelyek, gyeptársulások
14. (05.05)	Mikózisok, mikotoxikózisok
15. (05.12)	Nagygombák okozta mérgezések, növényvédő szerek

 

Frissítve: 2025.01.27.

Gyakorlatok tematikája

Heti bontás
1. (02.03)	Gabonák
2. (02.10)	Hüvelyes abraktakarmányok és olajos növények
3. (02.17)	Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok
4. (02.24)	ZH1, A szívműködésre ható mérgező növények
5. (03.03)	A központi idegrendszerre ható mérgező fajok
6. (03.10)	Az emésztőrendszerre ható, komplex mérgezési tüneteket okozó, fényérzékenyítő, valamint citotoxikus mérgező növények
7. (03.17)	Rákkeltő, véralvadási zavarokat okozó, oxalát, nitrát és ciánglikozid tartalmú és allergizáló mérgező növények
8. (03.24)	ZH2; Mérgező kerti- és szobanövények
9. (03.31)	Gyógynövények
10. (04.07)	Gyepalkotó fajok
11. (04.14)	Tavaszi szünet
12. (04.21)	Equus napok (nincs gyakorlat!)
13. (04.28)	Látogatás a Füvészkertben
14. (05.05)	ZH3, Gyomortartalom elemzés, Szénaelemzés
15. (05.12)	Javító hét

Fajlista_HUN 2024

Frissítve: 2025.01.27.

Értékelés leírása

ZH-k pótlása, javítása

Akik a hetesi gyakorlat miatt nem tudnak részt venni a ZH-n, azok automatikusan a rákövetkező héten pótolják azt, az oktatóval egyeztetett időpontban!

Amennyiben valaki nem éri el a ZH teljesítéséhez szükséges minimum pontszámot (50%), a javításra két lehetőséget kínálunk:

1) a ZH-t követő héten, a hetesi gyakorlaton részt vett hallgatókkal együtt, az oktatóval egyeztetett időpontban

VAGY

2) a javító héten (május13 – 17.), amikor bármelyik gyakorlat idejében pótolható a sikertelen ZH.

Mindhárom gyakorlati ZH csak egy alkalommal javítható!

Amennyiben valakinek a javítási lehetőségek ellenére is legalább egy hiányzó, vagy érvénytelen ZH-ja (<50%) lenne, akkor a vizsgaidőszak első hetében biztosítunk még egy lehetőséget.

Ebben az esetben viszont a ZH a teljes gyakorlati anyagot lefedi, nem csupán azt a témakört, amiből nem sikerült elérni a minimum (50%) pontszámot.

Ez mindhárom témakörből 5-5 faj felismerését és jellemzését jelenti, vagyis 15 fajt.

Frissítve: 2025.01.27.

Vizsga információk

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a tételhúzás előtt egy beugró tesztet kell megírni.

A beugró egyszerű választásos teszt, ami a tételek legalapvetőbb részeire kérdez rá.

Minimumkövetelmény: 10 kérdésből 7 helyes válasz.

6 helyes válasz esetén lehetőséget biztosítunk a rossz válaszok átgondolására.

Abban az esetben, ha valaki mindhárom gyakorlati ZH-t több, mint 80%-os eredménnyel teljesíti, mentesül a beugró megírása alól.

A szóbeli vizsgán két tételt kell húzni, mind az A, mind a B tételsorból.

A sikeres szóbeli vizsga feltétele, hogy a hallgató mindkét témából elérje a minimum (50%) pontszámot.

Vizsgatételek állatorvosi növénytanból

„A” tételek

1. A botanika, mint tudományág jelentősége
2. Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
3. Specifikus növényi sejtalkotók
4. A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
5. A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
6. Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
7. A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
8. A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
9. A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
10. Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
11. Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
12. A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
13. A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
14. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
15. Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
16. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
17. Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága

„B” tételek

1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
2. Hüvelyes abraktakarmányok jelentősége a takarmányozásban
3. Olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
4. Pillangós szálastakarmányok jelentősége a takarmányozásban
5. Lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
6. A szívműködésre ható növények és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
7. Idegrendszerre ható alkaloidok növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
8. Idegrendszerre ható terpenoidvegyületek és a tiamináz enzim növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
9. Májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
10. Magas ciánglikozid-, nitráttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
11. Az emésztőrendszerre ható és a magas oxaláttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
12. Egyszerre több szervrendszerre ható, valamint a véralvadás zavarait okozó mérgező növények (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
13. Karcinogén és citotoxikus fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
14. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
15. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
16. Széna és gyomortartalom botanikai elemzés

Frissítve: 2025.01.16.