Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel ([E-mail megjelenítése])
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit ([E-mail megjelenítése]), Dr. Péli Evelin ([E-mail megjelenítése]), Dr. Gerencsér Ferencné ([E-mail megjelenítése]), Kutszegi Gergely ([E-mail megjelenítése])

A tantárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.

Kötelező szakirodalom:

• Az előadások és gyakorlatok anyagai.

Ajánlott irodalom

• Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
• Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.

Előadások tematikája

Gyakorlatok tematikája

Értékelés leírása

Vizsgainformáció

Szóbeli kollokvium

A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.

Vizsgatételek állatorvosi növénytanból

“A” tételek

1. A botanika, mint tudományág jelentősége
2. Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
3. Specifikus növényi sejtalkotók
4. A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
5. A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
6. Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
7. A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
8. A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
9. A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
10. Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
11. Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
12. A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
13. A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
14. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
15. Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
16. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
17. Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága

“B” tételek

1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
2. Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
3. Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
4. A cianogén glikozidok és a szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
5. Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
6. Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
7. Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
8. Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
9. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
10. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
11. Széna és gyomortartalom botanikai elemzése