Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állatorvosi növénytan

Állatorvosi növénytan

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
1
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
5
Előadás óraszám / félév
30
Gyakorlat óraszám / félév
45
Szak
állatorvos (magyar)
Szervezeti egység
Növénytani Tanszék
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar

A kurzus leírása

Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel ([E-mail megjelenítése])
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit ([E-mail megjelenítése]), Dr. Péli Evelin ([E-mail megjelenítése]), Dr. Gerencsér Ferencné ([E-mail megjelenítése]), Kutszegi Gergely ([E-mail megjelenítése])

A tantárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.

Felmentésre, elfogadási kritérium: “50% egyezés esetén adható felmentés”. 

Kötelező szakirodalom:

  • Az előadások és gyakorlatok anyagai.

Ajánlott irodalom

  • Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
  • Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.

Előadások tematikája

Hét/dátum

 
1. (02.06) Bevezetés, jelentőség, morfológia 1.
2. (02.13) Morfológia 2.
3. (02.20) Növényi sejttan
4. (02.27) Növényi szövettan
5. (03.06) Elsődleges anyagcsere
6. (03.13) Növényélettan és ásványi anyag-forgalom
7. (03.20) Másodlagos anyagcseretermékek 1.
8. (03.27) Másodlagos anyagcseretermékek 2.
9. (04.03)

10. (04.10)

Tavaszi szünet
Húsvét hétfő
10. (04.17) Növényrendszertan 1.
11. (04.24) Növényrendszertan 2.
12. (05.01) Biogeográfia – füves élőhelyek, gyeptársulások
13. (05.08) Mikózisok, mikotoxikózisok
14. (05.15) Nagygombák okozta mérgezések, növényvédő szerek

Gyakorlatok tematikája

Hét

 
1. (02.08) Gabonák
2. (02.15) Hüvelyes abraktakarmányok és olajos növények
3. (02.22) Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok
4. (03.01) ZH1, Szívglikozidokat tartalmazó mérgező növények
5. (03.08) A központi idegrendszerre ható mérgező fajok
6. (03.15) Az emésztőrendszerre ható, komplex mérgezési tüneteket okozó, fényérzékenyítő, valamint citotoxikus mérgező növények
7. (03.22) Rákkeltő, véralvadási zavarokat okozó, oxalát, nitrát és ciánglikozid tartalmú és allergizáló mérgező növények
8. (03.29) ZH2; Mérgező kerti- és szobanövények
9. (04.05) Tavaszi szünet
10. (04.12) Equus napok (nincs gyakorlat!)
11. (04.19) Gyógynövények
12. (04.26) Gyepalkotó fajok
13. (05.03)  Látogatás a Füvészkertben
14. (05.10)  ZH3, Gyomortartalom elemzés, Szénaelemzés
15. (05.16)
Javító hét

Értékelés leírása

Vizsgainformáció

Szóbeli kollokvium

A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.

A szóbeli vizsgán a tételhúzás előtt meg kell írni egy beurgó tesztet.

A beugró egyszerű választásos teszt, ami a tételek legalapvetőbb részeire kérdez rá.

Minimumkövetelmény: 10 kérdésből 7 helyes válasz.

Abban az esetben, ha valaki mindhárom gyakorlati ZH-t több, mint 80%-os eredménnyel teljesíti, mentesül a beugró megírása alól.

Vizsgatételek állatorvosi növénytanból

“A” tételek

  1. A botanika, mint tudományág jelentősége
  2. Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
  3. Specifikus növényi sejtalkotók
  4. A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
  5. A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
  6. Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
  7. A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
  8. A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
  9. A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
  10. Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
  11. Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
  12. A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
  13. A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
  14. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
  15. Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
  16. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
  17. Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága

“B” tételek

  1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
  2. Hüvelyes abraktakarmányok jelentősége a takarmányozásban
  3. Olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
  4. Pillangós szálastakarmányok jelentősége a takarmányozásban
  5. Lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
  6. A szívműködésre ható növények és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  7. Idegrendszerre ható alkaloidok növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  8. Idegrendszerre ható terpenoidvegyületek és a tiamináz enzim növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  9. Májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  10. Magas ciánglikozid-, nitráttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  11. Az emésztőrendszerre ható és a magas oxaláttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  12. Egyszerre több szervrendszerre ható, valamint a véralvadás zavarait okozó mérgező növények (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  13. Karcinogén és citotoxikus fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  14. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
  15. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
  16. Széna és gyomortartalom botanikai elemzés

Frissítve: 2023.01.19.