magyar
kötelező
semi-final examination
1
2
5
30
45
állatorvos (magyar)
Növénytani Tanszék
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel (Cserhalmi.Daniel@univet.hu)
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit (Hazi.Judit@univet.hu),
Dr. Péli Evelin (Peli.Evelin.Ramona@univet.hu),
Dr. Gerencsér Ferencné (Gerencserne.Seidl.Katalin@univet.hu),
Kutszegi Gergely (Kutszegi.Gergely.Jozsef@univet.hu)
A tantárgy képzési célja:
A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.
Kötelező szakirodalom: Az előadások és gyakorlatok anyagai.
Ajánlott irodalom
1. Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
2. Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.
Előadások tematikája
| Hét | |
| 1. | Bevezetés, jelentőség, nevezéktan, a növényi morfológia alapjai |
| 2. | A növények generatív, ill. vegetatív szerveinek morfológiája |
| 3. | Növényi sejttan |
| 4. | Növényi szövettan |
| 5. | Elsődleges anyagcsere: a baktériumok, a növények, a gombák és az állatok kapcsolata az élővilágban |
| 6. | Növényélettan: fotoszintézis és ásványianyag-forgalom |
| 7. | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 1. |
| 8. | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 2. |
| 9. | Növényrendszertan 1. (a virágtalan növények és az egyszikűek rendszere) |
| 10. | Növényrendszertan 2. (a kétszikűek rendszere) |
| 11. | Tavaszi szünet |
| 12. | Elmarad (Húsvét hétfő) |
| 13. | A világ gyeptársulásai |
| 14. | Mikrogombák okozta egészségkárosítások: mikózisok, mikotoxikózisok |
| 15. | Nagygombák és növényvédő szerek okozta egészségkárosítások |
Gyakorlatok tematikája
| Hét | |
| 1. | Gabonák |
| 2. | Hüvelyes abraktakarmányok – olajos növények |
| 3. | Pillangós szálastakarmányok – lédús takarmányok |
| 4. | ZH 1, Szívglikozidokat, ill. hidrogén-cianidot termelő fajok |
| 5. | Idegrendszeri tüneteket okozó fajok |
| 6. | Egyszerre több szervrendszerre (a tüdőre, az emésztőrendszerre, a májra) ható, ill. fényérzékenységet okozó fajok |
| 7. | Karcinogén hatású, vérre és ionháztartásra ható fajok, nitrát tartalmú fajok, sejtmérgeket termelők |
| 8. | ZH 2, Kerti és szobai mérgező növények |
| 9. | Gyógynövények |
| 10. | Gyepek |
| 11. | Tavaszi szünet |
| 12. | Nincs gyakorlat (Equus-napok) |
| 13. | ZH 3, Szénaelemzés a Nemzeti Lovardában |
| 14. | Élőnövény bemutató a Füvészkertben |
| 15. | Gyomortartalom elemzés, javító hét |
Értékelés leírása
Általános tudnivalók |
Ponthatárok (egész kurzus) |
| Előadás: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban (2 tétel 150-150 pontért)Gyakorlat: 3 ZH a szorgalmi időszakban (3 téma összesen 300 pontért) A végső növénytanjegyet a gyakorlati ZH-k során Gyakorlati ZH-k a félév folyamán: a 4. gyakorlaton a 8. gyakorlaton a 11. gyakorlaton Minimumkövetelmény: 50% (rendre az összes gyakorlati ZH-n és a szóbeli vizsga 1-1 tétele tekintetében) Mindhárom gyakorlati ZH egyszer javítható a javító héten Mindhárom gyakorlati ZH-t teljesítenetek kell, hogy a gyakorlatokból aláírást kaphassatok, ill. az előadásokból vizsgázhassatok (a szóbelin is mindkét tételből át kell mennetek) |
86% 517 – 600 5
76% 457 – 516 4 66% 397 – 456 3 51% 307 – 396 2 0 – 306 1
|
Vizsgainformáció
Szóbeli kollokvium
A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.
Részletes információk a gyakorlatokon és a tanszéki hirdetőn vannak kihelyezve.
Minden hallgató egy-egy kérdést húz a két tételsorból.
Vizsgatételek 2019.
“A” tételek
- A botanika, mint tudományág jelentősége és rövid története
- Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
- Specifikus növényi sejtalkotók
- A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
- A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
- Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
- A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
- A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
- A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
- Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
- Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
- A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
- A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
- A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
- Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
- Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
- Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága
“B” tételek
- A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
- Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
- Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
- A cianogén glikozidok és a szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
- A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
- Széna és gyomortartalom botanikai elemzése
Vizsgatételek 2018.
“A” tételek
1. A botanika, mint tudományág jelentősége és rövid története
2. Vegetatív szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
3. Generatív szervek morfológiája
4. Specifikus növényi sejtalkotók
5. A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
6. Növényi szervek szövettana (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
7. A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta
8. A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
9. A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát és fenoloid vegyületcsoportok
10. A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
11. Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
12. Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
13. A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
14. A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
15. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
16. Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
17. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
“B” tételek
1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
2. Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
3. Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
4. Ciánglikozidok és szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
5. Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
6. Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenyítést okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
7. Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
8. Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
9. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
10. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
11. A botanikai széna- és gyomortartalom elemzés