magyar
kötelező
vizsga (kollokvium)
1
2
5
30
45
állatorvos (magyar)
Növénytani Tanszék
Dokumentumtár
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel ([E-mail megjelenítése])
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit ([E-mail megjelenítése]), Dr. Péli Evelin ([E-mail megjelenítése]), Dr. Gerencsér Ferencné ([E-mail megjelenítése]), Kutszegi Gergely ([E-mail megjelenítése])
A tantárgy képzési célja:
A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.
Kötelező szakirodalom:
- Az előadások és gyakorlatok anyagai.
Ajánlott irodalom
- Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
- Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.
Előadások tematikája
|
Hét/dátum |
|
| 1. (02.03) | Bevezetés, jelentőség, nevezéktan, a növényi morfológia alapjai |
| 2. (02.10) | A növények generatív, ill. vegetatív szerveinek morfológiája |
| 3. (02.17) | Növényi sejttan |
| 4. (02.24) | Növényi szövettan |
| 5. (03.02) | Elsődleges anyagcsere: a baktériumok, a növények, a gombák és az állatok kapcsolata az élővilágban |
| 6. (03.09) | Növényélettan: fotoszintézis és ásványianyag-forgalom |
| 7. (03.16) | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 1. |
| 8. (03.23) | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 2. |
| 9. (03.30) | Növényrendszertan 1. (a virágtalan növények és az egyszikűek rendszere) |
| 10. (04.06) | Tavaszi szünet |
| 11. (04.13) | Elmarad (Húsvét hétfő) |
| 12. (04.20) | Növényrendszertan 2. (a kétszikűek rendszere) |
| 13. (04.27) | A világ gyeptársulásai |
| 14. (05.04) | Mikrogombák okozta egészségkárosítások: mikózisok, mikotoxikózisok |
| 15. (05.11) | Nagygombák és növényvédő szerek okozta egészségkárosítások |
Gyakorlatok tematikája
|
Hét/dátum |
|
| 1. (Feb. 3-7) | Gabonák |
| 2. (Feb. 10-14) | Hüvelyes abraktakarmányok – olajos növények |
| 3. (Feb 17-21) | Pillangós szálastakarmányok – lédús takarmányok |
| 4. (Feb 24-28) | ZH 1, Szívglikozidokat, ill. hidrogén-cianidot termelő fajok |
| 5. (Márc. 2-6) | Idegrendszeri tüneteket okozó fajok |
| 6. (Márc. 9-13) | Egyszerre több szervrendszerre (a tüdőre, az emésztőrendszerre, a májra) ható, ill. fényérzékenységet okozó fajok |
| 7. (Márc. 16-20) | Karcinogén hatású, vérre és ionháztartásra ható fajok, nitrát tartalmú fajok, sejtmérgeket termelők |
| 8. (Márc.23-27) | ZH 2, Kerti és szobai mérgező növények |
| 9. (Márc. 30 – Ápr. 3) | Gyógynövények |
| 10. (Ápr. 6-9) | Tavaszi szünet |
| 11. (Ápr. 14-17) | Nincs gyakorlat (Equus-napok) |
| 12. (Ápr.20-24) | Gyepek |
| 13. (Ápr. 27-30) | Élőnövény bemutató a Füvészkertben |
| 14. (Máj. 4-8) | ZH 3, Szénaelemzés a Nemzeti Lovardában |
| 15. (Máj. 11-15) | Gyomortartalom elemzés, javító hét |
Értékelés leírása
|
Általános tudnivalók |
Ponthatárok (egész kurzus) |
|---|---|
| Előadás: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban (2 tétel 150-150 pontért)Gyakorlat: 3 ZH a szorgalmi időszakban (3 téma összesen 300 pontért) A végső növénytanjegyet a gyakorlati ZH-k során és az előadások szóbeli vizsgáján szerzett pontok összege alapján számítjukGyakorlati ZH-k a félév folyamán:
Minimumkövetelmény: 50% (rendre az összes gyakorlati ZH-n és a szóbeli vizsga 1-1 tétele tekintetében) Mindhárom gyakorlati ZH egyszer javítható a javító héten A félév aláírásának feltétele mindhárom gyakorlati ZH teljesítése, ill. ez az előfeltétele a szóbeli vizsgának (ahol mindkét tételből el kell érni a minimum pontszámot) |
86% 517 – 600 5
76% 457 – 516 4 66% 397 – 456 3 51% 307 – 396 2 0 – 306 1 |
Vizsgainformáció
Szóbeli kollokvium
A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.
Részletes információk a gyakorlatokon és a tanszéki hirdetőn vannak kihelyezve.
Minden hallgató egy-egy kérdést húz a két tételsorból.
Vizsgatételek
“A” tételek
- A botanika, mint tudományág jelentősége
- Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
- Specifikus növényi sejtalkotók
- A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
- A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
- Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
- A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
- A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
- A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
- Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
- Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
- A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
- A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
- A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
- Mikrogombák okozta megbetegedések emberben és állatokban: mikózisok, mikotoxikózisok
- Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
- Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága
“B” tételek
- A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
- Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
- Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
- A cianogén glikozidok és a szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
- A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
- Széna és gyomortartalom botanikai elemzése