magyar
kötelező
vizsga (kollokvium)
1
2
5
30
45
állatorvos (magyar)
Növénytani Tanszék
Dokumentumtár
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel (Cserhalmi.Daniel@univet.hu)
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit (Hazi.Judit@univet.hu), Dr. Péli Evelin (Peli.Evelin.Ramona@univet.hu), Dr. Gerencsér Ferencné (Gerencserne.Seidl.Katalin@univet.hu), Kutszegi Gergely (Kutszegi.Gergely.Jozsef@univet.hu)
A tantárgy képzési célja:
A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.
Kötelező szakirodalom:
- Az előadások és gyakorlatok anyagai.
Ajánlott irodalom
- Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
- Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.
Előadások tematikája
| Hét | |
|---|---|
| 1. | Bevezetés, jelentőség, nevezéktan, a növényi morfológia alapjai |
| 2. | A növények generatív, ill. vegetatív szerveinek morfológiája |
| 3. | Növényi sejttan |
| 4. | Növényi szövettan |
| 5. | Elsődleges anyagcsere: a baktériumok, a növények, a gombák és az állatok kapcsolata az élővilágban |
| 6. | Növényélettan: fotoszintézis és ásványianyag-forgalom |
| 7. | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 1. |
| 8. | Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 2. |
| 9. | Növényrendszertan 1. (a virágtalan növények és az egyszikűek rendszere) |
| 10. | Növényrendszertan 2. (a kétszikűek rendszere) |
| 11. | Tavaszi szünet |
| 12. | Elmarad (Húsvét hétfő) |
| 13. | A világ gyeptársulásai |
| 14. | Mikrogombák okozta egészségkárosítások: mikózisok, mikotoxikózisok |
| 15. | Nagygombák és növényvédő szerek okozta egészségkárosítások |
Gyakorlatok tematikája
| Hét | |
| 1. | Gabonák |
| 2. | Hüvelyes abraktakarmányok – olajos növények |
| 3. | Pillangós szálastakarmányok – lédús takarmányok |
| 4. | ZH 1, Szívglikozidokat, ill. hidrogén-cianidot termelő fajok |
| 5. | Idegrendszeri tüneteket okozó fajok |
| 6. | Egyszerre több szervrendszerre (a tüdőre, az emésztőrendszerre, a májra) ható, ill. fényérzékenységet okozó fajok |
| 7. | Karcinogén hatású, vérre és ionháztartásra ható fajok, nitrát tartalmú fajok, sejtmérgeket termelők |
| 8. | ZH 2, Kerti és szobai mérgező növények |
| 9. | Gyógynövények |
| 10. | Gyepek |
| 11. | Tavaszi szünet |
| 12. | Nincs gyakorlat (Equus-napok) |
| 13. | ZH 3, Szénaelemzés a Nemzeti Lovardában |
| 14. | Élőnövény bemutató a Füvészkertben |
| 15. | Gyomortartalom elemzés, javító hét |
Értékelés leírása
|
Általános tudnivalók |
Ponthatárok (egész kurzus) |
|---|---|
| Előadás: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban (2 tétel 150-150 pontért) Gyakorlat: 3 ZH a szorgalmi időszakban A végső növénytanjegyet a gyakorlati ZH-k során és az előadások szóbeli vizsgáján szerzett pontok összege alapján kapjátok Gyakorlati ZH-k a félév folyamán:
Minimumkövetelmény: 50% (rendre az összes gyakorlati ZH-n és a szóbeli vizsga 1-1 tétele tekintetében) Mindhárom gyakorlati ZH egyszer javítható a javító héten Mindhárom gyakorlati ZH-t teljesítenetek kell, hogy a gyakorlatokból aláírást kaphassatok, ill. az előadásokból vizsgázhassatok (a szóbelin is mindkét tételből át kell mennetek) |
86% 517 – 600 5
76% 457 – 516 4 66% 397 – 456 3 51% 307 – 396 2 0 – 306 1 |
Vizsgainformáció
Szóbeli kollokvium
A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.
Részletes információk a gyakorlatokon és a tanszéki hirdetőn vannak kihelyezve.
Minden hallgató egy-egy kérdést húz a két tételsorból.
Vizsgatételek 2019.
“A” tételek
- A botanika, mint tudományág jelentősége
- Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
- Specifikus növényi sejtalkotók
- A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
- A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
- Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
- A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
- A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
- A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
- Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
- Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
- A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
- A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
- A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
- Mikrogombák okozta megbetegedések emberben és állatokban: mikózisok, mikotoxikózisok
- Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
- Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága
“B” tételek
- A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
- Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
- Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
- A cianogén glikozidok és a szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
- A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
- Széna és gyomortartalom botanikai elemzése