magyar
kötelező
vizsga (kollokvium)
1
2
5
30
45
állatorvos (magyar)
Növénytani Tanszék
Dokumentumtár
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel ([E-mail megjelenítése])
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit ([E-mail megjelenítése]), Dr. Péli Evelin ([E-mail megjelenítése]), Dr. Gerencsér Ferencné ([E-mail megjelenítése]), Kutszegi Gergely ([E-mail megjelenítése])
A tantárgy képzési célja:
A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.
Kötelező szakirodalom:
- Az előadások és gyakorlatok anyagai.
Ajánlott irodalom
- Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
- Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.
Előadások tematikája
Hét/dátum |
|
1. (02.07) | Bevezetés, jelentőség, morfológia 1. |
2. (02.14) | Morfológia 2. |
3. (02.21) | Növényi sejttan |
4. (02.28) | Növényi szövettan |
5. (03.07) | Elsődleges anyagcsere |
6. (03.19) | Növényélettan és ásványi anyag-forgalom |
7. (03.21) | Másodlagos anyagcseretermékek 1. |
8. (03.28) | Másodlagos anyagcseretermékek 2. |
9. (04.04) | Növényrendszertan 1. |
10. (04.11) | Tavaszi szünet |
11. (04.23) | Növényrendszertan 2. |
12. (04.25) | Biogeográfia – füves élőhelyek, gyeptársulások |
13. (05.02) | Mikózisok, mikotoxikózisok |
14. (05.09) | Nagygombák okozta mérgezések, növényvédő szerek |
Gyakorlatok tematikája
Hét/dátum |
|
1. (02.07) | Gabonák |
2. (02.14) | Hüvelyes abraktakarmányok és olajos növények |
3. (02.21) | Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok |
4. (02.28) | ZH1, Szívglikozidokat tartalmazó mérgező növények |
5. (03.07) | A központi idegrendszerre ható mérgező fajok |
6. (03.14) | Az emésztőrendszerre ható, komplex mérgezési tüneteket okozó, fényérzékenyítő, valamint citotoxikus mérgező növények |
7. (03.21) | Rákkeltő, véralvadási zavarokat okozó, oxalát, nitrát és ciánglikozid tartalmú és allergizáló mérgező növények |
8. (03.28) | ZH2; Mérgező kerti- és szobanövények |
9. (04.04) | Gyógynövények |
10. (04.11) | Tavaszi szünet |
11. (04.18) | Equus hét – nincs gyakorlat |
12. (04.25) | Gyepalkotó fajok |
13. (05.02) | ZH3, Gyomortartalom elemzés, Szénaelemzés a Nemzeti Lovardában |
14. (05.09) | Látogatás a Füvészkertben |
15. (05.16) |
Javító hét |
Értékelés leírása
Általános tudnivalók |
Ponthatárok (egész kurzus) |
---|---|
Előadás: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban (2 tétel 150-150 pontért)Gyakorlat: 3 ZH a szorgalmi időszakban (3 téma összesen 300 pontért)A végső növénytanjegyet a gyakorlati ZH-k során és az előadások szóbeli vizsgáján szerzett pontok összege alapján számítjuk.Gyakorlati ZH-k a félév folyamán:
Minimumkövetelmény: 50% (rendre az összes gyakorlati ZH-n és a szóbeli vizsga 1-1 tétele tekintetében) Mindhárom gyakorlati ZH egyszer javítható a javító héten A félév aláírásának feltétele mindhárom gyakorlati ZH teljesítése, ill. ez az előfeltétele a szóbeli vizsgának (ahol mindkét tételből el kell érni a minimum pontszámot) |
86% 517 – 600 5
76% 457 – 516 4 66% 397 – 456 3 51% 307 – 396 2 0 – 306 1 |
Vizsgainformáció
Szóbeli kollokvium
A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.
Vizsgatételek állatorvosi növénytanból
“A” tételek
- A botanika, mint tudományág jelentősége
- Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
- Specifikus növényi sejtalkotók
- A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
- A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
- Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
- A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
- A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
- A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
- Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
- Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
- A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
- A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
- A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
- Mikrogombák okozta mérgezések emberben és állatokban: mikotoxikózisok
- Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
- Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága
“B” tételek
- A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
- Hüvelyes abraktakarmányok jelentősége a takarmányozásban
- Olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
- Pillangós szálastakarmányok jelentősége a takarmányozásban
- Lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
- A szívműködésre ható növények és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Idegrendszerre ható alkaloidok növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Idegrendszerre ható terpenoidvegyületek és a tiamináz enzim növényekben, és az általuk okozott mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Magas ciánglikozid-, nitráttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Az emésztőrendszerre ható és a magas oxaláttartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Egyszerre több szervrendszerre ható, valamint a véralvadás zavarait okozó mérgező növények (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- Karcinogén és citotoxikus fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
- A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
- A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
- Széna és gyomortartalom botanikai elemzés