Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állatorvosi növénytan

Állatorvosi növénytan

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
1
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
5
Előadás óraszám / félév
30
Gyakorlat óraszám / félév
45
Szak
állatorvos (magyar)
Szervezeti egység
Növénytani Tanszék
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar

A kurzus leírása

Tantárgyfelelős oktató (e-mail): Dr. Cserhalmi Dániel (Cserhalmi.Daniel@univet.hu)
Résztvevő oktató(k): Dr. Házi Judit (Hazi.Judit@univet.hu), Dr. Péli Evelin (Peli.Evelin.Ramona@univet.hu), Dr. Gerencsér Ferencné (Gerencserne.Seidl.Katalin@univet.hu), Kutszegi Gergely (Kutszegi.Gergely.Jozsef@univet.hu)

A tantárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy állatorvosi szemszögből mutassa be a növényvilágot a hallgatóknak. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb takarmány- és mérgező növényekkel, az azokat felépítő sejtekkel, szövetekkel, ill. a bennük keletkező tápanyagok és másodlagos anyagcseretermékek létrejöttének mechanizmusai-val. Az előadások az elsődleges növényi anyagcsere bioszférában betöltött, alapvető szerepét a baktériumok, a gombák és az állatok anyagcseréjével összehasonlítva mutatják be. A mikroszkopikus, ill. a nagygombák, valamint a növényvédő szerek egészségkárosító hatásaiba is betekintve, a kurzus rávilágít a bioszféra élőlénycsoportjainak egészségét holisztikusan szemlélő teljes élelmiszerlánc-biztonság fontosságára. A tárgy külön foglalkozik a gyepes élőhelyekkel is, melyek kiemelt takarmánytermő területek.

Kötelező szakirodalom:
  • Az előadások és gyakorlatok anyagai.
Ajánlott irodalom
  • Vetter J. : Növénytan az állatorvostan hallgatók számára. ÁOTK. Budapest, 229 pp.
  • Horváth Zs. – Siller I. – Vetter J. : Növénytani gyakorlatok, növényismeret az állatorvostan-hallgatók számára. ÁOTK Budapest, 185 pp.

Előadások tematikája

Hét  
1.  Bevezetés, jelentőség, nevezéktan, a növényi morfológia alapjai
2. A növények generatív, ill. vegetatív szerveinek morfológiája
3. Növényi sejttan
4. Növényi szövettan
5. Elsődleges anyagcsere: a baktériumok, a növények, a gombák és az állatok kapcsolata az élővilágban
6. Növényélettan: fotoszintézis és ásványianyag-forgalom
7. Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 1.
8. Másodlagos anyagcseretermékek a növényekben 2.
9. Növényrendszertan 1. (a virágtalan növények és az egyszikűek rendszere)
10. Növényrendszertan 2. (a kétszikűek rendszere)
11. Tavaszi szünet
12. Elmarad (Húsvét hétfő)
13. A világ gyeptársulásai
14. Mikrogombák okozta egészségkárosítások: mikózisok, mikotoxikózisok
15. Nagygombák és növényvédő szerek okozta egészségkárosítások

Gyakorlatok tematikája

Hét  
1.  Gabonák
2. Hüvelyes abraktakarmányok – olajos növények
3. Pillangós szálastakarmányok – lédús takarmányok
4. ZH 1, Szívglikozidokat, ill. hidrogén-cianidot termelő fajok
5. Idegrendszeri tüneteket okozó fajok
6. Egyszerre több szervrendszerre (a tüdőre, az emésztőrendszerre, a májra) ható, ill. fényérzékenységet okozó fajok
7. Karcinogén hatású, vérre és ionháztartásra ható fajok, nitrát tartalmú fajok, sejtmérgeket termelők
8. ZH 2, Kerti és szobai mérgező növények
9. Gyógynövények
10. Gyepek
11. Tavaszi szünet
12. Nincs gyakorlat (Equus-napok)
13. ZH 3, Szénaelemzés a Nemzeti Lovardában
14. Élőnövény bemutató a Füvészkertben
15. Gyomortartalom elemzés, javító hét

Értékelés leírása

Általános tudnivalók

Ponthatárok (egész kurzus)

Előadás: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban
(2 tétel 150-150 pontért)Gyakorlat: 3 ZH a szorgalmi időszakban
(3 téma összesen 300 pontért)A végső növénytanjegyet a gyakorlati ZH-k során és az előadások szóbeli vizsgáján szerzett pontok összege alapján kapjátokGyakorlati ZH-k a félév folyamán:

  • a 4. gyakorlaton
  • a 8. gyakorlaton
  • a 11. gyakorlaton

Minimumkövetelmény: 50% (rendre az összes gyakorlati ZH-n és a szóbeli vizsga 1-1 tétele tekintetében)

Mindhárom gyakorlati ZH egyszer javítható a javító héten

Mindhárom gyakorlati ZH-t teljesítenetek kell, hogy a gyakorlatokból aláírást kaphassatok, ill. az előadásokból vizsgázhassatok (a szóbelin is mindkét tételből át kell mennetek)

86% 517 – 600 5
76% 457 – 516 4
66% 397 – 456 3
51% 307 – 396 2
0  –  306 1

Vizsgainformáció

Szóbeli kollokvium

A félév aláírásának feltétele, hogy a hallgató mindhárom gyakorlati ZH-n elérje a maximális pontszám 50%-át.

Részletes információk a gyakorlatokon és a tanszéki hirdetőn vannak kihelyezve.

Minden hallgató egy-egy kérdést húz a két tételsorból.

Vizsgatételek 2019.

“A” tételek

  1. A botanika, mint tudományág jelentősége
  2. Növényi szervek morfológiája és fontosabb módosulásai
  3. Specifikus növényi sejtalkotók
  4. A legfontosabb növényi szövetek (a tápláló hatás és az emészthetőség figyelembe vételével)
  5. A növények ásványos táplálkozása, a legfontosabb elemek okozta hiánybetegségek állatokban
  6. Az elsődleges anyagcsere legfontosabb folyamatai: a növények, a gombák és a baktériumok szerepe a bioszférában (kapcsolatuk az állatokkal)
  7. A fotoszintézis és a légzés folyamatai, szerepük a növényi anyagcserében
  8. A másodlagos anyagcseretermékek szerepe; a legfontosabb szénhidrát- és fenoloid vegyületcsoportok
  9. A legfontosabb poliketid és terpenoid vegyületcsoportok
  10. Az azotoid vegyületcsoportok bemutatása
  11. Antinutritív anyagok a takarmányozásban (a bioszintetikus rendszer alapján)
  12. A legfontosabb virágtalan, nyitvatermő és egyszikű csoportok jellemzése
  13. A legfontosabb kétszikű csoportok jellemzése
  14. A füves puszták kialakulása és elterjedése a Földön. A legfontosabb hazai gyeptársulások jellemzői.
  15. Mikrogombák okozta megbetegedések emberben és állatokban: mikózisok, mikotoxikózisok
  16. Nagygombák okozta mérgezések emberben: micetizmusok
  17. Antropogén eredetű, környezeti mérgek hatásai a bioszférára: a teljes élelmiszerlánc felügyeletének fontossága

“B” tételek

  1. A gabonafélék jelentősége a takarmányozásban
  2. Hüvelyes abraktakarmányok és olajos magvú növények jelentősége a takarmányozásban
  3. Pillangós szálastakarmányok és lédús takarmányok jelentősége a takarmányozásban
  4. A cianogén glikozidok és a szívglikozidok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  5. Idegrendszeri tüneteket okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  6. Az emésztőrendszer zavarát, májkárosodást és fényérzékenységet okozó mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  7. Komplex hatású, valamint magas nitrát és oxalát tartamú fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  8. Karcinogén, citotoxikus, valamint a véralvadás zavarát okozó fajok okozta mérgezések (hatásmechanizmus, élettani hatás, tünetek)
  9. A gyógynövények állatgyógyászati jelentősége, felhasználásuk lehetőségei és korlátai
  10. A legeltetés és a széna takarmányozási jelentősége és állatorvosi vonatkozásai
  11. Széna és gyomortartalom botanikai elemzése