Default view
Oktatás Kurzusok Földtudományok – biológia BSc

Földtudományok – biológia BSc

Nyelv
Magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
gyakorlati jegy + vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
1
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
2+1
Előadások
30
Gyakorlat óraszám / félév
15
Szervezeti egység
Zoológiai Tanszék
Kik vehetik fel a tárgyat
  • Biológia BSc

A kurzus leírása

– A Föld, és az azt alkotó kőzetek szerkezetének, kialakulásának és jelentőségének ismertetése a bioszféra szempontjából.
– A talajképződés folyamatai, főbb talajtípusok és talajvédelem.

A tantárgy keretében tárgyaljuk a Föld szerkezetének, felszínének változásait a keletkezéstől napjainkig. Bevezetésként foglalkozunk a Föld kialakulásának körülményeivel, majd megismerjük a kontinensvándorlás, lemeztektonika, a hegységképződés, a magmatizmus és a vulkanizmus fő folyamatait. A fő kőzetalkotó ásványok ismertetését követően tárgyaljuk a fő kőzettípusokat kialakulásuk szerint, majd az egyes kategóriákhoz tartozó jelentősebb kőzetfajtákat. Külön foglalkozunk a fosszilis ásványok kialakulásával, típusaival és jelentőségével. Az ásvány – és kőzettani fejezet zárásaként a Kárpát-medence kialakulásával és geológiai jellemzésével foglalkozunk. A félév második felében megismerjük a főbb talajképződési folyamatokat és tárgyaljuk a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismertetjük a Föld zonális talajait és hazánk főbb talajtípusait. Zárásként a talajvédelem jelentőségéről és aktuális problémáiról beszélünk.

Kötelező irodalom:

Michéli – Simon – Szegi – Stefanovits: Talajtani alapismeretek. SZIE, 2006.

Ajánlott:

Stefanovits – Filep – Füleky: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, 1999.


Előadások tematikája

1. Bevezetés, Földünk felépítése, képződése

2. Földünk változatos talajtakarója, a talaj funkciói

3. Talajképző tényezők, folyamatok

4. A talajok fizikai tulajdonságai és a nedvesség szerepe

5. A kőzetek, ásványok környezeti szerepe

6. A talajok kémiai tulajdonságai

7. Talajsavanyodási folyamatok, savanyú talajok javítása

8. A talaj holt szervesanyagának szerepe

9. A talajlakó szervezetek környezeti szerepe

10. Bevezetés a magyar talajosztályozásba

11. A földfelszín talajtakarójának sokfélesége I.  (váz-, és kőzethatású talajok)

12. A földfelszín talajtakarójának sokfélesége II. (barna erdőtalajok, mezőségi talajok)

13. A földfelszín talajtakarójának sokfélesége III. (hidromorf, öntés és lejtőhordalék t.)

14. Talajdegradációs folyamatok, talajvédelem

15. Összefoglaló előadás

Gyakorlatok tematikája

1. Bevezetés, a talaj felépítése, talajmonolitok bemutatása

3. Terepi mérési módszerek, terepi eszközök ismertetése, bemutatása

5. Kőzettan, talajmorfológia (kőzeteken, talajmonolitokon, demonstrációs anyagokon

7. A talajok fizikai tulajdonságai (szín, textúra, talajszerkezet, térfogattömeg, sűrűség, stb.); talajnedvesség meghatározási módszerek

9. A talajok kémiai tulajdonságai, talaj szervesanyag formái  

11. Talajlakó állatok vizsgálata, talajból való kinyerésük módja

13. A magyar talajosztályozás – talajmonolitok, térképek tanulmányozása

15. Félév végi terepgyakorlat (SZIE Agrárerdő – agyagbemosódásos barna erdőtalaj részletes leírása, tanulmányozása)

Értékelés leírása

A félév során az előadáson az első héten meghirdetésre kerülő időpontokban 3 nagy zh-ra kerül sor:
ZH (2 x 16 pont): 32 p
ZH (1 x 18 pont): 18 p
A félév során szerezhető: 50 p
Vizsga során szerezhető: 50 p
Összes pont 100 p
A gyakorlatokon előre megadott időpontban 2 kis zh írására kerül sor a gyakorlat anyagából, majd a félév végén terepgyakorlatra kerül sor. A hallgatóknak 5-6 oldalas beadandó dolgozatot kell készíteni a választott talajlakó állatcsoportról, majd erről
5-7 percben kiselőadást kell tartaniuk a gyakorlaton.
Gyakorlati zh 2x10 p
Terepgyakorlat 1x10 p
Beadandó 40 p
Hallgatói előadás 30 p
Összes pont 100 p

Vizsga információk

A számonkérés a félév során három elméleti és egy gyakorlati írásbeli dolgozatból áll.
A félév végén egy írásbeli záró dolgozatot írnak a hallgatók (SZIE, MKK Talajtani Oktató termében).