A kurzus leírása

Tantárgyfelelős/oktató (e-mail): Dr. Kutszegi Gergely ([Kattintson az emailcímhez])

Szak: állatorvos, biológia BSc, biológus MSc, kutató zoológus.

Előtanulmányi követelmények: nincs

Előadások helyszínei: Növénytani Tanszék, 1077. Bp. Rottenbiller u. 50. 1/6.

A tantárgy betekintést nyújt a leggyakoribb kb. 150 hazai, ehető és mérgező nagygombafaj határozási nehézségeibe, termőtesteik morfológiai bélyegeibe, étkezési értékeikbe, valamint az általuk okozott mérgezési típusokba. Általánosságban tárgyalja a gombák életmódját, szerepét a bioszférában, környezeti igényeit, jellemző élőhelyeit és szaporodási módjait. A tárgy 92, kötelezően felismerendő nagygombafajt mutat be a félév során, melyekhez 11 jellegzetes gombamérgezés ismertetése (tünetek és terápia) is társul.

 

Szakirodalom

Kötelező: Az előadások anyaga.

Ajánlott: 

A gyakorlati részhez

bármilyen, könyvesboltban kapható, képes határozókönyv, pl.:

Ewald Gerhardt, Locsmándi Csaba, Vasas Gizella 2023. Gombászok kézikönyve. Cser Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., Budapest, 722 pp.

Az elméleti részhez:

Jakucs E. (szerk.) 2016. Gombaszakértői praktikum. Flaccus Kiadó Kft., Budapest, 248 pp. (http://www.flaccuskiado.hu/gomba/)

Jakucs E., Vajna L. (szerk.) 2003. Mikológia. Agroinform Kiadó, Budapest, 477 pp.

 

 

---

Előadások tematikája

Hét	Téma
1.	A kurzus a második héten indul.
2.	A gombák testfelépítése, életmódja és szerepe a bioszférában; a határozást segítő morfológiai bélyegek
3.	A nagygombák étkezési értéke és kémiai összetétele: gyógyhatású és mérgező gombák. Általános viselkedés gombamérgezés gyanúja esetén
4.	Holt faanyagon élő nagygombafajok: a taplók erdészeti és étkezési szempontból fontosabb fajai. Ehető és mérgező aszkuszos nagygombafajok; a Gyromitra szindróma. Holotéciumot képző nagygombafajok
5.	A tinórufélék (Boletaceae) és a cölöpgombafélék (Paxillaceae) családjának fontosabb ehető, mérgező és rokonfajai; a Paxillus szindróma
6.	A csiga- (Hygrophoraceae), a csengettyű- (Pluteaceae), a dög- (Entolomataceae), a nyálkás- (Gomphidiaceae) és a laskagombafélék (Pleurotaceae) családjának fontosabb ehető, mérgező és rokonfajai; a gasztrointesztinális szindróma
7.	A pereszkefélék (Tricholomataceae) és rokonsági körük: fontosabb ehető és mérgező fajok a Clitocybe, a Lepista, a Tricholoma és a Calocybe nemzetségből; a muszkarinszindróma és a rabdomyolízis
8.	Fülőkék, szegfű-, kígyó-, pénzecske- és tuskógombák: a Gymnopus, a Flammulina, a Marasmius, a Mycena, a Laccaria, az Omphalotus és az Armillaria nemzetség fajai; nyers gomba fogyasztásakor jelentkező mérgezések
9.	A galócafélék (Amanitaceae) és a tintagombák rokonsági körének (Coprinaceae, Psathyrellaceae) fontosabb ehető és mérgező fajai: a Coprinus, a phalloides és a pantherina szindróma
10.	A csiperkegombafélék (Agaricaceae)
11.	A harmatgombafélék (Strophariaceae), a susulykafélék (Inocybaceae) és a pókhálósgombafélék (Cortinariaceae) családjának fontosabb ehető és mérgező fajai: az orellanus szindróma
12.	A galambgombafélék (Russulaceae) családjának fontosabb ehető és mérgező fajai
13.	Zárt termőtestet képző gombafajok és étkezési értékük
14.	Konzultáció

Értékelés leírása

A kurzus szóbeli számonkéréssel zárul. A hallgatónak két tételsorból – elméleti és gyakorlati témákból – kell egy-egy tételt húznia. A vizsga akkor sikeres, ha a hallgató mindkét témakörből átmegy. Az elméleti tételek a gombák általános környezeti igényeit, életmódját, határozási nehézségeit és az egyes tanult, mérgező fajok emberben okozott mérgezéseit fedik le. A gyakorlati rész során öt, kötelezően megtanulandó gombafajt kell felismerni liofilizált termőtestek (vagy színes felvételek) alapján. Az öt fajból minimum hármat el is kell találni és latinul meg is kell tudni nevezni a sikerhez. A nagyobb hangsúly a gyakorlati (fajfelismerési) részen van.

86%   5

76%   4

66%   3

51%   2

Vizsga információk

A kurzus szóbeli számonkéréssel zárul. A hallgatónak két tételsorból – elméleti és gyakorlati témákból – kell egy-egy tételt húznia. A vizsga akkor sikeres, ha a hallgató mindkét témakörből átmegy. Az elméleti tételek a gombák általános környezeti igényeit, életmódját, határozási nehézségeit és az egyes tanult, mérgező fajok emberben okozott mérgezéseit fedik le. A gyakorlati rész során öt, kötelezően megtanulandó gombafajt kell felismerni liofilizált termőtestek (vagy színes felvételek) alapján. Az öt fajból minimum hármat el is kell találni és latinul meg is kell tudni nevezni a sikerhez. A nagyobb hangsúly a gyakorlati (fajfelismerési) részen van.

VIZSGATÉTELEK

A./ Gyakorlati rész

1. A tömlősgombák legfontosabb nagygombacsoportjai: gyakori ehető és mérgező fajaik
2. A ráncos, sima és tüskés termőrétegű gombacsoportok és azok tanult fajai
3. A gyakoribb taplógombafajok felismerése, ismertetése
4. A tinórufélék (Boletaceae) családjának fontosabb ehető és mérgező fajai
5. A cölöpgombafélék (Paxillaceae), a nyálkásgombafélék (Gomphidiaceae) és a laskagombafélék (Pleurotaceae) családjának ismertetése
6. A csigagombafélék (Hygrophoraceae), a döggombafélék (Entolomataceae) és a csengettyűgombafélék (Pluteaceae) ismertetése
7. A pereszkefélék (Tricholomataceae) családja: fontosabb ehető és mérgező fajok a Clitocybe, a Lepista, a Tricholoma és a Calocybe nemzetségből
8. A pereszkefélék (Tricholomataceae) családja: fontosabb ehető és mérgező fajok az Armillaria, a Gymnopus, a Flammulina, a Marasmius és a Mycena nemzetségből
9. A galócafélék (Amanitaceae) családja és tanult fajainak felismerése, jellemzése
10. A csiperkegombafélék (Agaricaceae) családjának ismertetése: gyakoribb ehető és mérgező fajaik
11. A tintagombafélék (Coprinaceae) családja és fajai
12. A harmatgombafélék (Strophariaceae) családja és fajainak ismertetése
13. A pókhálósgombafélék (Cortinariaceae) családja, fontosabb nemzetségei, mérgező fajainak felismerése
14. A galambgombafélék (Russulaceae) családja: a Russula nemzetség tanult ehető és mérgező fajai
15. A galambgombafélék (Russulaceae) családja: a Lactarius nemzetség tanult ehető és mérgező fajai
16. A zárt termőtestű gombafajokat tartalmazó családok ismertetése és tanult fajaik felismerése

B./ Elméleti rész

1. A gombák általános testfelépítése, helyük az élővilágban
2. A gombák szerves és szervetlen alkotórészei: étkezési hasznuk és tápértékük
3. A kalapos gombák határozást segítő morfológiai bélyegei
4. A termőtest és a termőréteg típusai (példafajokkal)
5. A gombák fő életmódjai és funkcionális csoportjai: szaprotróf és parazita gombák
6. A gombák fő életmódjai és funkcionális csoportjai: mikorrhizaképzők
7. A gyilkos galóca okozta mérgezés jellemzése (tünetek, toxinok, előidéző gombafajok, kezelés)
8. A muszkarinszindróma: tünetek, toxin, előidéző gombafajok, kezelés
9. A pantherina szindróma: tünetek, toxinok, előidéző gombafajok, kezelés
10. Az orellanus szindróma: tünetek, toxin, előidéző gombafajok, kezelés
11. A Gyromitra szindróma: tünetek, toxin, előidéző gombafajok, kezelés
12. A hallucinációkat okozó nagygombamérgezések jellemzése: tünetek, toxinok, előidéző gombafajok, kezelés
13. Gyomor- és béltüneteket kiváltó gombamérgezések: tünetek, toxinok, előidéző gombafajok, kezelés
14. A Paxillus szindróma: tünetek, toxin, előidéző gombafajok, kezelés
15. A Coprinus szindróma: tünetek, toxin, előidéző gombafajok, kezelés
16. A gombafogyasztással járó, de nem méreganyagok okozta problémák és a nyers gomba fogyasztása után fellépő egészségkárosodások

Frissítve:2024.09.03.