magyar
kötelező
vizsga (kollokvium)
30
állatorvos (magyar)
Állatvédelmi Központ
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
A tantárgy célja az első évben kapott állatvédelmi alapok megerősítése, elmélyítése és olyan szintre emelése, amely nemzetközileg is versenyképes tudást biztosít. Mind az etikus fogyasztás térnyerése, mind a társadalom állatokkal szembeni attitűdjének folyamatos változása, mind az egyre differenciáltabb és szigorúbb szankciókkal rendelkező hazai és nemzetközi jogszabályi környezet, mind a természetvédelemmel, biodiverzitás megőrzésével való szoros összefüggés azt eredményezte, hogy az állatvédelem korunkban rendkívül jelentős területté vált, amely kizárólag multidiszciplináris megközelítésben értelmezhető helyesen. Az „Összehasonlító állatvédelem” tantárgy keretében a negyedéves hallgatók bepillantást nyernek az állatvédelem nemzetközi trendjeibe és jó gyakorlataiba, feltérképezik az állatvédelem aktuális „hot-spotjait”, ütközőpontjait, rendszerszinten értik meg és sajátítják el az állatvédelem szereplőinek működését és kapcsolódásait, részletesen megismerkednek a releváns jogszabályokkal, alkotmányjogi, polgári- és büntetőjogi jogintézményekkel, valamint ezek gyakorlati érvényesülésével. A hallgatók igen széleskörű, integratív, kritikai látásmódra tesznek szert, miközben az állatvédelmet és az állatkínzás jelenségét a kapcsolódó tudományágak – mint például a pszichológia, kriminológia, szociológia, filozófia, kommunikáció – “szemüvegén” keresztül is megvizsgálhatják. A tantárgy kiemelt figyelmet fordít a 21. századi állatvédelem nemzetközi tendenciáinak, legkorszerűbb megoldásainak megismertetésére.
Előadások tematikája
| Állatvédelem és állatvédelmi jog a XXI. században, és az ide vezető releváns előzmények. Filozófiai és jogtörténeti kezdetek, vallás, politika és állatvédelem. |
| A jogforrási hierarchia az állatvédelem nézőpontjából. Állatok az alkotmányban, az állatok jogi státusza. Magyar szabályozás, nemzetközi körkép. A “jogot az állatoknak” szlogen kritikai vizsgálata. |
| Állatkínzás 1. Az állatkínzás helye a büntetőjog rendszerében. Az állatkínzás tényállási elemei Magyarországon és más országokban, gyakori és ritka elkövetési magatartások. A zoofília. Az állatorvos feladatai állatkínzás gyanúja esetén. |
| Állatkínzás 2. Az állatkínzás pszichológiai alapjai, pszichopatológia állatorvosoknak. Agresszió, dühkezelés. Az erőszak pszichológiai kérdései, hajlamosító tényezők, kórképek. |
| Állatkínzás 3. Az állatkínzás kriminológiai vonatkozásai, az állatkínzás és az emberek elleni erőszak összefüggései. Az állatgyűjtögetés. A sorozatgyilkosok állatkínzó múltja, a “halálos kapcsolódás”. Az állatkínzás szankciói. A “börtönt az állatkínzóknak” szlogen kritikai elemzése. |
| Állatkínzás 4. Állatkínzásos ügyek a gyakorlatban: a cselekmény elkövetésétől a bírói ítéletig. Tipikus hibák, hiányosságok, gyakorlati példák. Az állatorvosok feladatai az eljárás során. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 1. A gazdasági haszonállatok védelme. Intenzív állattenyésztés, tartás, szállítás, leölés, vallási rituálék és vegán mozgalmak. Az állatvédelem gazdasági aspektusai. A szőrmeipar jövője. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 2. Cirkuszok és állatkertek szerepe, felelőssége és jövője az állatvédelem szempontjából. Állatviadalok megítélése. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 3. Vadászat és állatvédelem. Orvvadászat, orvhalászat, a vadon élő állatok védelme. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 4. A szaporítás és a kóbor állat probléma. Menhelyek, gyepmesteri telepek, ivartalanítás, örökbefogadás. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 5. Eutanázia, és annak kulturális és etikai összefüggései. Az állatkísérletek létjogosultsága és tendenciái. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 6. A biodiverzitás védelme, a természetvédelem és az állatvédelem kapcsolata. A nemzetközi állatkereskedelem hatása az állategyedekre. |
| Állatvédelmi ütközőpontok 7. Állatok megjelenése a médiában és a marketingkommunikációban, az antropomorfizálás veszélyei. Az állatvédelem globális perpektívái, aktuális trendjei. Állatbarát szolgáltatások. A kurzus összefoglalása. |
