Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Taxonómia és szisztematika biológus MSc

Taxonómia és szisztematika biológus MSc

Nyelv
magyar
Jelleg
fakultatív B
Értékelés
gyakorlati jegy + vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
1
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
1+2
Előadás óraszám / félév
15
Gyakorlat óraszám / félév
30
Szervezeti egység
Zoológiai Tanszék
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Biológus MSc

A kurzus leírása

A biológus képzés ökológia szakirányának választható tárgyaként a taxonómiai és szisztematikai ismeretek bővítése.

Ajánlott irodalom: Podani J. (2003): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 296 p.

Előadások tematikája

 1. A taxonómia és a szisztematika objektumai, célkitűzései és segédtudományai. A növényvilág taxonómiájának és szisztematikájának tudománytörténeti áttekintése a korai ókortól a XVII. századig (ösztönös, praktikus korszak, florisztika kora).

2. A taxonómia és a szisztematika fejlődésének tudománytörténeti áttekintése a XVIII. századtól a XIX. század végéig. A Scala naturae szemlélet szerepe a szisztematikában. Mesterséges, természetes és korai filogenetikus rendszerek. Linné, Jussieu, de Candolle, Endlicher, Eichler, Engler és Wettstein rendszerének főbb taxonómiai egységei és eltérései.

3. A taxonómia és a szisztematika fejlődésének tudománytörténeti áttekintése a XIX. század végétől az 1980-as évekig. Modern filogenetikai rendszerek főbb taxonómiai és szisztematikai egységeinek áttekintése a zárvatermők példáján keresztül. Euanthium és pseudanthium elmélet, karakter polaritás, kemotaxonómiai rendszer. Bessey, Soó, Takhtadjan, Cronquist, Ehrendorfer és Dahlgren rendszerének főbb vonásai.

4. Borhidi zárvatermő rendszerének főbb jellegzetességei. A legújabb filogenetikai rendszerek alapjai. A numerikus taxonómia alapelvei, ábrázolási módjai és főbb eltérései a kladisztikától. A numerikus taxonómia felhasználási lehetőségei napjainkban. A kladisztika kialakulásának okai, a klád fogalma. Kladogramm típusok. A mono- para- és polifiletikusság áttekintése. A molekuláris kladisztika jelentősége a modern szisztematikában. Az első molekuláris kladsiztikai eredmények a növényvilágban.

5. Az APG (Angiosperm Phylogeny Group) rendszer kialakulásának okai, célkitűzése, fontosabb újításai. Az APG-I és APG-II. rendszer taxonómiai és szisztematikai eltéréseinek vázlatos áttekintése. Néhány példa szétdarabolódott, összevont és átsorolt taxonokra

6. A botanikai nomenklatúra szabályai, alaptételei. A növényrendszerezés egységeinek példákkal illusztrált áttekintése. Az egyes taxonok elnevezése, rövidítése. Kultúrnövények nevezéktana és taxonómiájának főbb szabályai. A termesztett növények rendszertani rangfokozatai. A természetes és a kultúrfaj közötti főbb különbségek ismertetése

7. Elsődleges (ősi) és másodlagos (levezetett) bélyegek különböző organizációs szinteken és szerveknél. Nevezéktani érdekességek. Az APG-II rendszer web-alapú felépítésének áttekintése, gyakorlati célú felhasználási lehetőségei a mindennapokban.

8. Az osztályozás alapelvei, a fenetikai iskola módszerei

9. Kladisztika

10. A DNS markerek jellemzői, a molekuláris filogenetikai rekonsrukció lépései

11. Primerek tervezése, PCR, szekvenálás

12. Távolság-alapú módszerek a filogenetikai rekonstrukcióban

13. Szekvencia-evolúciós modellek

14. MP, ML és Bayes módszerek a filogenetikai rekonstrukcióbanMP, ML és Bayes módszerek a filogenetikai rekonstrukcióban

15. vizsga

14. Dr. Szabó Krisztián tematikája alapján.

15. vizsga

Gyakorlatok tematikája

. Harasztfajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlító vizsgálata típusegyedek, illetve típusfajok segítségével. Fajismeret bővítése Kárpát-medencében őshonos és exóta taxonokkal. Határozási gyakorlatok herbáriumi növényeken.

2. Cyperaceae fajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlító vizsgálata típusegyedek, illetve típusfajok segítségével. Fajismeret bővítése Kárpát-medencében őshonos taxonokkal. Határozási gyakorlatok herbáriumi növényeken.

3. Poaceae fajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlító vizsgálata típusegyedek, illetve típusfajok segítségével. Fajismeret bővítése Kárpát-medencében őshonos taxonokkal. Határozási gyakorlatok herbáriumi növényeken.

4. Fásszárú fajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlása rövidszártagú hajtáskezdemények alapján. Határozási gyakorlatok élő növényeken.

5. Kárpát-medencében őshonos és inváziós fásszárú taxonok vizsgálata. Határozási gyakorlatok élő növényeken.

6. Ranunculaceae és Papaveraceae fajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlító vizsgálata. Fajismeret bővítése Kárpát-medencében őshonos és exóta taxonokkal. Határozási gyakorlatok élő növényeken.

7. Rosaceae fajok taxonómia besorolása, valamint morfológiai összehasonlító vizsgálata. Fajismeret bővítése Kárpát-medencében őshonos és exóta taxonokkal. Határozási gyakorlatok élő növényeken.

8. Az NCBI adatbázis használata

9. Szekvenciák illesztése (Clustal, Muscle, Mega szoftverekkel)

10. NJ és MP fák készítése (Phylip, Mega szoftverekkel)

11. NJ és MP fák készítése 2 (Phylip, Mega szoftverekkel)

12. ML fák készítése (Phylip, Mega, PhyML szoftverekkel)

13. BI fák készítése (Mr.Bayes szoftverrel)

14. Filogenetikai fák tesztelése. Online filogenetikai alkalmazások

15. vizsga

14.  Dr. Szabó Krisztián tematikája alapján

15. vizsga

 

Értékelés leírása

megj.: Az Ökológia szakirányon kötelező

Tantárgyfelelős: Dr. Czóbel szilárd

társoktató: Szabó Krisztián

Vizsgainformáció

írásbeli vizsgák (a növénytani és állattani tematikából)

A kurzus hallgatói kötelező kiselőadásokat tartanak a félév során