Kötelező tantárgyak:
Állattan (1. félév)
Az állatorvostan hallgatóknak állattan tárgy keretében oktatott zootaxonómia egy általános bevezető után felöleli az állati egysejtűek, szivacsok, csalánozók, lapos-, fonál- és gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak és gerincesek törzseit, ez utóbbit külön bontásban a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök vonatkozásában. Ezt követi egy írásbeli szintfelmérés a rendszertani részből, majd az evolúcióbiológia, ökológia és viselkedéstan fontosabb témaköreinek részletezése. Az állattan tantárgy teljesítése szükséges előfeltétele a Parazitológia és egyéb tantárgyak felvételéhez.
Parazitológia (6-7. félév)
Az elméleti és gyakorlati részből álló tantárgy keretében az állatorvostan hallgatók megismerkednek az állatorvosi parazitológia legfontosabb területeivel, amely lehetővé teszi a gazdasági károk és a parazitozoonózisok megelőzését. Az előadások a háziállatok hazai vagy nemzetközi jelentőségű külső és belső élősködőit tárgyalják. Hangsúlyosan szerepelnek a paraziták biológiájával és a parazitás bántalmak járványtanával, kórfejlődéstanával, diagnosztikájával, gyógykezelésével és megelőzésével kapcsolatos alapvető ismeretek. A gyakorlatok célja az előadásokon szereplő fontosabb élősködők bemutatása különös tekintettel a meghatározásra és a diagnosztikára. Az előadást követő gyakorlatokon a hallgatók megismerkednek a diagnosztikai módszerekkel és az eredmények értelmezésével. Lehetőség nyílik számos faj élősködőjének vér- és bélsármintákban, valamint preparátumokban történő megfigyelésére. A parazitológia tantárgy felvételéhez sikeres vizsga letétele szükséges állattanból, kémiából, anatómiából, szövettanból, élettanból és biokémiából. A hallgatók parazitológiai ismerete a későbbi kórbonctan, belgyógyászat és élelmiszer-higiénia tantárgyakhoz is segítséget nyújt.
- A parazitológia előadásainak programja »
- Gyakorlattal kapcsolatos követelmények »
- A gyakorlatok tematikája »
Méhészet és méhegészségügy (8. félév)
A 12 előadási óra keretében a méhek biológiájának és életmódjának rövid tárgyalása után az állatorvostan hallgatók ismereteket kapnak a méhek tartásával és tenyésztésével kapcsolatban. A méhészkedéssel összefüggő berendezések, eszközök és munkafolyamatok bemutatását követően kerülnek ismertetésre a mézelő méh vírusok, baktériumok, gombák és paraziták okozta fontosabb bántalmai, továbbá a méhek kártevői és a mérgezéssel kapcsolatos tudnivalók. Külön hangsúlyt kapnak a méhbetegségekre vonatkozó igazgatási rendszabályok, valamint az egyes betegségek gyógykezelésének és megelőzésének a lehetőségei.
- Előadás: 12 óra
- Az előadások tematikája
- Követelményrendszer
- Kredit: 1
- Vizsga: írásbeli
- Oktató: Farkas Róbert
- Ajánlott irodalom: Békési László: Méhészet és méhegészségügy. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1999.
Parazitológia és paraziták ökológiája (Biológus MSc 1. félév)
A biológus mesterképzésben résztvevő hallgatóknak tartott tantárgy ismerteti a parazitizmus különféle válfajait, bemutatja a paraziták rendkívüli morfológiai és életmódbeli diverzitását. Az alábbi témakörök tárgyalására kerül sor: Az állati paraziták főbb típusai, elhelyezkedésük a törzsfán. Az életciklusok jellemzői és a parazitizmus vállfajai (hiperparazitizmus, parazitoidok stb.). Az élősködés létrejötte a mikróbák és az eukarióták világában. A parazita növények és a növények parazitái. Az alacsonyabbrendű állatok parazitái. A vadon élő gerincesek parazitái. Az ember fontosabb parazitái. Az ember körül élő állatok (háziállatok és társállatok) parazitái. Zoonózist okozó paraziták. Egzotikus és világszerte elterjedt paraziták. A paraziták széthurcolása, invazív parazitózisok. Parazita és gazda populációk viselkedése, kölcsönhatása. A paraziták szerepe a fajok evolúciójában. A parazitológiai kutatási módszerek, a parazitózisok kimutatási módszerei.
Fakultatív tantárgyak:
Ízeltlábú vektorok és az általuk terjesztett állat- és közegészségügyi kórokozók Európában (7. félévtől)
A klímaváltozás, a globalizáció és az ezekkel összefüggő egyéb okok kapcsán az elmúlt évtizedben Európában is az érdeklődés középpontjába kerültek az ízeltlábú vektorokkal terjedő állat- és/vagy közegészségügyi jelentőségű kórokozók. A magyar és külföldi hallgatók naprakész ismereteket kapnak a vektorok szerepéről, az általuk fenntartott és átvitt fertőzésekről valamint az ezekben szerepet játszó folyamatokról. A témakör általános áttekintése mellett földrajzi régiónként (pl. Skandinávia, Brit-szigetek, mediterrán térség) is tárgyaljuk az ott előforduló vektorokat és azok jelentőségét.
Parazitozoonózisok (8. félévtől)
A fakultációt azon magyar hallgatók figyelmébe ajánljuk, akik az alapképzés keretében megszerzett ismereteiket szeretnék kibővíteni újabb, naprakész ismeretekkel a közegészségügyileg jelentős, állatról emberre terjedő paraziták okozta fertőzöttségekről. Ismertetésre kerülnének a trópusi és szubtrópusi területeken előforduló paraziták okozta zoonosisok, melyekkel szakemberként, vagy turistaként valamennyien találkozhatnak a magyar és a különféle országokból hozzánk érkezett hallgatók.
- Előadás: 15 óra
- Kredit: 2
- Vizsga: írásbeli
- Oktatók: Farkas Róbert, Hornok Sándor, Majoros Gábor
A kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók biológiája (Biológia BSc 3. és Biológus MSc. 1. félévtől)
A tantárgy keretében tárgyalásra kerülnek a kullancsok evolúciójával, morfológiájával, anatómiájával és taxonómiájával kapcsolatos alapismeretek. Ismertetni fogom a téma iránt érdeklődő hallgatókkal a kullancsok által terjesztett fontosabb kórokozókat, valamint szó lesz a kullancsok, és az általuk terjesztett kórokozók ökológiájáról, járványtanáról. A témával kapcsolatos kutatások kivitelezésének feltételeiről is szó esik.
- Előadás: 18 óra
- Kredit: 2
- Vizsga: szóbeli
- Oktató: Földvári Gábor
- Tematika