Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Állatorvos leszek! – interjú Dr. Sótonyi Péterrel a Petplace magazinban

Állatorvos leszek! – interjú Dr. Sótonyi Péterrel a Petplace magazinban

Érdekel az állatorvosi pálya, de nem hoztad még meg a döntést? Számos kérdésed van, de nehéz összevadászni a szükséges információkat? Szereted az állatokat, és kíváncsi vagy, hogyan lesz valakiből állatorvos? Szívesen olvasnál a világhírű Állatorvostudományi Egyetemünkről? Akkor a legjobb helyen jársz! A magyar állatorvosi szakma legnevesebb képviselőjével, Dr. Sótonyi Péterrel készült interjúnkban minden kérdésedre választ kapsz.

Az állatorvosi hivatás nagyon szép, de kétségtelen, hogy nem való mindenkinek. Kinek ajánlják ezt a pályát? Mik azok az emberi és szakmai alapelvárások, amik nélkül nem is érdemes nekivágni?

Először is szögezzük le, hogy az állatorvoslás nem egy szakma: ez egy életre szóló hivatás kell, hogy legyen. Szerencsére a hozzánk jelentkező hallgatók hosszú távon ezt bizonyítják is. Véleményem szerint olyan kiváló hallgatói, mint nekünk, egyetlen egyetemnek sincsenek. Először is, érzelmileg rendkívül elkötelezettek, illetve nemcsak a tudás „átvételében”, de a kutató munkában is aktívan részt véve hozzájárulnak az új tudományos eredmények bővítéshez is. A tanítás sarkalatos pontja, hogy a hallgatókat – akiket bekerülésük első pillanatától kollégáknak tekintünk – a lehető legnagyobb mértékű kreativitásra ösztönözzük. Én egy kollektív munka eredményeként tekintek az oktatásra, ami végül meghozza a várva várt eredményt.

Persze, kétségtelen, hogy sokan szeretnének állatorvosok lenni. Ehhez egy igen komoly alapképzettség szükséges; a műveltség és intelligencia mellett, a kémia és biológia magas szintű ismerete. Az alapok azért is rendkívül fontosak, mert szigorúan meghatározott tárgyaink vannak, amelyek egymásra épülnek.

“A jelmondatom: ezt a hivatást csak szívvel, szenvedéllyel és a tudás erejével lehet végezni” – Prof. Dr. Sótonyi Péter

Mennyit változott az állatorvosi hivatás az elmúlt években, évtizedekben?

Mint sok más szakma, úgy az állatorvosi hivatás is sokat változott az elmúlt időszakban. Ötven-hatvan éve, a magyar faluban a pap, a tanító, az orvos és az állatorvos volt az, akire az egész falu hallgatott. Nem volt olyan ház, ahol ne tartottak volna disznót, tehenet, minden kisgyerek találkozott ezekkel az állatokkal. Ma sokszor azt hiszik, hogy tejgyárból jön a tej, tojásgyárból a tojás, és erről mi, szülők is tehetünk. Fontos tehát, hogy a természet törvényeihez vissza tudjunk találni, ebben óriási segítségünkre vannak az állatok. Egyetemünkön, az első évben „hetesi szolgálaton” vesznek részt a hallgatók, ahol egy hetet ló, majd pedig juh, szarvasmarha, sertés, baromfi és végül őshonos állatok mellett kell eltölteniük.

Az egyhetes „szolgálat” alatt a hallgatók megismerik az adott állatot, megtanulják, hogyan kell ápolni, etetni-itatni, tisztítani, befogni őket, hiszen aki nem ismeri ezeket az állatokat, nem is akar majd foglalkozni velük. Itt jön elő a mi felelősségünk, hogy milyen irányba visszük el az oktatást, de ehhez megfelelő életpálya modell is kell.

Másik érdekes jelenség, ami az évek alatt gyökeresen megváltozott, a nemek aránya. Míg korábban férfiak voltak döntő többségben, ma már a hallgatók 75%-a nő.

Az állattartás kultúrája, igényei is átalakultak. A szocializmus idején a nagyüzemi állattartás, a haszonállatok kapták a legnagyobb hangsúlyt, míg az utóbbi 30-40 évben a társállatok, a kutya-macska, de mára már a ló is társállattá vált.

“Valaha én is lovagoltam, 1 méter 75 centit ugrattam a lóval. Azért lettem állatorvos, mert úgy gondoltam, lovakat fogok gyógyítani. A sors fintora, hogy anatómusprofesszorként lovakat preparálok. De mindenütt oktatom a lovat. Igen nagy népszerűségnek örvend a legelső előadásunk, ahol a készenléti rendőrség lovait hozom be az előadóterembe, a dobogóra. Azok nyugodtan megállnak, és én rajzolok a lóra – a testtájékokat azon mutatom be. Fontosnak érzem, hogy ha idejön egy hallgató, az első találkozása élő állattal történjen, ne egy tetemmel” – mondta Prof. Dr. Sótonyi Péter.

Az egyetem lebilincselő történetéről külön könyvet lehetne írni. Mesélne néhány érdekességet? Milyen emlékeket őriznek a falak?

A világ harmadik állatorvosképző intézményeként, Lyon és Bécs után 1787-ben indult el az állatorvosi oktatás Pesten. Most a 235. évfolyamunkat tapossuk, úgy, hogy bár voltak forradalmak, háborúk, szabadságharcok – itt mindig volt oktatás. 1945-ben vagonokban zajlottak az órák, de akkor is megtartották őket.

Az állatorvosképzés létrejöttekor kétféle képzés létezett: egy járványügyi latin nyelvű az orvosoknak, a korabeli nagy marhavész járványok miatt, illetve egy lógyógyász képzés gazdák és kovácsok számára. Ez egy gyakorlati oktatás volt, melynek során arra képezték a szakembereket, hogy a ló gyógyításában közvetlenül részt vehessenek. Innen indult a mi történetünk.

A Pesti Tudományegyetemtől, 1851-ben szakadtunk el, és váltunk teljesen önálló intézménnyé. István utcai campusunk 1880-tól biztosít helyszínt a képzéseinknek, az épületek pedig Steindl Imre tervei alapján készültek.

“Legfőbb értékünk ebben a környezetben a gyökereink és a lojalitásunk – van mire építkeznünk. Nem a múltban akarunk élni, a jövőnek akarunk állatorvosokat képezni” – Prof. Dr. Sótonyi Péter  

Hogyan alakulnak a felvételi ponthatárok, és milyen ösztöndíj-lehetőségeket kínál az egyetem?

Egyetemünkre nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni, sőt, azt kell mondanom, hogy az egyik legmagasabb pontszámmal. A magyar hallgatóink szinte kivétel nélkül államilag finanszírozott képzési formában tanulnak.

Utóbbi azonban némileg módosult az idei évre: hogy az agrárium iránt érdeklődő diákoknak is minél nagyobb számban lehetővé tegyük a képzést, mostantól alacsonyabb pontszámmal is felvételt nyerhetnek, amennyiben vállalják, hogy a diploma megszerzését követően legalább 10 évig gazdasági haszonállat mellett dolgoznak. Így a 3 milliós éves tandíjat, (5.5 évig) a Marek József Kuratórium finanszírozza. 2021-ben 15 hallgatónak sikerült így bejutnia, jövőre ezt 30 főre bővítjük.
A Marek József Ösztöndíjat azok nyerhetik el, akik az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakának önköltséges képzési formájára felvételt nyertek, legalább 412 felvételi ponttal rendelkeznek és a szóbeli szakmai beszélgetésen megfeleltek.

Az ösztöndíjról itt olvashatsz bővebben:.
További pályázati lehetőségek is vannak az egyetemen, ezekről itt tájékozódhatsz.

“Mindenkit bátorítunk, hogy adja be a jelentkezést, ha az az álma, hogy állatorvos legyen. Nincsenek irreális célok! Ebben a tanévben már 400 ponttal is be lehetett kerülni, jövőre pedig talán még ennél alacsonyabb pont is elég lehet a sikeres felvételihez.” – Prof. Dr. Sótonyi Péter

Hogyan néz ki a gyakorlatban a képzés? Mikor lehet szakosodni, és melyek a legnépszerűbb irányok szakállatorvosként?

A képzés 11 féléves, az első időszak az alapképzés. Ez nagyon fontos, mert erre épülnek a klinikai előtanulmányok, majd a klinikai képzés. Az alaptantárgyak: az anatómia, az élettan, a kémia, a fizika, a szövettan, a biokémia mind nélkülözhetetlenek, hiszen, ezekre épül később a gyógyszertan, a kórbonctan, a kórélettan, az állattenyésztéstan, a takarmányozástan, amelyet a klinikai tantárgyak – a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, a szaporodásbiológia, majd a járványtan, nem beszélve az élelmiszerlánc-biztonságról – követ.

Rendkívül fontos a manuális beavatkozás, például a vérvétel – bár az bárki által aránylag gyorsan megtanulható. Az egyetemi oktatás során sokkal lényegesebb tisztában lenni azzal, hogy mit miért teszünk, hiszen a helyes gondolkodás és a szakmai elhivatottság egyaránt nagyon fontos.

Az állatorvos doktori oklevél után két évvel lehet jelentkezni szakállatorvos képzésre, ezen belül a kutyától a szarvasmarhán át a méhig, 12 féle szakosodási lehetőség választható. Ezek másfél-kétéves képzések, elvégzésük után válik valaki szakállatorvossá.

Több helyről hallottunk, hogy az egyetemi évek alatt szuper diákélet is vár a hallgatókra.

Ne vegye dicsekvésnek, de ez így igaz (mosolyog). Jó kis diákélet van a campuson és a kollégiumban is – számos rendezvénnyel igyekszünk az oktatás mellett a hallgatók jókedvéről és a közösségi szellemről is gondoskodni. Nagy hangsúlyt fektetünk hagyományaink ápolására, egymás megismerésére, ebben a Hallgatói Önkormányzatnak nagy szerepe van, színes programokra invitálják társaikat, amelyeken az idegennyelvű hallgatókkal együtt nemcsak egymás kultúráját ismerhetik meg, de sokszor életre szóló barátságok is köttetnek.

Ott vannak például az Equus napok, azaz a Lódoktor napok, melynek során a hallgatók megválasztják a „boss majort”, a diákvezért, a legnagyobb marhát (nevet). Ez egy nagyon szép ünnepségsorozat, ami egy nemzetközi diáknappal kezdődik, ahol a campusunkon tanuló külföldi hallgatók főzik-hozzák a saját országuk jellegzetes ételeit-italait. Itt, a kertben eszünk-iszunk, majd hintóval vonulunk át a kollégiumhoz. Van fogathajtó versenyünk és főzőnapunk is az üllői tangazdaságban, ahol a segédhajtók olyan nagy nevek, mint például a fogathajtó világbajnok Lázár Vilmos és Lázár Zoltán. Számos ilyen eseményt lehetne felsorolni, de a lényeg, hogy a diákélet nálunk tényleg kiemelkedően jó.

Mi történik a diploma megszerzése után?

Egy friss diplomásunk általában egy állatorvos mellé szegődik „segédként”, ahol hasznos tapasztalatot gyűjt, tanul, sokan törekednek saját praxis nyitására. Faluhelyen viszont nem elképzelhetetlen, hogy rögtön kap egy „kis vendégkört” a szomszéd kollégák segítségével. Kiemelném, hogy nagy az összetartás az állatorvosok közt, a fiatalokat sokan segítik. Ha valaki nem akar saját praxist, hanem inkább a tudomány iránt érdeklődik, akkor az egyetemen marad: kutató, oktató lesz. De az élelmiszerbiztonság területén is elhelyezkedhetnek, akár a NÉBIH-nél, akár hatósági állatorvosként. A lehetőségek tárháza végtelen. Én személy szerint nem tudok állas nélküli állatorvosról, a kivándorlás és a pálya elhagyás sem jellemző.

Pályaválasztásnál döntő szempont a jövőbeni kereset is, ezért meg kell kérdeznünk, mennyit keres egy állatorvos?

Abszolút változó. Segédként még szerényebb órabérért dolgoznak, de aztán, ha már valaki saját praxist nyit, 700 ezer és 1,5 millió forint között is kereshet. Ha valaki ebbe beruház, és mindent belead, akkor akár ennél többet is. Állatkórházban kezdő fizetésként 450 ezer forint körül lehet keresni.

Mennyire tartja stresszes hivatásnak?

Odafigyelés, odaadás, elhivatottság kell hozzá, ez sok minden másnak a rovására mehet. Nem lehet 5-kor letenni a lantot, sokszor kora reggel vagy késő este is hívja az embert a kötelesség. Illetve megviselhet minket például egy állat elvesztése.

Mi a legszebb és a legnehezebb része a munkának?

A legszebb és a legnehezebb számomra ugyanaz: a gyógyítás.

Hogyan tájékozódhatnak az állatorvosok az állatgyógyászat legújabb fejleményeiről?

Manapság millió lehetőség van: az internetről, szakkönyvekből, és így tovább. Én a magam részéről azt vallom, hogy a személyes kontaktus a legfontosabb és hasznosabb. A Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület, az éves közgyűlések, az Állatorvos Bál, az Állatorvos-Agrár sportnap… fel sem tudnám sorolni azokat a szervezeteket és rendezvényeket, amelyekről nem érdemes megfeledkezni. Egy-egy ilyen találkozón rengeteg olyan információval gazdagodhatunk, amiket papíron hiába keresünk.

Hogyan jellemezne három szóban egy ideális állatorvost?

A szakma szempontjából tudás, tapasztalat kell, hogy meglegyen, de a szíve, a hivatásának a szeretete is elengedhetetlen hozzá. Nem elég csupán szeretni az állatokat, ahogy önmagában az is kevés, ha mindegyikükben csak egy újabb, szép esetet látunk.

Rektor úr szavait idézve:

“Magas színvonalú képzéseink során mindig arra törekedtünk, hogy az érték legyen a mérték, mert itt a sikerért és tudásért keményen meg kell dolgozni. Hatalmas tudással rendelkezik szinte mindenki, aki elvégzi ezt az egyetemet. Az elmúlt évtizedek sok változást hoztak, de hitvallásunk nem változott: a képzésünk célja ma is az, hogy olyan állatorvosokat képezzünk, akik hivatásuk bármely területén megállják a helyüket.”

Ahogy cikkünk írása közben újra és újra átolvastuk a rektor úr szavait, na és persze felidéztük a campus hihetetlen atmoszféráját, végig egyetlen dolog járt a fejünkben: ha újrakezdhetnénk…

 

Forrás: https://petplace.hu/magazin/20211108-palyavalasztas-allatorvos-leszek.html