Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Hírek Élő történelem- 150 éves az Állattenyésztési Tanszék

Élő történelem- 150 éves az Állattenyésztési Tanszék

1873-ban a Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet igazgatója, Tormay Béla megalapította az ország első önálló Állattenyésztési Tanszékét. A tanszék létrehozása egyet jelentett a magyarországi szervezett állatnemesítés- és a hazai állattenyésztési irányelvek megalapozásával. Az István utcai campus J épületének előadója napjainkban is az ő nevét viseli, itt zajlik hagyományosan az állattenyésztéstan és genetika óra.

Az alapítót a tanszék élén tanítványa, Monostori Károly követte. Kettejük nevéhez fűződik egyebek mellet a hazai ló-, juh-, sertés-, és szarvasmarha fajták törzskönyvezésének elindítása, ami a későbbi tenyészállat előállítás és világszintű nemesítő munka alapjait jelentette. Ezzel Magyarország felkerült a világ vezető állattenyésztő országai közé.

Korának zsenije Wellmann Oszkár orvos és állatorvos, az MTA rendes tagja, 1908-tól 35 évig volt a tanszék vezetője. Az állattenyésztés biokémiai, örökléstani, kórélettani alapjaival foglalkozott. Elsők között végezte el a haszonállatok anyagforgalmában résztvevő elemek kvantitatív elemzését, tárt fel több ásványianyag-forgalmi hiányra visszavezethető betegséget. Kidolgozta a korszerű, és az akkori nemzetközi példáktól tudományos alapon elszakadó szarvasmarha-törzskönyvezés, tenyészkiválasztási rendszer és a küllemi bírálat alapjait (1926), amely később mintául szolgált hazai és nemzetközi viszonylatban is. Munkásságával nagyban hozzájárult, hogy az állattenyésztés oktatása az állatorvosképzés fontos része lett. Számos szakmai testület vezetőségében dolgozott. Egyebek mellett 10 éven át (1934-1943-ig) a Magyar Állattenyésztők Szövetsége jogelődjének tekintett Országos Törzskönyvelő Bizottság elnöke volt.

Őt két Kossuth díjas akadémikus, Schandl József a juhtenyésztés professzora, majd Csukás Zoltán a baromfi-, és szarvasmarhatenyésztés, valamint a takarmányozástan kiváló kutatója, egyetemi tanára követték. Csukás Zoltán emlékét szobor is őrzi az István utca campus kertjében.

A nemzetközi szinten ismert és elismert tudós egyetemi oktató Horn Artúr a szarvasmarha-, és tanítványa Bodó Imre a szürkemarha- és a lótenyésztésben, valamint az őshonos fajták (lipicai és muraközi lófajta, valamint a podóliai szarvasmarha) kutatásában és megőrzésében alkottak maradandót. Bodó Imre nagy szakértelemmel karolta fel a veszélyeztetett őshonos haszonállat fajták megőrzésének kérdését, kezdeményezte több fajta esetén a tenyésztőszervezet megalakulását és a tenyésztési program megalkotását.

Fekete Sándor professzor emeritusa takarmányozástan kutatás és oktatás területén öregbítette a tanszék szakmai hírnevét. Korszerűsítette az oktatási anyagot, bevezette a diplomakiegészítő vadgazdálkodás kurzust, megszervezte a német nyelvű oktatást és letette a laborállat-tudomány alapjait. Munkája nyomán alakult meg a Laborállat-tudományi Osztály.

Napjainkban az Állattenyésztési tanszék, a Takarmányozástani-, és a Laborállat-tudományi Tanszékek összevonásával 2021-ben létrehozott intézet részét képezi. Vezetésére, Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Dr. Wagenhoffer Zsombor címzetes egyetemi tanárt kérte fel, aki egyetemi tisztsége mellett a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, továbbá főszerkesztője a Magyar Állattenyésztők Lapjának és országos elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési Osztályának.

Az intézet, ahogy történetében mindig, ma is elkötelezett a hazai állatnemesítéssel összefüggő oktatási, tenyésztésszervezési és az állatgenetikai erőforrások megőrzését/fejlesztését célzó kutatás-fejlesztés mellett. Az intézet létrehozása és vezetőjének kinevezése beleillik az Egyetem egyik fő célkitűzésébe, amely szerint a haszonállat gyógyászattal foglalkozó állatorvosok számának növelését szeretnék a következő években elérni, továbbá a gyakorlattal még szorosabb kapcsolatokat, együttműködést kialakítani.

Az Állatorvostudományi Egyetem és az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-Tudományi Intézet az alapítás 150. évfordulója alkalmából konferenciával ünnepel: