Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. A közelmúltban detektált kockázatok és jelzések ezen az oldalon találhatók, itt pedig a korábban felderített ügyek összefoglalói olvashatók.
Egyre jobban terjed a háziállatok (főleg kutyák) nyers hússal való etetése, a BARF etetés (Biologically Appropriate Raw Food vagy Bones And Raw Food), amely az emberre is veszélyes mikrobiológiai kockázatokat rejt magában.
A közelmúltban több olyan ügyre is fény derült, ahol a háziállat és esetenként annak gazdája is megbetegedett a nyers hússal vagy táppal való érintkezés következtében.
A spenótban található ecdysterone anabolikus hatása
Az ecdysterone rovarokban elsősorban a vedlésért (fejlődésért) felelős hormon. Növényekben is előfordul, ebben az esetben a rovarok elleni védekezést szolgálja: idő előtti vedlés, testsúlycsökkenés vagy egyéb metabolikus károsodás miatti rovarhalált okoz.
A spenótban (Spinacia oleracea) is ez a hormon található meg, ill. egyéb növényekben is előfordul (pl. brazíliai ginzeng, édesgyökerű páfrány).
Az ecdysterone-nak számos pozitív hatást tulajdonítanak humán alkalmazás kapcsán. Ezek közül a legfelkapottabb az anabolikus hatás, melyet terápiás alkalmazáson túl a potenciális doppingszerként való alkalmazás miatt is vizsgálnak.
Shiga toxin-termelő E. coli O121 lisztben
E. coli O121 és E. coli O26 törzseket azonosítottak az USA-ban és Kanadában, liszt közvetítette járványban. Az O26 és O121 az STEC/VTEC (Shiga toxint termelő Escherichia coli (STEC), más néven verotoxint termelő E. coli (VTEC)) csoportba tartozik.
A fogyasztók elsősorban a nyers liszt, nyers tészta, kelt tészta fogyasztásával, illetve a kisgyerekek tészta készítésbe történő bevonása során betegedtek meg, de előfordultak keresztszennyezések is, amikor a háztartásban más készítette a tésztát és így okozott megbetegedést. Tésztakészítés során kevésbé figyelünk az élelmiszerbiztonságra, a lisztet mint alapanyagot alapvetően biztonságosnak tekintik a fogyasztók.
Kereskedelemben kapható és saját készítésű növényi tejekkel kapcsolatos többfajta kockázat
A fogyasztók a változatos étrendre való törekvésükben, továbbá környezetvédelmi, vagy egészségügyi okok, például allergia vagy intolerancia fennállása miatt keresik napjainkban a tehéntej helyettesítésére szolgáló egyéb italokat, például növényi tejeket.
Nő a népszerűsége az otthon készített növényi italoknak, egyrészt gazdasági megfontolásból, másrészt a saját beszerzésű alapanyagok iránt táplált nagyobb bizalom miatt. Míg a kereskedelemben kapható termékeknek meg kell felelniük különböző előírásoknak, ez nem vonatkozik az otthon elkészített italokra.
A rizstej otthoni készítésére különböző receptek érhetők el. Élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolhatók azok a receptek, amelyek a nyers rizs áztatásával, aprításával és szűréssel kívánják előállítani az italt. A hevítési lépés kihagyásával a rizs mikrobiológiai állapota kifogásolható.
Emellett további kockázatok is felmerülhetnek, például a rizstej nehézfém-, illetve arzén tartalma, mikotoxin bevitel és kiegyensúlyozatlan tápanyagbevitel kapcsán. Egyes kockázatok az egyéb növényi tejek (pl. mandulatej, zabtej, kókusztej, stb.) otthoni készítése során szintén felmerülhetnek.
Új Listeria monocytogenes törzs
Hipervirulens Listeria monocytogenes törzset azonosítottak bárányokban egy Kínai tartományban. Genomszekvenálással meghatározták a patogenitásért felelős géneket, amelynek az eredményei szerint az újonnan felfedezett törzs együttesen hordozza az állatokra és emberre nézve leginkább virulens Listeria törzsek patogenitásért felelős génszakaszait, emiatt különösen veszélyesek, súlyos fertőzéseket okoznak.
Az új törzset felfedező kutatócsoport a nemzetközi összefogás szükségességére hívja fel a figyelmet az üggyel kapcsolatban.
Kávézaccból készült liszt és egyéb termékek
Egy dániai székhelyű start-up vállalkozás használt kávézaccból készít olajat és lisztet. Az olajat édesítőként, természetes színezékként és tartósítószerként lehet használni élelmiszerekben és italokban.
A használt kávézaccot koppenhágai kávézókból és szállodákból gyűjtik össze, amelyből egy innovatív biotechnológiai eljárás során vonják ki az olajat és marad hátra a gluténmentes liszt.
Az előállítási folyamatról nem állnak rendelkezésre részletes információnk, a használt kávézacc különböző mikrobiológiai és kémiai kockázatokat rejthet magában.
Az EU-s jogszabályok értelmében a kávézaccból készült liszt új élelmiszernek minősül, így forgalomba hozatalát szigorú biztonsági értékelés kell, hogy megelőzze.
Citrusfélék antibiotikumokkal történő kezelése
A narancszöldülés, sárga sárkánykór vagy huanglongbing (hlb) néven ismert betegséget egy baktérium-nemzetség, a Candidatus Liberibacter fajai okozzák. A baktériumokat egy apró rovar, az afrikai és az ázsiai citrus levélbolha (Psyllidae spp.) terjeszti fáról fára. A fertőzött fa akár hónapokig nem mutatja a betegség tüneteit: hatására a gyümölcs csökevényes méretűvé, zöldes színűvé és ehetetlen ízűvé válik. Rövidesen a fa is elpusztul.
A betegség sokáig csak Ázsiában és Afrikában volt jelen. A kórokozót mára az USA több államában, pl. Kaliforniában, Arizonában, Texasban, Floridában is felfedezték. Kína, Mexikó és Brazília is küzdenek a fertőzésekkel.
A betegségre nem létezik „gyógymód”, a fő ellenőrzési mód eddig a szennyezett fák eltávolítása és a gyümölcsösöknek a vektorral szembeni rovarölő szerrel való kezelése volt. Az USA-ban engedélyezték az ültetvények bizonyos antibiotikumokkal való kezelését.
Ezeket a szereket a humán egészségügyben is használják. A szerek mezőgazdaságban történő rutinszerű használata aggodalommal tölti el a kutatókat és népegészségügyi szakértőket, mivel úgy vélik, megnövelheti a rezisztencia kialakulásának kockázatát egyes humán patogénekben.
India legfőbb licsitermesztő régiójában járványszerűen terjed a gyerekek körében az akut agyvelőgyulladás szindróma (acute encephalitis syndrome, AES). 2019 nyarán újabb AES járvány tört ki az indiai Biharban, az adatok szerint legalább 650-en betegedtek meg és több mint 160 gyermek halt meg akut agyvelőgyulladásban.
Az AES-t különböző mikroorganizmusok (például vírusok, baktériumok, gombák, paraziták), valamint vegyi anyagok és toxinok is okozhatják. Az esetek egy részében semmilyen fertőző ágenst (baktérium, vírus, gomba) nem tudnak a betegség okozójaként azonosítani.
Egy 2014-es kutatás felvetette, hogy kapcsolat van a licsifogyasztás és a betegség terjedése között. Vizsgálataik szerint a licsiben megtalálható a hipoglicin A egyik változata, a metilén-ciklopropil-glicin (MCPG), amely a vércukorszint csökkenését okozza.
A kutatók gyanúját csak erősítette, hogy az áprilistól júniusig tartó licsiszezonban rendszeresen járványszerűen jelentkezik az AES. Egyes, a licsi AES-t okozó szerepében kétkedők szerint a megbetegedésekért valamilyen vírus vagy baktérium a felelős, amelyet még nem sikerült azonosítani. Az AES és a licsifogyasztás közötti kapcsolatot tovább kell vizsgálni.