A magyar állatorvos-tudományi kar közel 240 esztendeje alatt számos meghatározó állatorvos, professzor és egyetemi tanár írta bele magát a tudomány történelemkönyvébe. Munkásságukkal, elhivatottságukkal, az eljövendő nemzedékek példaképei lettek. Ma is az elődök odaadó munkája emlékeztet bennünket arra, hogy bár az állatok gyógyítása egy örökké változó, izgalmas terület, az elkötelezettség és a tudásszomj elengedhetetlen ahhoz, hogy

Évről-évre találkozhatunk olyan újságcikkekkel, amelyek a hazánkban meg-megjelenő, hírhedt „csíkoslábú kullanccsal” és az általa hordozott krími-kongói vérzéses láz vírusával riogatják a közvéleményt. Bár a jelenség valós, a kullancs pedig tényleg képes közvetíteni a vírust, annak az esélye, hogy Magyarországon fertőzés történjen mégis elenyésző, pillanatnyilag szinte kizárt. Legalábbis addig, amíg nem tudnak önfenntartó populációkat létrehozni, ergo

Hallgatóink különleges, baráti kapcsolatot ápolnak a szomszédos állatorvosi egyetemek magyar diákjaival. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyetem éves erdélyi nyári tábora, ahol a vajdasági, székely és a felvidéki hallgatók együtt töltenek egy eseménydús hetet. Idén, július végén Szovátán, a Medve-tónál hűsölt 25 diákunk, akik a pesti kánikulából a fenyvesekbe kívánkoztak. Napközben általában egyetemi

A Tolnay Sándor Díj 1992. január 27-én a Földművelésügyi Minisztérium által a magyar állatorvosi oktatás alapköveit lerakó, a képzésünket megteremtő, első magyar állatorvos professzor emlékére megalapított elismerés, mellyel évente a kiemelkedő állatorvosi tevékenységet, kutatást díjazzák. Idén Dr. Rátky József, a Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika tanszékvezetője, egyetemi tanár, a szaporodásbiológia, valamint az őshonos állatfajták megőrzése