Március 19-én zajlott a 6. Karrier est, amelyet immár 2018 óta rendezünk meg (a Covid időszak kivételével) minden évben. Az idei rendezvény rendhagyó volt abból a szempontból, hogy két egyetemi dolgozó kollégánk is tartott előadást, mindketten a Patológiai Tanszékről. Gilbert Júlia Francesca amerikai-magyar származású állatorvos, 2024 júniusában szerzett diplomát egyetemünkön. 2024 augusztusában csatlakozott a Patológiai

Beszélgetés Sótonyi Péterrel, az Állatorvostudományi Egyetem rektorával a száj- és körömfájás vírusról.

  Honnan kerülhetett Magyarországra a ragadós száj- és körömfájás nevű, veszedelmes állatbetegség vírusa? Milyen fajokat és fajtákat veszélyeztet? Mekkora a baj? Emberre veszélyes? Milyen tünetekkel jár? Hogyan terjed? Volt már arra példa a járványok történetében, hogy szándékosan terjesztettek el egy ilyen kórokozót? Szóba jöhet a bioterrorizmus? Milyen típusai vannak? Lehet „laborszökevény” is? Mi történik akkor,

Április 3-án tizenkettedik alkalommal adott otthont az Állatorvostudományi Egyetem „A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései” című országos konferenciájának. A rendezvény az elmúlt évekhez hasonlóan most is bizonyította: a magyar vadgazdálkodás és vadegészségügy nemcsak naprakész, de világszínvonalú tudományos és szakmai alapokon áll. A nap során a tudomány, az állategészségügy, a természetvédelem és a vadászkultúra képviselői

Öt évig terjedő együttműködési keretmegállapodást írt alá április 2-án, Budapesten, Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Prof. Dr. Imre Kálmán, a temesvári I. Mihály király Élettudományi Egyetem kutatásért, innovációért és technológiatranszferért felelős rektorhelyettese. A két intézmény megállapodott abban, hogy együttműködnek a kutatásfejlesztés és innováció, a projektek végrehajtása, a folyamatos szakmai képzés és

Április 3-án újra összegyűlnek a szakemberek az Állatorvostudományi Egyetemen, hogy megvitassák a hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Az esemény fővédnökei Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora, míg a védnökséget olyan neves szakemberek vállalták, mint Dr. Nagy István agrárminiszter, Dr. Kovács Zoltán, államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Dr. Simicskó

Kiemelt témaként szerepelt a ragadós száj- és körömfájás járvány, amely kapcsán egyetemünk által szervezett keretek között, közel százötven önkéntes hallgató segíti az állategészségügyi hatóság munkáját.

Magyarország édesvízi akvakultúra ágazata az Európai Unión belül is jelentős, ennek ellenére hazákban az édesvízi halakkal szemben egyre népszerűbb a tengeri halak fogyasztása. Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, Lámfalusy Tamás, Ózsvári László, Szakos Dávid, Kasza Gyula egy friss tanulmányban azt vizsgálták, milyen tényezők állnak ennek hátterében és milyen megoldások segíthetnek az édesvízi halfogyasztás növelésében. Az 1001

Az Állatorvostudományi Egyetem rendkívüli sajtótájékoztatót tart a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről. Időpont: 2025.03.28. (péntek) 13:30 Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem, 1078 Budapest, István utca 2. Téma: Ragadós száj- és körömfájás vírusfertőzés Résztvevők: Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora Süth Miklós, Stratégiai rektorhelyettes, Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgató Ózsvári

Az Állatorvostudományi Egyetemen folyó kutatások nemcsak az állatorvosi gyakorlatot formálják, hanem a biológia, az ökológia és a genetika határterületein is érdekes eredményeket hoznak. Dr. Szabó Krisztián az Állatorvostudományi Egyetem Zoológiai Tanszékén a Molekuláris Ökológia Kutatócsoport tagjaként olyan vizsgálatokat végez, amelyek a laborból segítik a populációgenetikai alapkutatásokat, a biológiai sokféleség megőrzését vagy akár a veszélyeztetett fajok

Magyarországon ismét felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). A betegség hazánkban legutóbb 1973-ban fordult elő, ám idén márciusban Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajcson újra megjelent a vírus. Rendkívüli fertőzőképessége miatt a hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be a járvány terjedésének megakadályozására. A járványgócot ennek köszönhetően sikerült felszámolni. Jelenleg úgy tudjuk, hazánkban nem regisztráltak újabb gyanús eseteket,

Az üllői lóklinikán március 24-vel feloldottuk a zárlatot és ismét fogadjuk a lóbetegeket, sürgősségi ellátást igénylő sebesült és kólikás lovakat.   Dr. Bodó Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár Lógyógyászati Tanszék és Klinika