Április 3-án tizenkettedik alkalommal adott otthont az Állatorvostudományi Egyetem „A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései” című országos konferenciájának. A rendezvény az elmúlt évekhez hasonlóan most is bizonyította: a magyar vadgazdálkodás és vadegészségügy nemcsak naprakész, de világszínvonalú tudományos és szakmai alapokon áll. A nap során a tudomány, az állategészségügy, a természetvédelem és a vadászkultúra képviselői
Öt évig terjedő együttműködési keretmegállapodást írt alá április 2-án, Budapesten, Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Prof. Dr. Imre Kálmán, a temesvári I. Mihály király Élettudományi Egyetem kutatásért, innovációért és technológiatranszferért felelős rektorhelyettese. A két intézmény megállapodott abban, hogy együttműködnek a kutatásfejlesztés és innováció, a projektek végrehajtása, a folyamatos szakmai képzés és
Április 3-án újra összegyűlnek a szakemberek az Állatorvostudományi Egyetemen, hogy megvitassák a hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Az esemény fővédnökei Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora, míg a védnökséget olyan neves szakemberek vállalták, mint Dr. Nagy István agrárminiszter, Dr. Kovács Zoltán, államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Dr. Simicskó
Kiemelt témaként szerepelt a ragadós száj- és körömfájás járvány, amely kapcsán egyetemünk által szervezett keretek között, közel százötven önkéntes hallgató segíti az állategészségügyi hatóság munkáját.
Magyarország édesvízi akvakultúra ágazata az Európai Unión belül is jelentős, ennek ellenére hazákban az édesvízi halakkal szemben egyre népszerűbb a tengeri halak fogyasztása. Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, Lámfalusy Tamás, Ózsvári László, Szakos Dávid, Kasza Gyula egy friss tanulmányban azt vizsgálták, milyen tényezők állnak ennek hátterében és milyen megoldások segíthetnek az édesvízi halfogyasztás növelésében. Az 1001
Az Állatorvostudományi Egyetem rendkívüli sajtótájékoztatót tart a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a távlati kockázatokról és a szükséges védekezési intézkedésekről. Időpont: 2025.03.28. (péntek) 13:30 Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem, 1078 Budapest, István utca 2. Téma: Ragadós száj- és körömfájás vírusfertőzés Résztvevők: Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora Süth Miklós, Stratégiai rektorhelyettes, Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgató Ózsvári
Az Állatorvostudományi Egyetemen folyó kutatások nemcsak az állatorvosi gyakorlatot formálják, hanem a biológia, az ökológia és a genetika határterületein is érdekes eredményeket hoznak. Dr. Szabó Krisztián az Állatorvostudományi Egyetem Zoológiai Tanszékén a Molekuláris Ökológia Kutatócsoport tagjaként olyan vizsgálatokat végez, amelyek a laborból segítik a populációgenetikai alapkutatásokat, a biológiai sokféleség megőrzését vagy akár a veszélyeztetett fajok
Magyarországon ismét felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). A betegség hazánkban legutóbb 1973-ban fordult elő, ám idén márciusban Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajcson újra megjelent a vírus. Rendkívüli fertőzőképessége miatt a hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be a járvány terjedésének megakadályozására. A járványgócot ennek köszönhetően sikerült felszámolni. Jelenleg úgy tudjuk, hazánkban nem regisztráltak újabb gyanús eseteket,
Az üllői lóklinikán március 24-vel feloldottuk a zárlatot és ismét fogadjuk a lóbetegeket, sürgősségi ellátást igénylő sebesült és kólikás lovakat. Dr. Bodó Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár Lógyógyászati Tanszék és Klinika
2025-ben is március elején megérkeztek a hivatalos jelentkezési adatok a február 15-én lezárult felsőoktatási felvételi jelentkezésről. Az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosi szakára rekordszámú hallgató jelentkezett. A friss adatok szerint az állatorvosi szakra összesen 781 fő jelentkezett, amely jelentős, 148 fős növekedést jelent a tavalyi 633 jelentkezőhöz képest. Az állami ösztöndíjas helyekre 577 első helyes jelentkezés érkezett,
Az Állatorvostudományi Egyetem a közelmúltban megrendezett szakmai konferenciáján a ló herpeszvírus (EHV-1) okozta megbetegedés járványügyi kihívásaira és megelőzésére fordított kiemelt figyelmet. Az esemény során számos résztvevői kérdés merült fel a kórokozó vírussal és a betegséggel kapcsolatban – hogyan terjed, mennyire veszélyes és mit tehetünk a megelőzés érdekében. Ezeket az alábbiakban a rájuk adott szakmai válaszokkal együtt
Dr. Szinesi András meghívására és az Állatorvostudományi Egyetem támogatásával a Haszonállat és Élelmiszerlánc-Biztonsági Szakkollégiummal Hévízre utaztunk, hogy részt vegyünk a Pannon Konferencián. A február végén megrendezett esemény kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy 39 hallgatótársammal együtt találkozzunk a szakma kiemelkedő képviselőivel, – többek között az Országos főállatorvossal, a Magyar Állatorvosi Kamara elnökével és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
