Az újonnan felmerülő kockázatok (emerging risks) azonosítása folyamatosan zajlik. Ezen az oldalon a közelmúltban detektált kockázatok és jelzések olvashatók, a korábban felderített ügyek összefoglalói pedig itt érhetők el.
Az újonnan felmerülő kockázatok külső kommunikációja komplex feladat, módszerei, időbelisége és a célközönség minden esetben egyedi módon kerül meghatározásra. Az ügy jellegétől függően célcsoport lehet a hatóság (elsősorban a Nébih), felsővezetők, a szakmai közösség, élelmiszeripari vállalkozások vagy a tágabb közösség, a téma iránt érdeklődő fogyasztók. Nem csupán az intézkedést igénylő újonnan felmerülő kockázatok kerülhetnek kommunikációra, bizonyos ügyek ismeretterjesztő jellegük miatt segíthetnek akár kutatások előmozdításában vagy fontosak lehetnek az oktatásban, ezért ilyen ügyek is eljuthatnak kommunikációs csatornákra, például a DÉOKFII honlapjára.
Repcefehérje, mint új élelmiszer
Az utóbbi időben sok kutatás folyik az emberiség növekvő fehérjeigényének, valamint a növényi alapú fehérjeforrások iránti igény kielégítése céljából. Az egyik kutatott téma fehérje előállítása repcéből, illetve a repceolaj gyártása során visszamaradó pogácsából, mely korábban csak takarmányozási céllal felhasznált kiváló fehérje- és rostforrás.
A finn Apetit cég által kifejlesztett BlackGrain nevű repcefehérje termék az EFSA által kedvező ítéletet kapott mint új élelmiszer, azon megkötéssel, hogy a repcében természetesen jelen levő antinutritív anyagok (glükuzinolátok, fitátok) szintjét az előállítás során megfelelően alacsony szinten kell tartani.
VSBV-1 – Mókusok által terjesztett zoonotikus bornavírus 1 törzs
2011 és 2013 között Németországban 3 amerikai változékonymókus (Sciurus variegatoides) tenyésztő halt meg agyvelőgyulladásban, ennek kapcsán fedezték fel a bornavírus 1 új törzsét (Variegated squirrel bornavirus 1, VSBV-1), mely kimutatható volt az állatokból és az emberekből egyaránt. Az elmúlt években több vizsgálat során is kimutatták a vírust több mókusfajban is.
A vírustörzs genetikailag közel áll az emlős bornavírus 1-hez, ami többféle emlősfajt fertőz. A terjedés módja egyelőre ismeretlen, közvetlen terjedés (karmolás, harapás) a legvalószínűbb. Habár kevés a bizonyított eset és a jelen ismeretek szerint emberről emberre nem terjed a betegség, a halálos kimenetel miatt megfontolandó a további intézkedések megtétele, releváns szervezetek tájékoztatása Magyarországon is.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a halakban leggyakrabban előforduló Anisakis paraziták száma. A növekvő trend, mely a klímaváltozás és a hamisítások miatt erősödhet, több tanulmány által alátámasztott (lásd itt vagy itt).
Az Anisakis lárvák a halak izomzatában és viscerális szerveiben találhatók, az ember nyers hal fogyasztásával fertőződik. A lárvák a gyomorfalat átfúrva, a fogyasztást követően néhány percen vagy órán belül okoznak tüneteket: hasi fájdalom, hányinger, hányás. A növekvő trend potenciális élelmiszerbiztonsági kockázatokat rejthet magában.
Echinococcus multilocularis élelmiszereken
Az Echinococcus multilocularis nevű parazita galandféreg elsődleges és végleges gazdái a rókafélék és kutyafélék közé tartozó állatok. Fertőzött állattal való kontakt, vagy a petékkel fertőzött élelmiszer fogyasztásával kerülhetnek az emberi szervezetbe, tipikusan a májban proliferálódó lárva állapottal. Hosszú és általában tünetmentes inkubációs idő (5-15 év) jellemzi, ezért nehéz a fertőzés forrásának nyomonkövetése.
2015 környékén bizonyítottan növekedett az előfordulás a rókák sikeres veszettség elleni vakcinázásának hatására. Az állatok ürülékével a peték a talajközeli bogyós gyümölcsökre, zöldségekre, gombákra kerülnek és akár egy évig fertőzőképesek maradnak.
Ártalmas algavirágzás és β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin esetleges kapcsolata
A β-N-methylamino-L-alanine (BMAA) neurotoxin neurodegeneratív hatással rendelkezik, friss tanulmányok szerint szerepet játszhat Alzheimer-, amiotrófiás laterálszklerózis/Parkinson-kór (ALS/PDC) kialakulásában. 2003-ban leírták, hogy a vizekben előforduló Cyanobacterek is képesek BMAA-t termelni. A BMAA kimutatási lehetőségei nagyban megváltoztak, ahogy fejlődnek az analitikai módszerek. Egyelőre nem biztos, hogy valóban a Cyanobacter termeli és milyen állapotban (stabil, kötött) a BMAA-t. Az EFSA Emerging Risk hálózata 2017-ben úgy határozott, hogy nem lehet kockázatbecslést csinálni, megbízhatóbb analitikai módszerekre van szükség. Valamint figyelembe kell venni a klímaváltozás hatását is, mely a Cyanobacterek nagyobb terjedését fogja okozni és nagyobb volumenű epidemiológiai adatokra van szükség.
Világszerte egyre gyakoribb az algavirágzás, de eddig nem végzett senki olyan átfogó kutatást, mely bizonyítaná a globális jelenség mivoltát. 2019 után, 2020 nyarán sem volt kifogásolhatatlan a Balaton vízminősége, Vörös Lajos a Balatoni Limnológiai Intézet kutatója azt nyilatkozta, hogy nincs elég kutatói kapacitás az okok feltárására. A Balatonban több olyan cianobaktérium is megtalálható, amelyek potenciális méregtermelő szervezetek, ezek elszaporodása jelentős ökológiai kockázattal jár és számos emberi vízhasználatot megnehezít vagy akár lehetetlenné tesz.
Poli- és perfluoralkil vegyületek (PFAS)
A poli- és perfluoralkil vegyületek (PFAS) széles körben alkalmazott szintetikus kemikáliák sokféle és változatos csoportjának gyűjtőneve. Legfontosabb képviselőik a perfluorooktánsav (PFOA) és a perfluorohexánszulfonsav (PFOS). Széleskörű felhasználásukat különleges tulajdonságaiknak köszönhetik, melyek közül a legfontosabb, hogy rendkívül stabilak magas hőmérsékleten. Káros egészségügyi hatásaik közé tartoznak a májkárosodás, csökkent immunfunkciók, rák, születési rendellenességek, termékenységi problémák.
Az élelmiszerek vonatkozásában a fő expozíciós forrás az élelmiszerrel érintkező anyagok (FCM). Bizonyos országokban szigorúbb szabályozások lépnek életbe, Dániában 2020-tól betiltották a PFAS vegyületeket papír anyagú FCM-ekben. 2020 júliusában jelent meg az EFSA legújabb kockázatbecslése, amely új küszöbértéket határoz meg, illetve megállapítja, hogy az európai populáció bizonyos csoportjaiban (tipegők, gyermekek) a biztonságos szintet meghaladja a PFAS bevitel, ami aggályos egészségügyi szempontból.
Hepatitis E vírus sertés eredetű élelmiszerben
A Hepatitis E vírusoknak 4 genotípusa van, melyekből a HEV1 és HEV2 kizárólag embereket fertőz, míg a HEV3 és HEV4 embereket és egyes emlősöket képes megfertőzni, úgy mint: vaddisznó, sertés, szarvas, nyúl. Az utóbbi években egyre növekvő zoonotikus esetszámot jelentettek a HEV3 és HEV4 kapcsán a fejlett országokban (HEV3 elsősorban európai országokban érintett, míg a HEV4 Ázsiában). A zoonózis esetek főbb forrása a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hústermékek vagy a fertőzött állattal való kontakt. Humán-humán fertőzési útvonalat is jelentenek évről évre.
Egy nemrégiben végzett metaanalízis alapján a becsült HEV szeroprevalencia 0,6% és 52,5% között volt Európában a 2003-2015-ös időszakban. A jelentős eltérések hátterében több tényező is állhat.
A növekvő HEV esetszámok miatt, németországi kutatócsoportok és a BfR (German Federal Institute for Risk Assessment) egy kutatás keretén belül sertéshúsokat és sertéshúsokból készült élelmiszereket gyűjtöttek és vizsgálták a HEV RNS jelenlétét. Összességében a minták 10%-a volt pozitív HEV-re, beleértve a sertésmájat (5%), kenhető májkolbászt (13%) és a májpástétom mintákat (15%).
Influenza D vírus sertésben és szarvasmarhában
A vírust először 2011-ben az USA-ban azonosították sertésben, miután influenza-szerű tüneteket okozott az állatnál, majd 2014-ben szarvasmarhában is detektálták (USA, Kína, Franciaország).
A vírus azóta számos európai országban is kimutatásra került. Az EFSA kockázatértékelése szerint az európai szarvasmarha állományban a vírus enzootikus, ugyanakkor a prevalenciájában megfigyelhetők területi különbségek.
Az influenza D vírus okozta megbetegedés jelenleg nem tartozik a bejelentésköteles megbetegedések közé sem az OIE-nél, sem az EB ADVNS rendszerében. Ennek következtében a legtöbb tagállam nem folytat surveillance vizsgálatokat a vírushoz kapcsolódóan.
A vírus jelentősége egyelőre nem tisztázott, mivel klinikai hatása ismeretlen. Az emberi fertőződésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok.
A házilag fermentált élelmiszerek különböző kockázatai
Napjainkban egyre több időt kényszerülünk otthonainkban tölteni, így megnövekedett a lakosság kedve az otthon, saját maguk által készített fermentált élelmiszerek iránt. A fermentálni kívánt élelmiszerek köre igen széles, a jól ismert (kovászos uborka, savanyú káposzta) és bevált recepteken felül sok más alapanyagból is készülnek termékek (cukkini, répa, fokhagyma, szénsavas gyümölcslé készítése stb.).
A fermentált élelmiszereknek számos előnye van, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek. Nagyon fontos, hogy az alapanyag és a használt kultúra mikrobiológiailag megfelelő legyen, a technológiai lépéseket pontosan be kell tartani.
Egyes, tejsavasan erjesztett termékekben a starter kultúra biogén aminok, gyengén toxikus vegyületek keletkezésében is részt vesz.
Aflatoxinnal szennyezett állateledel miatt pusztult el több háziállat
Aflatoxinnal erősen szennyezett állateledelt hívott vissza az USA élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletért felelős szervezete (FDA) 2020. december végén, miután 28 kutya pusztult el a termék fogyasztását követően. 2021. január 11-én a gyártó önkéntesen kibővítette a visszahívást minden kukoricát tartalmazó és adott üzemükben készült termékükre, majd január 25-én az FDA közzétette azon országok listáját, ahova a termék gyártója (Midwestern Pet Foods) szállított a visszahívott tételekből. Magyarország nincs az érintett országok között.
A visszahívás közzététele óta újabb esetekre derült fény, az elpusztult háziállatok száma már meghaladja a 110-et és több mint 210 megbetegedett állatról tudni. Embert érintő megbetegedésre nem került sor az eset kapcsán.
Élelmiszerek nyomon követése génmódosított mikrobákba ültetett egyedi DNS szekvenciák segítségével
Az élelmiszerek nyomonkövetésének új módját fejlesztették ki tudósok: géntechnológiával módosított mikrobákba egyedi DNS-szekvencia kombinációikat fecskendeznek be, amelyeket utána az élelmiszerekre permeteznek. A technológia elnevezése: barcoded microbial spores (BMS) system.
A mikrobák egyedi nyomonkövethetőségét úgy biztosították a kutatók, hogy tucatnyi egyedi DNS szekvenciát terveztek, amelyeket a Bacillus subtilis baktérium és a Saccharomyces cerevisiae élesztő genomjába injektáltak. Ezek az egyedülálló DNS-szekvenciák lettek a mikrobák „vonalkódjai”.
A géntechnológiával módosított organizmusok kontrollálatlan környezetbe történő kibocsátása kockázatokkal járhat. Bár a kutatók különböző lépéseket tettek a lehetséges kockázatok kiküszöbölésére, a technológia gyakorlati alkalmazása előtt alaposan meg kell vizsgálni, hogy felmerülhetnek-e további, aggodalomra okot adó eshetőségek, következmények.
Karbapenemáz-termelő baktériumok zoonotikus terjedése
Az antimikrobiális rezisztencia fontos közegészségügyi probléma világszerte. A rezisztens baktériumok közül a karbapenemáz-termelő (carbapenemase-producing, CP) baktériumok – elsősorban a karbapenemázt termelő Enterobacteriaceae fajok (CPE) és az Acinetobacter (CPA) – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritási listáján is kiemelt helyen szerepelnek, mivel a karbapenem az egyik legerősebb, használatban lévő antibiotikum.
Karbapenemáz-termelő baktériumot eddig szinte kizárólag humán esetek kapcsán izoláltak. A CPE/CPA világszinten megfigyelhető emberről emberre való terjedése annak is növeli a kockázatát, hogy a baktérium és/vagy a rezisztens gének átkerülnek a háziállatokba és az élelmiszertermelő állatokba is, és így megnőhet a karbapenemáz-termelő baktériumok állati rezervoárjainak a száma.
A karbapenemáz-termelő baktériumok átterjedése az élelmiszertermelő állatokból a belőlük készült élelmiszerekbe fenyegetést jelenthet a fogyasztók számára. A témához kapcsolódóan további kutatásokra lenne szükség.
Műanyaghelyettesítők az élelmiszeriparban – bambusz
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a bambusz tartalmú konyhai eszközök (étkészlet, tányér, pohár). Ezek gyakran a melamin műanyag konyhai eszközökhöz hasonlóak és általában tartalmaznak melamint és formaldehidet, ennek ellenére a piacon a fenntarthatóság, újrahasznosítás és természetesség hívószavakkal reklámozzák őket. A címkéjükön gyakran szerepelnek a „biológiailag lebomló”, „organikus”, „természetes”, sőt, bizonyos esetekben a „100% bambusz” kifejezések, melyek nem valós állítások a termékekkel kapcsolatban, félrevezetik a vásárlót, ezáltal nem felelnek meg az 1935/2004/EK rendelet előírásainak.
Az egészségügyi kockázat nem kifejezetten a bambusz használatából adódik, hanem abból, ha ez nem megfelelő minőségű, pl. szennyezőanyagokat tartalmaz, vagy használata egészségkárosító anyagok képződéséhez vezet – ez a helyzet áll fenn a bambusz melamin használata során.
Számos, Magyarországot is érintő RASFF bejelentés és termékvisszahívás volt jellemző az utóbbi években bambusz-melamin élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatban, melamin vagy formaldehid kioldódása miatt.
Növényi hatóanyagtartalmú étrend-kiegészítők
Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, vagy egyéb táplálkozásélettani hatással rendelkező anyagokat, a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják.
Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, ezért megszűnt a korábban érvényben lévő kötelező, előzetes engedélyetetése. Helyette bejelentési (notifikációs) kötelezettség lépett életbe, ami a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását jelenti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendelet hatályba lépése óta folyamatosan növekszik a forgalmazók által bejelentett étrend-kiegészítők száma. A bejelentés nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő, potenciálisan egészségügyi kockázatot jelentő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására, a készítményekben megtalálható növények illetve növényi hatóanyagok száma pedig rendkívül nagy – ezek humán szervezetre gyakorolt hatása, biztonságossága nem minden esetben bizonyított.
Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közelmúltban azonosított, potenciális kockázatot jelentő növényi hatóanyagokkal kapcsolatban, melyeket étrend-kiegészítők összetevőjeként alkalmaznak.