India legfőbb licsitermesztő régiójában járványszerűen terjed a gyerekek körében az akut agyvelőgyulladás szindróma (acute encephalitis syndrome, AES). 2019 nyarán újabb AES járvány tört ki az indiai Biharban, az adatok szerint legalább 650-en betegedtek meg és több mint 160 gyermek halt meg akut agyvelőgyulladásban.

Az AES-t különböző mikroorganizmusok (például vírusok, baktériumok, gombák, paraziták), valamint vegyi anyagok és toxinok is okozhatják. Az AES leginkább a 15 év alatti gyermekeket érinti. Indiában az AES-t főként a japán encephalitis vírussal (JEV) társították 1975 előtt. A JEV-esetek és járványok egyre gyakoribbá váltak, endémiás régiók alakultak ki. A 2000-es éveben a JEV-esetek és kitörések száma csökkent, míg az egyéb vírusok, beleértve a Chandipura vírust (CHPV), a Nipah vírust (NiV) és az enterovírusok okozta AES-esetek aránya nőtt. Ugyanakkor az esetek egy részét nem sikerül ezen vírusokhoz kötni.

Egy 2014-es kutatás felvetette, hogy kapcsolat van a licsifogyasztás és a betegség terjedése között. A tanulmány szerint az AES-hez hasonló, szintén agyvelőgyulladással járó betegséget, a jamaicai hányókórt egy helyi gyümölcs, az ackee okozhatja. Az éretlen ackee-ban kimutatható egy toxikus anyag, a metilén-ciklopropil ecetsav (MCPA), amit hipoglicin A-nak is neveznek. A második megnevezés fő tulajdonságára utal: a méreganyag hatására durván leesik a vércukor. Mivel az agy működéséhez folyamatos glükózellátásra van szükség, a vércukorszint esése gyulladást okozhat. Az MCPA, illetve ennek egy metabolitja (metilén-ciklopropán-acetyl CoA, MCPA-CoA) a máj mitokondriális funkciójára is hatással van: a zsírsavak ß-oxidációját gátolja.

Vizsgálataik szerint a licsiben ugyancsak megtalálható a hipoglicin A egyik változata, a metilén–ciklopropil-glicin (MCPG), amely szintén a vércukorszint csökkenését okozza. Az MCPG megtalálható a licsi magjában, a licsi gyümölcsben azonban még alig vizsgálták a jelenlétét, mennyiségét. Feltételezések szerint az éretlen gyümölcsben nagyobb koncentrációban lehet jelen, hasonlóan az ackee gyümölcshöz (akár 20x különbség).

A kutatók gyanúját csak erősítette, hogy az áprilistól júniusig tartó licsiszezonban rendszeresen járványszerűen jelentkezik az AES. A megbetegedés fiatal, főleg 10 év alatti, alultáplált gyerekeknél fordul elő, akik a nap folyamán nagyobb mennyiségben fogyasztottak (éretlen / fáról lehullott / rohadt) licsit  és éhgyomorral feküdtek le. A tünetek jellemzően másnap reggelre jelentkeznek, beleértve a hányást, lázat, (görcs)rohamokat, eszméletvesztést, kómát.

Egy 2017-ben, a Lancet folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely a 2014-es kitörés idején, 2 kórházban kezelt 390 beteg adatain alapszik, a vizsgált betegek körében 31% volt a halálozási arány, de a 2014-es cikk szerint ez a szám akár 40-60% is lehet. A halálesetek magas száma egyéb tényezőkkel is összefügghet, pl. a nem megfelelő orvosi ellátás, a gyerekek valószínűleg nem kaptak időben intravénás úton glükózt. A jól táplált gyermekeket nem érinti a betegség, mivel náluk megfelelő mennyiségű glikogén/glükóz raktározódik el a májukban, ami elegendő a megfelelő glükóz szint fenntartásához.

Kínában már az 1990-es években felfigyeltek a nagy mennyiségű licsifogyasztás és a hipoglikémia továbbá egy idegrendszeri betegség (CNS) közötti kapcsolatra,  illetve már korábban is tudták, hogy a nagyobb mennyiségű licsi fogyasztása veszélyeket hordoz magában. 1995 óta a média és ismeretterjesztő kampányok segítségével hívták fel a lakosság figyelmét a veszélyre, amelynek következtében jelentősen csökkent az esetszám.

A 2014-es tanulmány megállapításait többen is vitatták, például arra hivatkozva, mennyire valószínűtlen, hogy valaki nagy mennyiségben fogyasszon éretlen licsit, emellett kritikaként fogalmazták meg az egészséges, jól táplált gyermekek eseteinek hiányát és más, hipoglikémiát okozó gyermekbetegségek figyelmen kívül hagyását.

Egyes, a licsi AES-t okozó szerepében kétkedők szerint a megbetegedésekért valamilyen vírus vagy baktérium a felelős, amelyet még nem sikerült azonosítani. Ennek hátterében olyan tényezők is állhatnak, mint például a levett minták nem megfelelő hőmérsékleten való tárolása és szállítása.

2020-ban a korábbi AES eseteket elemezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem a licsi a felelős a halálesetekért, mivel az esetek mintegy felét nem tudták licsifogyasztással összekötni, a fennmaradó esetek többségében pedig 2 év alatti gyerekek voltak a betegek, akikre szintén nem jellemző a gyümölcs fogyasztása. A betegség okozójaként nem tudtak semmilyen fertőző ágenst (baktérium, vírus, gomba) sem azonosítani. A kutatók úgy vélik, hogy a magas hőmérséklet és páratartalom, a nem megfelelő higiénés viszonyok, a gyermekek körében gyakori – sok esetben kóros – alultápláltság és a rossz egészségügyi ellátás áll a megbetegedések hátterében, a kórházak ugyanis nem tudták megfelelően ellátni a hipoglikémiás gyerekeket.

Az AES és a licsifogyasztás közötti kapcsolatot tovább kell vizsgálni. Információra lenne szükség az éretlen és érett gyümölcs MCPG tartalmára vonatkozóan, illetve egyéb tényezőket is vizsgálni kellene: pl. fajta, klíma, termőföld, betakarítás hatása, vagy épp a genetikai tényezők lehetséges szerepe.