Doktoranduszaink legfrisebb tudományos eredményei

 

A drónok alkalmazása egyre szélesebb körben elérhetővé és így egyre fontosabbá is válik az állattartás és az állategészségügy területén. Ezen új technológiával új lehetőségek nyílnak a gazdálkodók és szakemberek számára. A technológia mára a mezőgazdaságban is elterjedt, egyre inkább előtérbe kerülnek a haszonállatokhoz kapcsolódó alkalmazási lehetőségek is. A drónokkal végzett megfigyelés lényegesen gyorsíthatja és költséghatékonyabbá, illetve pontosabbá teheti az adatgyűjtés, ezáltal hozzájárulva precízebb későbbi adatelemzési folyamatokhoz. Az alaposabb elemzést követően kapott eredmények felhasználásával pedig az állatjóllét és a gazdaságok hatékonyságának növelése is elérhető. Az egyik legígéretesebb alkalmazási terület a legeltetés és az állatok, elsősorban juhok terelése. Kutatások szerint juhok esetében megfelelően kiválasztott hanghatásokkal és repülési magassággal, illetve iránnyal az állomány hatékonyan terelhető drónok segítségével is. A drónok a legelők állapotát is folyamatosan nyomon követhető, segítve a legelők fenntartható használatát. A drónok és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetőséget teremtett az extenzív körülmények között tartott haszonállatok azonosítására, viselkedésük elemzésére és egészségi állapotuk megfigyelésére egyaránt. Dr. Farkas Máté doktorandusz összefoglaló cikkében bemutatja szerzőtársaival, hogyan forradalmasíthatják a drónok az állattartást és az élelmiszer-termelést, növelve a hatékonyságot és javítva az állatjólétet. Bár még számos kihívás áll a technológia előtt, a fejlődő megoldások és az egyre szélesebb körű alkalmazások arra utalnak, hogy a drónok a jövőben elengedhetetlen eszközökké válnak a modern mezőgazdaságban. Farkas Máté*, Jóźwiak Ákos, Süth Miklós, A drónok alkalmazása az állattartás és az állategészségügy területén Szisztematikus szakirodalmi áttekintés MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2025 (2) 81-94

Surján András, Az ÁTE doktoranduszának társ-szerzőségével megjelent publikációban a Magyarországon szabadon élő patkányokban előforduló DNS-vírusok kimutatását  és jellemzését mutatja be. A patkányok világszerte elterjedt kártevők. Az állatok közül a legsikeresebben urbanizálódtak és igazoltan hordozói számos állatról emberre terjedő betegségnek. Ennek ellenére az általuk hordozott vírusok sokfélesége még nem teljesen ismert, különös tekintettel a DNS-vírusokra. Kutatása rávilágít arra, hogy a patkányok sokféle DNS-vírust hordozhatnak, köztük olyanokat, amelyeket korábban még nem azonosítottak. Ezek a vírusok lehetnek emberi, vagy állatról emberre terjedő vírusok is. Ezért is fontos további kutatásokat végezni a kockázatok pontos felmérése érdekében. A patkányok vírus-hordozó képességének megértése segíthet az újonnan megjelenő fertőző betegségek felismerésében és nyomonkövetésében. A patkányokban előforduló vírusok részletesebb feltérképezésére, illetve azok egészségügyi hatásainak jobb megértésére azonban további kutatások szükségesek. Vidovszky, M. Z., Surján, A., Földvári, G., & Egyed, L. (2024). Detection of DNA Viruses in Free-Ranging Rat Populations in Hungary. Viruses, 16(12), 1948

Dr. Farkas Máté, az Élelmiszerlánc Tudományi Intézet doktorandusza magyarországi nagylétszámú baromfitartó telepek járványvédelmi állapotának felmérését végezte, különös tekintettel a zoonotikus pontenciállal is bíró madárinfluenza-járványkitörések és a járványvédelmi intézkedések közötti összefüggésekre. A kutatás rávilágított, hogy a járványvédelem szintje közvetlen hatással van a madárinfluenza-kitörések gyakoriságára. A jobb járványvédelmi gyakorlatokkal rendelkező telepek ritkábban érintettek járványkitörésekben. A rendszeres auditálás nemcsak az aktuális járványvédelmi helyzet javítását segíti elő, hanem a gazdálkodók járványvédelmi szemléletét is formálja. M. Farkas,bL. Könyves, Sz. Csorba,bZs. Farkas, Á. Józwiák, M. Süth, L. Kovács,  Magyar Állatorvosok Lapja  2024 (12) 723-742