Doktoranduszaink legfrisebb tudományos eredményei
| Várhidi Zsóka és Máté Marietta doktoranduszok kutatása a magyarországi lovas állatorvosi praxisok jelenlegi menedzsmentjellemzőit és jövőbeli terveit vizsgálta. A felmérés szerint ezekben a praxisokban jellemzően egy állatorvos dolgozik, aki a ló tartási helyén nyújt szolgáltatást, és szinte kizárólag lovakkal foglalkozik. A praxisvezetők többsége már elvégzett legalább egy szakirányú posztgraduális képzést, és sokan jelenleg is továbbképzésen vesznek részt, ami a folyamatos szakmai fejlődés iránti elkötelezettséget mutatja. A lógyógyászat nagy beruházási igényű, fizikailag és mentálisan is megterhelő, valamint kötetlen munkaidővel és nagy távolságokkal járó szakterület. Ezért a hatékony praxismenedzsment, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a hosszú távú üzleti célok kidolgozása kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából. A kutatás alapján a hazai lovas állatorvosok nyitottak a fejlődésre, ugyanakkor a vállalkozói és menedzsmentismeretek terén még jelentős fejlődési lehetőségek rejlenek. M. Varga, M. Máté, K. Bárdos, Zs. Várhidi (2025). A magyarországi lovas állatorvosi praxisok aktuális menedzsmentjellemzői. Magyar Állatorvosok Lapja (147) 295-308 |
 | A tehenek szaporodásbiológiai egészségének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a hüvely természetes baktériumflórájának megismerése. Várhidi Zsóka és munkatársai tanulmányukban egészséges tejhasznú tehenek vaginájában előforduló baktériumfajokat azonosítottak, valamint megvizsgálták ezek antibiotikum-érzékenységét. Összesen 54 különböző baktériumfajt sikerült azonosítani. Bár néhány faj rezisztenciagéneket hordozott, a legtöbbjük érzékeny maradt a vizsgált antibiotikumok többségére. Az eredmények hozzájárulhatnak a normál hüvelyflóra egyensúlyának fenntartását célzó protokollok kidolgozásához, valamint a felelős antibiotikum-használat előmozdításához a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben. Zs. Várhidi , V. Jurkovich, P. Sátorhelyi, B.Erdélyi, O. Palócz, Gy. Csikó, Identification of Naturally Occurring Inhabitants of Vaginal Microbiota in Cows and Determination of Their Antibiotic Sensitivity Veterinary Sciences, 2025, 12, 423 |
 | Márton Rege Anna tanulmányának célja a Pap12-6 nevű antimikrobiális peptid (AMP) hatásainak vizsgálata volt csirkeeredetű ileális explanttenyészeteken, különösen az immunválaszra és az epiteliális integritásra. Az AMP-k ígéretes alternatívát jelenthetnek az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben, mivel nemcsak közvetlen kórokozóellenes hatással bírnak, hanem a gazdaszervezet immunfolyamatait is befolyásolhatják. A Pap12-6 25 és 50 µg/ml-es koncentrációban, önmagában és gyulladásos környezetben (Poly I:C jelenlétében) került alkalmazásra. Az eredmények szerint a peptid nem csökkentette a sejtek életképességét, ami biztonságos alkalmazhatóságára utal. Immunmodulációs szempontból a Pap12-6 növelte az IL-2 és IL-8 szintjét, valamint csökkentette az IFN-γ termelődését gyulladásos környezetben. A bélhám integritását jelző tight junction fehérjék közül az occludin és a claudin-3 expressziója is fokozódott. A kutatás eredményei alapján a Pap12-6 pozitív hatással van a bél immunállapotára és szerkezeti épségére, így ígéretes jelölt lehet új baromfiegészségügyi hatóanyagok fejlesztésére. R.A. Márton (2025) Poultry Science Volume 104, Issue 8, August 2025, 105376 |
 | A drónok alkalmazása egyre szélesebb körben elérhetővé és így egyre fontosabbá is válik az állattartás és az állategészségügy területén. Ezen új technológiával új lehetőségek nyílnak a gazdálkodók és szakemberek számára. A technológia mára a mezőgazdaságban is elterjedt, egyre inkább előtérbe kerülnek a haszonállatokhoz kapcsolódó alkalmazási lehetőségek is. A drónokkal végzett megfigyelés lényegesen gyorsíthatja és költséghatékonyabbá, illetve pontosabbá teheti az adatgyűjtés, ezáltal hozzájárulva precízebb későbbi adatelemzési folyamatokhoz. Az alaposabb elemzést követően kapott eredmények felhasználásával pedig az állatjóllét és a gazdaságok hatékonyságának növelése is elérhető. Az egyik legígéretesebb alkalmazási terület a legeltetés és az állatok, elsősorban juhok terelése. Kutatások szerint juhok esetében megfelelően kiválasztott hanghatásokkal és repülési magassággal, illetve iránnyal az állomány hatékonyan terelhető drónok segítségével is. A drónok a legelők állapotát is folyamatosan nyomon követhető, segítve a legelők fenntartható használatát. A drónok és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetőséget teremtett az extenzív körülmények között tartott haszonállatok azonosítására, viselkedésük elemzésére és egészségi állapotuk megfigyelésére egyaránt. Dr. Farkas Máté doktorandusz összefoglaló cikkében bemutatja szerzőtársaival, hogyan forradalmasíthatják a drónok az állattartást és az élelmiszer-termelést, növelve a hatékonyságot és javítva az állatjólétet. Bár még számos kihívás áll a technológia előtt, a fejlődő megoldások és az egyre szélesebb körű alkalmazások arra utalnak, hogy a drónok a jövőben elengedhetetlen eszközökké válnak a modern mezőgazdaságban. Farkas Máté*, Jóźwiak Ákos, Süth Miklós, A drónok alkalmazása az állattartás és az állategészségügy területén Szisztematikus szakirodalmi áttekintés MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2025 (2) 81-94 |
|
| Surján András, Az ÁTE doktoranduszának társ-szerzőségével megjelent publikációban a Magyarországon szabadon élő patkányokban előforduló DNS-vírusok kimutatását és jellemzését mutatja be. A patkányok világszerte elterjedt kártevők. Az állatok közül a legsikeresebben urbanizálódtak és igazoltan hordozói számos állatról emberre terjedő betegségnek. Ennek ellenére az általuk hordozott vírusok sokfélesége még nem teljesen ismert, különös tekintettel a DNS-vírusokra. Kutatása rávilágít arra, hogy a patkányok sokféle DNS-vírust hordozhatnak, köztük olyanokat, amelyeket korábban még nem azonosítottak. Ezek a vírusok lehetnek emberi, vagy állatról emberre terjedő vírusok is. Ezért is fontos további kutatásokat végezni a kockázatok pontos felmérése érdekében. A patkányok vírus-hordozó képességének megértése segíthet az újonnan megjelenő fertőző betegségek felismerésében és nyomonkövetésében. A patkányokban előforduló vírusok részletesebb feltérképezésére, illetve azok egészségügyi hatásainak jobb megértésére azonban további kutatások szükségesek. Vidovszky, M. Z., Surján, A., Földvári, G., & Egyed, L. (2024). Detection of DNA Viruses in Free-Ranging Rat Populations in Hungary. Viruses, 16(12), 1948 |
Dr. Farkas Máté, az Élelmiszerlánc Tudományi Intézet doktorandusza magyarországi nagylétszámú baromfitartó telepek járványvédelmi állapotának felmérését végezte, különös tekintettel a zoonotikus pontenciállal is bíró madárinfluenza-járványkitörések és a járványvédelmi intézkedések közötti összefüggésekre. A kutatás rávilágított, hogy a járványvédelem szintje közvetlen hatással van a madárinfluenza-kitörések gyakoriságára. A jobb járványvédelmi gyakorlatokkal rendelkező telepek ritkábban érintettek járványkitörésekben. A rendszeres auditálás nemcsak az aktuális járványvédelmi helyzet javítását segíti elő, hanem a gazdálkodók járványvédelmi szemléletét is formálja. M. Farkas,bL. Könyves, Sz. Csorba,bZs. Farkas, Á. Józwiák, M. Süth, L. Kovács, Magyar Állatorvosok Lapja 2024 (12) 723-742