Doktoranduszaink legfrisebb tudományos eredményei
 | Kapiller Mátyás, az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszékének PhD-hallgatója nemrég publikálta kutatási eredményeit a Brain Structure and Function nemzetközi folyóiratban. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a táplálkozással bevitt fruktóz miként befolyásolja a hippokampusz – a tanulásért és memóriáért felelős agyterület – szinaptikus ultrastruktúráját. Kvantitatív elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy rövid távú fruktózfogyasztás esetén a CA1 régióban található dendrittüskék alakja és mérete finoman, de szignifikánsan változik, miközben a szinapszisok sűrűsége és alapvető szerveződése nagyrészt változatlan marad. Az eredmények jelentősége abban rejlik, hogy rámutatnak: már mérsékelt étrendi beavatkozások is képesek specifikus, mikroszkopikus szerkezeti változásokat kiváltani az idegsejti kapcsolatok szintjén, jelentős metabolikus eltérések nélkül. A munka hozzájárul annak jobb megértéséhez, hogy a táplálkozás miként hat az agyműködésre, és kiemeli a metabolikus háttér szerepét ezen folyamatokban. Kapiller, M. et al. (2026) Selective alterations in CA1 spine morphology following dietary fructose intake. Brain Struct Funct 231, 59 |
 | Csorba Szilveszter, a Digitális Élelmiszertudományi Tanszék doktorandusza, legfrissebb tanulmányában egy mesterséges intelligencián alapuló módszert mutat be, amely segíthet előre jelezni a nyúltenyésztésben előforduló elhullási kockázatot. Az ilyen veszteségek komoly gazdasági problémát jelentenek, ezért kulcsfontosságú a korai felismerés. A kutatók 11 magyarországi nyúltelepről származó adatokat elemeztek, például az állatok életkorát, súlygyarapodását és az ideális fejlődéstől való eltérést. Ezekből az adatokból egy gépi tanulási modellt (XGBoost) építettek, amely képes előre jelezni, hogy egy adott állatcsoportban néhány héten belül megnő-e az elhullás kockázata. A modell a veszélyes esetek nagy részét felismeri, de viszonylag sok téves riasztást is ad, ami a korai figyelmeztetés természetes velejárója. A rendszer egy riasztási mechanizmusra épül: ha a kockázat egy meghatározott szint fölé emelkedik, jelzést küld a gazdának. Ez lehetővé teszi a gyors beavatkozást, például az állatok ellenőrzését vagy a tartási körülmények módosítását. A vizsgálat megerősítette, hogy a súlygyarapodás csökkenése gyakran megelőzi az elhullás növekedését, így fontos korai jelző lehet. A kutatás részeként költség–haszon elemzést is végeztek. Ennek lényege, hogy a riasztások alapján végzett beavatkozások költségeit összevetették azzal a haszonnal, amit az elhullás csökkenése jelent. Az eredmények azt mutatták, hogy a rendszer gazdasági előnye nagymértékben függ a beavatkozások hatékonyságától. Ha a beavatkozások csak kis mértékben hatékonyak, a rendszer akár veszteséget is okozhat. Ugyanakkor közepes vagy jó hatékonyság esetén már pozitív gazdasági eredmény érhető el. Összességében a módszer ígéretes döntéstámogató eszköz, de a gyakorlati haszna attól függ, mennyire hatékonyan reagálnak a gazdák a riasztásokra, ezért további valós körülmények közötti vizsgálatok szükségesek. Csorba, S., Országh, E., Józwiák, Á., Német, Z., Süth, M., Zentai, A., & Farkas, Z. (2026). AI-Based Predictive Modelling and Alert Framework for Mortality Risk and Cost–Benefit Analysis in Rabbit Production. Veterinary Sciences, 13(4), 377. |
 | Mag Patrik, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék doktorandusza azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a trimetoprim és különböző szulfonamidok aránya az antibiotikumok együttes hatását sertések légzőszervi betegségeit okozó baktériumokkal szemben. A kutatás során négy fontos kórokozót elemeztek, és laboratóriumi körülmények között meghatározták, hogy az egyes hatóanyagok külön-külön, illetve kombinációban milyen koncentrációban gátolják a baktériumok növekedését. Emellett azt is vizsgálták, hogy a két hatóanyag együtt erősíti-e egymás hatását (szinergizmus), közömbös-e az interakció, vagy akár gyengíthetik is egymást. Az eredmények azt mutatták, hogy a kombináció hatékonysága jelentősen függ a két komponens arányától. A legtöbb esetben az 1:5 arány (trimetoprim:szulfonamid) adta a legerősebb és legmegbízhatóbb szinergista hatást. Ahogy nőtt a szulfonamid aránya (pl. 1:19 vagy 1:40), a szinergizmus általában csökkent, sőt bizonyos esetekben kedvezőtlen (antagonista) hatás is megjelent. A különböző szulfonamidok között nem voltak nagy különbségek, de a szulfaklórpiridazin bizonyos baktériumok ellen hatékonyabbnak bizonyult. Az is kiderült, hogy az azonos MIC-értékek mellett a kölcsönhatás mértéke változó lehet, tehát a kombináció hatása nem jósolható meg pusztán az egyedi érzékenységi adatokból. Összességében a tanulmány rávilágít arra, hogy az antibiotikum-kombinációk hatása nem állandó, hanem függ az arányoktól és a kórokozótól. Ezért a hatékonyabb és tudatosabb antibiotikum-használathoz fontos az ilyen kombinációk részletes, arányfüggő vizsgálata. Mag P. et al (2026) Comparative evaluation of trimethoprim-sulfonamide ratios and synergistic interactions against porcine respiratory pathogens Front. Vet. Sci., (13) 10 April 2026
|
 | Dobra Péter, az Állatorvostudományi Egyetem Patológiai Tanszékének doktorandusza munkatársaival a baromfit érintő vírusos mirigyesgyomor‑gyulladás (transmissible viral proventriculitis, TVP) előfordulását vizsgálta bangladesi baromfiállományokban. A TVP egy világszerte egyre gyakrabban jelentkező, főként fiatal csirkéket érintő megbetegedés, amely növekedés‑visszamaradáshoz és jellegzetes mirigyesgyomor‑elváltozásokhoz vezet. Két baromfiállományban észlelt klinikai tünetek alapján kórszövettani és molekuláris vizsgálatok történtek, melyek igazolták a betegséget és kimutatták a chicken proventricular necrosis vírus (CPNV) jelenlétét. A tanulmány elsőként szolgáltat molekuláris bizonyítékot a CPNV‑hez társult TVP bangladesi előfordulására és rámutat a további járványügyi megfigyelések fontosságára. Dobra P. F., Igriczi B., Schönhardt K., Dénes L., Kőrösi L., Parvin R., Hasan R., Mándoki M. (2026) First Report and Molecular Confirmation of Chicken Proventricular Necrosis Virus Associated with Transmissible Viral Proventriculitis in Bangladesh. Animals, 16(5), 789. |
 | Moravszki Letícia a Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék doktorandusza kutatásában magyarországi kereskedelmi forgalomban kapható teljesértékűnek szánt nyers alapanyagból készült, előregyártott kutyaeledeleket vizsgált. Az ilyen kész eledelek népszerűek a házi készítésű nyers étrendet alkalmazók körében is, mivel sok gazdi úgy véli, hogy ez egészségesebb és természetesebb megoldás kedvence számára. A kutatás arra kereste a választ, hogy ezek megfelelő mennyiségben tartalmaznak-e minden olyan ásványi anyagot, amelyre egy egészséges, felnőtt kutyának szüksége van. Ennek során 33 eledelt vizsgáltak, a beltartalmi értékeik mellett meghatározták a makro- és mikroelemek, valamint a nehézfémek mennyiségét. Az eredmények azt mutatták, hogy egyetlen vizsgált eledel sem felelt meg minden ásványi anyagra nézve a hivatalos, FEDIAF (Európai Kisállateldel-gyártók Szövetsége) által meghatározott minimumkövetelményeknek. Például a szelén mennyisége minden esetben kevesebb volt a szükséges szintnél, míg két mintában a megengedettnél magasabb ólom-szintet is kimutattak. Ezenfelül sok esetben a kalcium, foszfor, réz, cink, mangán és más ásványi anyagok vagy túl alacsony, vagy túl magas mennyiségben fordultak elő, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet a kutyáknál. A készítők gyakran többféle fehérjeforrást használnak, de ez sem garancia a kiegyensúlyozott összetételre, bár az a trend figyelhető meg, hogy a csak egyféle fehérjeforrást tartalmazó verziók esetében több ásványi anyag mennyisége esett a javasolt beviteli tartományon kívül. Összességében a tanulmány rávilágít arra, hogy a nyers, előregyártott kutyaeledelek minőségének ellenőrzése és a gyártói szabályozás javítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kisállatok valóban megfelelő és biztonságos étrendhez jussanak. L. Moravszki*, J. Krizsán, Á. Freiler-Nagy, B. Berlinger, Z. Elek, Zs. Wagenhoffer, O. Kutasi (2025): Assessment of mineral adequacy in preprepared raw dog foods labeled as complete. Scientific Reports, 15, 43447 |
| Várhidi Zsóka és Máté Marietta doktoranduszok kutatása a magyarországi lovas állatorvosi praxisok jelenlegi menedzsmentjellemzőit és jövőbeli terveit vizsgálta. A felmérés szerint ezekben a praxisokban jellemzően egy állatorvos dolgozik, aki a ló tartási helyén nyújt szolgáltatást, és szinte kizárólag lovakkal foglalkozik. A praxisvezetők többsége már elvégzett legalább egy szakirányú posztgraduális képzést, és sokan jelenleg is továbbképzésen vesznek részt, ami a folyamatos szakmai fejlődés iránti elkötelezettséget mutatja. A lógyógyászat nagy beruházási igényű, fizikailag és mentálisan is megterhelő, valamint kötetlen munkaidővel és nagy távolságokkal járó szakterület. Ezért a hatékony praxismenedzsment, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a hosszú távú üzleti célok kidolgozása kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából. A kutatás alapján a hazai lovas állatorvosok nyitottak a fejlődésre, ugyanakkor a vállalkozói és menedzsmentismeretek terén még jelentős fejlődési lehetőségek rejlenek. M. Varga, M. Máté, K. Bárdos, Zs. Várhidi (2025). A magyarországi lovas állatorvosi praxisok aktuális menedzsmentjellemzői. Magyar Állatorvosok Lapja (147) 295-308 |
 | A tehenek szaporodásbiológiai egészségének megőrzése érdekében kulcsfontosságú a hüvely természetes baktériumflórájának megismerése. Várhidi Zsóka és munkatársai tanulmányukban egészséges tejhasznú tehenek vaginájában előforduló baktériumfajokat azonosítottak, valamint megvizsgálták ezek antibiotikum-érzékenységét. Összesen 54 különböző baktériumfajt sikerült azonosítani. Bár néhány faj rezisztenciagéneket hordozott, a legtöbbjük érzékeny maradt a vizsgált antibiotikumok többségére. Az eredmények hozzájárulhatnak a normál hüvelyflóra egyensúlyának fenntartását célzó protokollok kidolgozásához, valamint a felelős antibiotikum-használat előmozdításához a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben. Zs. Várhidi , V. Jurkovich, P. Sátorhelyi, B.Erdélyi, O. Palócz, Gy. Csikó, Identification of Naturally Occurring Inhabitants of Vaginal Microbiota in Cows and Determination of Their Antibiotic Sensitivity Veterinary Sciences, 2025, 12, 423 |
 | Márton Rege Anna tanulmányának célja a Pap12-6 nevű antimikrobiális peptid (AMP) hatásainak vizsgálata volt csirkeeredetű ileális explanttenyészeteken, különösen az immunválaszra és az epiteliális integritásra. Az AMP-k ígéretes alternatívát jelenthetnek az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben, mivel nemcsak közvetlen kórokozóellenes hatással bírnak, hanem a gazdaszervezet immunfolyamatait is befolyásolhatják. A Pap12-6 25 és 50 µg/ml-es koncentrációban, önmagában és gyulladásos környezetben (Poly I:C jelenlétében) került alkalmazásra. Az eredmények szerint a peptid nem csökkentette a sejtek életképességét, ami biztonságos alkalmazhatóságára utal. Immunmodulációs szempontból a Pap12-6 növelte az IL-2 és IL-8 szintjét, valamint csökkentette az IFN-γ termelődését gyulladásos környezetben. A bélhám integritását jelző tight junction fehérjék közül az occludin és a claudin-3 expressziója is fokozódott. A kutatás eredményei alapján a Pap12-6 pozitív hatással van a bél immunállapotára és szerkezeti épségére, így ígéretes jelölt lehet új baromfiegészségügyi hatóanyagok fejlesztésére. R.A. Márton (2025) Poultry Science Volume 104, Issue 8, August 2025, 105376 |
 | A drónok alkalmazása egyre szélesebb körben elérhetővé és így egyre fontosabbá is válik az állattartás és az állategészségügy területén. Ezen új technológiával új lehetőségek nyílnak a gazdálkodók és szakemberek számára. A technológia mára a mezőgazdaságban is elterjedt, egyre inkább előtérbe kerülnek a haszonállatokhoz kapcsolódó alkalmazási lehetőségek is. A drónokkal végzett megfigyelés lényegesen gyorsíthatja és költséghatékonyabbá, illetve pontosabbá teheti az adatgyűjtés, ezáltal hozzájárulva precízebb későbbi adatelemzési folyamatokhoz. Az alaposabb elemzést követően kapott eredmények felhasználásával pedig az állatjóllét és a gazdaságok hatékonyságának növelése is elérhető. Az egyik legígéretesebb alkalmazási terület a legeltetés és az állatok, elsősorban juhok terelése. Kutatások szerint juhok esetében megfelelően kiválasztott hanghatásokkal és repülési magassággal, illetve iránnyal az állomány hatékonyan terelhető drónok segítségével is. A drónok a legelők állapotát is folyamatosan nyomon követhető, segítve a legelők fenntartható használatát. A drónok és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetőséget teremtett az extenzív körülmények között tartott haszonállatok azonosítására, viselkedésük elemzésére és egészségi állapotuk megfigyelésére egyaránt. Dr. Farkas Máté doktorandusz összefoglaló cikkében bemutatja szerzőtársaival, hogyan forradalmasíthatják a drónok az állattartást és az élelmiszer-termelést, növelve a hatékonyságot és javítva az állatjólétet. Bár még számos kihívás áll a technológia előtt, a fejlődő megoldások és az egyre szélesebb körű alkalmazások arra utalnak, hogy a drónok a jövőben elengedhetetlen eszközökké válnak a modern mezőgazdaságban. Farkas Máté*, Jóźwiak Ákos, Süth Miklós, A drónok alkalmazása az állattartás és az állategészségügy területén Szisztematikus szakirodalmi áttekintés MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2025 (2) 81-94 |
|
| Surján András, Az ÁTE doktoranduszának társ-szerzőségével megjelent publikációban a Magyarországon szabadon élő patkányokban előforduló DNS-vírusok kimutatását és jellemzését mutatja be. A patkányok világszerte elterjedt kártevők. Az állatok közül a legsikeresebben urbanizálódtak és igazoltan hordozói számos állatról emberre terjedő betegségnek. Ennek ellenére az általuk hordozott vírusok sokfélesége még nem teljesen ismert, különös tekintettel a DNS-vírusokra. Kutatása rávilágít arra, hogy a patkányok sokféle DNS-vírust hordozhatnak, köztük olyanokat, amelyeket korábban még nem azonosítottak. Ezek a vírusok lehetnek emberi, vagy állatról emberre terjedő vírusok is. Ezért is fontos további kutatásokat végezni a kockázatok pontos felmérése érdekében. A patkányok vírus-hordozó képességének megértése segíthet az újonnan megjelenő fertőző betegségek felismerésében és nyomonkövetésében. A patkányokban előforduló vírusok részletesebb feltérképezésére, illetve azok egészségügyi hatásainak jobb megértésére azonban további kutatások szükségesek. Vidovszky, M. Z., Surján, A., Földvári, G., & Egyed, L. (2024). Detection of DNA Viruses in Free-Ranging Rat Populations in Hungary. Viruses, 16(12), 1948 |
Dr. Farkas Máté, az Élelmiszerlánc Tudományi Intézet doktorandusza magyarországi nagylétszámú baromfitartó telepek járványvédelmi állapotának felmérését végezte, különös tekintettel a zoonotikus pontenciállal is bíró madárinfluenza-járványkitörések és a járványvédelmi intézkedések közötti összefüggésekre. A kutatás rávilágított, hogy a járványvédelem szintje közvetlen hatással van a madárinfluenza-kitörések gyakoriságára. A jobb járványvédelmi gyakorlatokkal rendelkező telepek ritkábban érintettek járványkitörésekben. A rendszeres auditálás nemcsak az aktuális járványvédelmi helyzet javítását segíti elő, hanem a gazdálkodók járványvédelmi szemléletét is formálja. M. Farkas,bL. Könyves, Sz. Csorba,bZs. Farkas, Á. Józwiák, M. Süth, L. Kovács, Magyar Állatorvosok Lapja 2024 (12) 723-742