A kurzus leírása

Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói „first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.

---

Előadások tematikája

GYÓGYSZERTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA

2025/2026. tanév II. félév

Előadások időpontja:        Szerda 8¹⁵-9⁰⁰ (Magyary-Kossa)

                                                       Péntek 10¹⁵-12⁰⁰ (Magyary-Kossa)

	ELŐADÁS	GYAKORLAT
Feb. 4. 1. óra	Bevezetés a kemoterápiába I. Farkas Orsolya	Feb. 02-06. 1. gyakorlat: Az antibakteriális szerek használata az állatgyógyászatban
Feb. 6. 2-3. óra	Bevezetés a kemoterápiába II. Farkas Orsolya Penicillinek és egyéb béta-laktám antibiotikumok I. Farkas Orsolya
Feb. 11. 4. óra	Penicillinek és egyéb béta-laktám antibiotikumok II. Farkas Orsolya	Feb. 09-13. 2. gyakorlat: Antibiotikum-használat csökkentésének lehetőségei az állatgyógyászatban Gyakorlati kisteszt
Feb. 13. 5-6. óra	Cefalosporinok I-II. Jerzsele Ákos
Feb. 18. 7. óra	Aminoglikozidok I. Jerzsele Ákos	Feb. 16-20. 3. gyakorlat: Farmakokinetikai alapismeretek
Feb. 20. 8-9. óra	Aminoglikozidok II. Jerzsele Ákos Tetraciklinek, Fenikolok I. Farkas Orsolya
Feb. 25. 10. óra	Tetraciklinek, Fenikolok II. Farkas Orsolya	Feb. 23-27. 4. gyakorlat: Szemészeti gyógyszerek gyakorlati alkalmazása
Feb. 27. 11-12. óra	Makrolidok, Linkózamidok, Pleuromutilinek I-II. Karancsi Zita (Rektori szünet miatt felvétel)
Márc. 4. 13. óra	Makrolidok, Linkózamidok, Pleuromutilinek III. Kerek Ádám	Márc. 02-06. 5. gyakorlat: Gyógyszerfejlesztés és engedélyezés Gyakorlati kisteszt
Márc. 6. 14-15. óra	Fluorokinolonok és egyéb antibakteriális szerek I-II. Jerzsele Ákos
Márc. 11. 16. óra	Fluorokinolonok és egyéb antibakteriális szerek III. Kerek Ádám	Márc. 09-13. 6. gyakorlat: Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál
Márc. 13. 17-18. óra	Polipeptidek, rifamicinek, glükopeptidek Szulfonamidok és diaminopirimidinek I-II. Mag Patrik
Márc. 18. 19. óra	Polipeptidek, rifamicinek, glükopeptidek Szulfonamidok és diaminopirimidinek III. Mag Patrik	Márc. 16-20. ZH1 Gyakorlat nincs
Márc. 20. 20-21. óra	Antibiotikumok gyakorlati alkalmazása szervrendszerenként I-II. Jerzsele Ákos
Márc. 25. 22. óra	Antibiotikumok gyakorlati alkalmazása szervrendszerenként III. Karancsi Zita	Márc. 23-27. 7. gyakorlat: Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál PótZH1
Márc. 27. 23-24. óra	Féregellenes szerek I-II. Jerzsele Ákos
Ápr. 1. 25. óra	REKTORI SZÜNET	Márc. 30 – Ápr. 03. REKTORI SZÜNET
Ápr. 3. 26-27. óra
Ápr. 8. 28. óra	Féregellenes szerek III. Jerzsele Ákos	Ápr. 06-10. 8. gyakorlat: Antibakteriális szerek használata társállatoknál
Ápr. 10. 29-30. óra	Féregellenes szerek IV. Jerzsele Ákos Kokcidium- és egyéb protozoa-ellenes szerek I. Csikó György
Ápr. 15. 31. óra	Kokcidium- és egyéb protozoa-ellenes szerek II. Csikó György	Ápr. 13-17. 9. gyakorlat: Belső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban – társállatok Gyakorlati kisteszt
Ápr. 17. 32-33. óra	Külső élősködők elleni szerek I-II. Jerzsele Ákos
Ápr. 22. 34. óra	Külső élősködők elleni szerek III. Jerzsele Ákos	Ápr. 20-24. 10. gyakorlat: Belső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban – haszonállatok
Ápr. 24. 35-36. óra	Külső élősködők elleni szerek IV. Jerzsele Ákos Fertőtlenítőszerek I. Csikó György
Ápr. 29. 37. óra	Fertőtlenítőszerek II. Csikó György	Ápr. 27. – Máj. 01. ZH2 Gyakorlat nincs
Máj. 1. 38-39. óra	Gombaellenes szerek I-II. Jerzsele Ákos (Munkaszüneti nap miatt felvétel)
Máj. 6. 40. óra	Daganatellenes szerek I. Gere Erzsébet	Máj. 04-08. 11. gyakorlat: Külső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban PótZH2
Máj. 8. 41-42. óra	Daganatellenes szerek II. Vírusellenes szerek I. Gere Erzsébet (Rektori szünet miatt felvétel)
Máj. 13. 43. óra	Vírusellenes szerek II. Gere Erzsébet	Máj. 11-15. 12. gyakorlat: Gombaellenes szerek használata a gyakorlatban PótpótZH
Máj. 15. 44-45. óra	Konzultációs előadás Jerzsele Ákos

Budapest, 2026. január 30.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető

Értékelés leírása

ÁLLATORVOSI GYÓGYSZERTAN 2 tantárgy

Követelményrendszere

2025/2026. tanév

A félév végi aláírás megszerzésének feltételei

1. 1. Az előadások rendszeres látogatása (l. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat -TVSZ-).
   2. Az összes gyakorlat teljesítése (ld. 2. és 3. pont). Ezen belül félévente legfeljebb öt igazolt hiányzás engedélyezett (l. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat -TVSZ-), de minden hiányzást pótolni kell. A gyakorlatról való igazolt hiányzás esetén a gyakorlat pótlására a gyakorlatvezetővel előre egyeztetett időpontban és módon van lehetőség. A gyakorlatok esetén csoportcserére egy félév alatt maximum kétszer van lehetőség, a gyakorlatvezetővel való előzetes egyeztetés után.
   3. A gyakorlati kistesztek sikeres megírása (átlagosan legalább 70% elérése).
   4. Két zárthelyi dolgozat (ZH) sikeres megírása. (legalább 70% elérése mindkét ZH-n, külön-külön)

 Útmutató a gyakorlatok teljesítéséhez

A gyakorlatokon pontos időben, felkészülten kell megjelenni. A nem kellően felkészült hallgatók jelenlétét a gyakorlatvezető nem igazolja, a hiányzást naplóban vezeti. A részvételt a gyakorlatvezető ellenőrzi, a hallgató a gyakorlat végén a névsort a nevénél aláírja. A gyakorlatokra laborköpenyt hozni kötelező. A gyakorlatokon kép- és hangfelvételek rögzítése tilos.

 Az ismeretek ellenőrzése, számonkérések a félév során

Az ismeretek számonkérése a gyakorlatokon szóban vagy írásban történhet. A gyakorlat sikeres teljesítésének kritériuma a részvétel mellett a gyakorlaton elhangzó kérdések szóbeli helyes megválaszolása, illetve a gyakorlatok elején írt írásbeli kistesztek elfogadható szintű (átlagosan legalább 70%) megoldása. A kistesztek időpontja a tematikában olvasható. A kistesztek megírására tesztenként egy lehetőséget biztosítunk, javítási lehetőség nincs. A félév teljesítéséhez legalább 70%-ot kell elérni a kistesztek átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat (pót-pótZH), amely a teljes félév anyagát lefedi. A pót-pótZH időpontját szintén a tematika tartalmazza. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 70%-os eredménnyel, úgy a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.

A kistesztek mellett a félév során két ZH-ra is sor kerül, a tematikában jelzett időpontokban. Aki nem ad be dolgozatot (pl. hiányzás, vagy egyéb ok miatt) vagy elégtelen ZH-t ír, köteles azt pótolni (pót ZH). Ha a hallgató a pót ZH idején nem tud megjelenni, az elégtelen teljesítménynek minősül. Kivételt képez az az eset, ha a ZH-ról, vagy pót ZH-ról való hiányzás hetesi gyakorlat, vagy egyéb kötelező egyetemi elfoglaltság miatt történik. Ebben az esetben külön egyeztetést követően extra időpontot biztosítunk. A pótZH-t azon hallgatók is megírhatják, akik javítani szeretnék az eredményüket, de ebben az esetben mindenképp a második ZH eredménye fog számítani. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t (vagy pótZH-t) legalább 70%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a pótZH is elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből pót-pót ZH-t írhat (a tematikában jelzett időpontban). Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 70%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.

A ZH-k során minden hallgató köteles a nála lévő elektronikus eszközöket (pl. okostelefon, tablet, okosóra…) jól látható helyre kitenni, a visszaélések elkerülés érdekében.

A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.

A ZH-k megtekintésére az alábbiak szerint van lehetőség:

• sikertelen teljesítés esetén a ZH hetén, a gyakorlatvezetővel egyénileg egyeztetett időpontban, illetve
• sikeres teljesítés esetén a ZH-t követő hét gyakorlata végén.

A félév végén szigorlatra kerül sor, amely egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. A végső érdemjegy a szóbeli vizsga eredménye alapján kerül megállapításra.

Az a hallgató, aki a Gyógyszertan 1 és 2 tantárgyak ZH-in (összesen 4 ZH) átlagosan legalább 90,0%-ot ér el, mentesül a Gyógyszertan szigorlat írásbeli része alól.

Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban két sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 70%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.

A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni. Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elegendő a sikeres vizsgához.

Betegség esetén a szóbeli vizsgáról elfogadott a hiányzás, amennyiben a tanuló legkésőbb a vizsga napján írásban jelzi, hogy nem tud eljönni, majd 5 munkanapon belül orvosi igazolást nyújt be.

Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, az írásbeli az adott félévben még „érvényes” marad, de későbbi félévre már nem vihető át, ott az írásbeli újbóli megírására is szükséges. A 2022-23-2 félévtől megszűnt minden korábbi írásbeli érvényessége is, tehát minden hallgatónak (normál és vizsgakurzus is) írásbelivel kell kezdeni a Gyógyszertan 2 szigorlatot, függetlenül attól, hogy korábbi félévekből/évekből rendelkezik-e sikeres írásbelivel.

 

Általános, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.

 Ajánlott irodalom

Állatorvosi Gyógyszertan I. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2014.

Állatorvosi Gyógyszertan II. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2017.

Állatorvosi Gyógyszertan III. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2015.

Formulae Normales Veterinariae Editio IV – PRESS GT Kft. Budapest, 2009.

Elektronikus jegyzetek és óravázlatok (kötelező)

 

Budapest, 2026. január 30.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető

Vizsga információk

A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2025/2026-oS TANÉV

Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények

Tétel feldolgozása:

1.	A tételben foglalt gyógyszercsoportok és az azokba sorolt minimum hatóanyagok (melyek a hatóanyag listában félkövérrel vannak szedve) felsorolása, enélkül a tétel el sem kezdhető, vagyis ezen tudás szükséges a vizsgához, de nem elégséges a teljesítéséhez.
Általánosságban kiemelendő, hogy minden pontban nagy hangsúlyt kell helyezni az állatfajonkénti eltérésekre, amennyiben van erre példa.
2.	Gyógyszercsoportra jellemző kémiai szerkezeti csoportosítás és az azokkal kapcsolatos szerkezeti összefüggések, ahol releváns (pl. béta-laktámok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, glükokortikoidok, fluorokinolonok szerkezet-hatás összefüggése)
3.	Hatásmechanizmus. A gyógyszer receptoriális/nem receptoriális hatásmechanizmusa, a hatás molekuláris alapjai. Mely célpontokon hat, enzimek gátlása, receptor agonista/antagonista hatás, egyéb hatásmechanizmusok (ozmotikus diuretikumok, laxans, tenzidszerű, detergens hatás- fertőtlenítőszerek, stb).
4.	Kemoterapeutikumok esetében: Hatásmód. Bakteriosztatikus vagy időfüggő/koncentrációfüggő baktericid hatás
5.	Kemoterapeutikumok esetében: Rezisztencia. A rezisztencia mechanizmusa baktériumokban az adott szercsoporttal szemben. A rezisztencia elterjedtsége, különböző baktériumfajokban és betegségek esetén a terápiarezisztencia esélye.
6.	Kemoterapeutikumok esetében: Antibakteriális spektrum (l. segédtáblázat)
7.	Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás, metabolizmus, kiürülés, enterohepatikus recirkuláació, akkumuláció) – következtetések milyen beadási móddal, milyen gyakorisággal, milyen hosszan alkalmazzuk. A kötelező dózisok ismerete (l. segédtáblázat)
8.	Mellékhatások – erre vonatkozó következtetések, például az innen eredő kontraindikációk, illetve interakciók (pl.: aminoglikozidok-izomlazítók, tiamulin-monenzin, narazin, szalinomicin), esetleg indikációként megjelenő (kihasználható) mellékhatás (opioidokà hasmenéscsillapítás, köhögéscsillapítás)
9.	Indikációk konkrét klinikai kórképek felsorolása, melyekben terápia céljából igénybe vehető a tételben szereplő adott gyógyszercsoport vagy hatóanyag

 

Budapest, 2026. január 30.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető