magyar
kötelező
szigorlat
3
2
6
30
30
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Dokumentumtár
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói “first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.
Előadások tematikája
GYÓGYSZERTANI ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA
2022/2023. tanév II. félév
Előadások időpontja: Péntek 1015-1200 (Magyary-Kossa)
| Febr. 10.
1-2. óra |
Bevezetés a kemoterápiába
Veres Adrienn Mercédesz |
| Febr. 14.
3-4. óra |
Penicillinek és egyéb béta-laktám antibiotikumok
Terem: Magyary-Kossa előadó időpont: 17:15-19:00 Jerzsele Ákos |
| Febr. 24.
5-6. óra |
Cefalosporinok, Aminoglikozidok
Gere Erzsébet |
| Márc. 3.
7-8. óra |
Tetraciklinek, Fenikolok
Farkas Orsolya |
| Márc. 10.
9-10. óra |
Makrolidok, Linkózamidok, Pleuromutilinek
Jerzsele Ákos |
| Márc. 17.
11-12. óra |
Fluorokinolonok és egyéb antibakteriális szerek
Jerzsele Ákos |
| Márc. 24.
13-14. óra |
Polipeptidek, rifamicinek, glükopeptidek
Szulfonamidok és diaminopirimidinek Csikó György |
| Március 31.
15-16. óra |
Féregellenes szerek I.
Csikó György |
| Ápr. 7.
17-18. óra |
REKTORI SZÜNET |
| Ápr. 14.
19-20. óra |
Féregellenes szerek II.
Külső élősködők elleni szerek I. Csikó György, Jerzsele Ákos |
| Ápr. 21.
21-22. óra |
Külső élősködők elleni szerek II.
Jerzsele Ákos |
| Ápr. 28.
23-24. óra |
Kokcidium- és egyéb protozoa-ellenes szerek
Csikó György |
| Máj. 5.
25-26. óra |
Fertőtlenítőszerek
Farkas Orsolya |
| Máj. 12.
27-28. óra |
Gombaellenes szerek
Gere Erzsébet |
| Máj. 19.
29-30. óra |
Daganatellenes és vírusellenes szerek
Gere Erzsébet |
Budapest, 2023. január 28.
Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.
Tanszékvezető
Gyakorlatok tematikája
Gyógyszertani gyakorlatok tematikája
2022/2023. tanév II. félév
| 1. gyakorlat 02. 6-10. | Folyadékterápia a gyakorlatban Pozológia |
| 2. gyakorlat 02. 13-17. | Farmakokinetikai gyakorlatok brojlercsirkén |
| 3. gyakorlat 02. 20-24. | Farmakokinetikai alapismeretek
Kisteszt 1* |
| 4. gyakorlat 02.27-03.03. | Gyulladás gyógyszertana
Keringésre ható szerek klinikai farmakológiája |
| 5. gyakorlat 03. 6-10. | Hormonok farmakológiája |
| 6. gyakorlat 03. 13-17. | Az antibiotikumhasználat csökkentésének lehetőségei az állatorvoslásban. Fertőtlenítőszerek, antibiotikum-alternatívák
Kisteszt 2 |
| 7. gyakorlat 03. 20-24. | ZH 1 |
| 8. gyakorlat 03. 27-31 | Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál
PótZH 1 |
| 9. gyakorlat 04. 3-7. | Rektori szünet |
| 10. gyakorlat 04. 10-14. | Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál |
| 11. gyakorlat 04. 17-21. | Antibakteriális szerek használata társállatoknál |
| 12. gyakorlat 04. 24-28. | Belső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban
Kisteszt 3 |
| 13. gyakorlat 05. 1-5. | ZH 2 |
| 14. gyakorlat 05. 8-12. | Külső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban
PótZH 2 |
| 05. 15-19. | Konzultációs hét** |
*A Kisteszt 1 az 1-2. gyakorlat és az 1. előadás anyagát foglalja magában.
**Az utolsó héten a teljes évfolyamnak összevontan tartunk konzultációt, amelyen előre megbeszélt témákat ismétlünk át, a hallgatói igényeknek megfelelően. A konzultációt min. 15 fő jelenléte esetén tartjuk meg.
A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.
Gyakorlatvezetők
| Csoport | Magyar | Angol |
| 1. | Móritz Alma | Pásztiné Gere Erzsébet |
| 2. | Mag Patrik | Csikó György |
| 3. | Farkas Orsolya | Veres Mercédesz |
| 4. | Somogyi Zoltán | Farkas Orsolya |
| 5. | Kerek Ádám | Pásztiné Gere Erzsébet |
| 6. | Csikó György | Veres Mercédesz |
| 7. | Kerek Ádám | Nemes-Terényi Melinda |
| 8. | – | Palócz Orsolya |
| 9. | – | Palócz Orsolya |
| 10. | – | Csikó György |
Budapest, 2023. január 28.
Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.
Tanszékvezető
Értékelés leírása
ÁLLATORVOSI GYÓGYSZERTAN tantárgy
Követelményrendszere
2022/2023. tanév
A kistesztek megírására tesztenként egy lehetőséget biztosítunk, javítási lehetőség nincs. A félév teljesítéséhez legalább 70%-ot kell elérni a három kisteszt átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat, amely a teljes félév gyakorlati anyagát lefedi. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 70%-os eredménnyel, úgy a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.
A ZH-k megírására ZH-nként két lehetőséget biztosítunk. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t legalább 70%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a ZH elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből egy összefoglaló ZH-t írhat. Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 70%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára. A pót ZH-t olyanok is megírhatják, akik már legalább elégséges jegyet kaptak, de javítani szeretnének. Ebben az esetben a második ZH eredménye kerül beszámításra, akkor is, ha az rosszabb, mint az első eredmény.
Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban két sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 60%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.
A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz, amelyek közül az „A” tétel fedi le a kiemelt jelentőségű témákat, így a vizsgát ezzel szükséges kezdeni. A „B” tétel prezentálására kizárólag akkor van lehetőség, ha az „A” tétel legalább elégséges szinten került bemutatásra. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni.
Betegség esetén a szóbeli vizsgáról elfogadott a hiányzás, amennyiben a tanuló legkésőbb a vizsga napján írásban jelzi, hogy nem tud eljönni, majd 5 munkanapon belül orvosi igazolást nyújt be.
Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elégendő a sikeres vizsgához.
Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, az írásbeli az adott félévben még „érvényes” marad, de későbbi félévre már nem vihető át, ott az írásbeli újbóli megírására is szükséges. A 2022-23-2 félévtől továbbá megszűnik minden korábbi írásbeli érvényessége is, tehát minden hallgatónak (normál és vizsgakurzus is) írásbelivel kell kezdeni a Gyógyszertan 2 szigorlatot, függetlenül attól, hogy korábbi félévekből/évekből rendelkezik-e sikeres írásbelivel.
Általános érvényű, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.
Ajánlott irodalom
Állatorvosi Gyógyszertan I. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2014.
Állatorvosi Gyógyszertan II. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2017.
Állatorvosi Gyógyszertan III. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2015.
Formulae Normales Veterinariae Editio IV – PRESS GT Kft. Budapest, 2009.
Elektronikus jegyzetek és óravázlatok (kötelező)
Budapest, 2023. január 28.
Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.
Tanszékvezető
Vizsgainformáció
A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2021/2022-ES TANÉV
Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények
Tétel feldolgozása:
| 1. | A tételben foglalt gyógyszercsoportok és az azokba sorolt minimum hatóanyagok (melyek a hatóanyag listában félkövérrel vannak szedve) felsorolása, enélkül a tétel el sem kezdhető, vagyis ezen tudás szükséges a vizsgához, de nem elégséges a teljesítéséhez. |
| Általánosságban kiemelendő, hogy minden pontban nagy hangsúlyt kell helyezni az állatfajonkénti eltérésekre, amennyiben van erre példa. | |
| 2. | Gyógyszercsoportra jellemző kémiai szerkezeti csoportosítás és az azokkal kapcsolatos szerkezeti összefüggések, ahol releváns (pl. béta-laktámok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, glükokortikoidok, fluorokinolonok szerkezet-hatás összefüggése) |
| 3. | Hatásmechanizmus. A gyógyszer receptoriális/nem receptoriális hatásmechanizmusa, a hatás molekuláris alapjai. Mely célpontokon hat, enzimek gátlása, receptor agonista/antagonista hatás, egyéb hatásmechanizmusok (ozmotikus diuretikumok, laxans, tenzidszerű, detergens hatás- fertőtlenítőszerek, stb). |
| 4. | Kemoterapeutikumok esetében: Hatásmód. Bakteriosztatikus vagy időfüggő/koncentrációfüggő baktericid hatás |
| 5. | Kemoterapeutikumok esetében: Rezisztencia. A rezisztencia mechanizmusa baktériumokban az adott szercsoporttal szemben. A rezisztencia elterjedtsége, különböző baktériumfajokban és betegségek esetén a terápiarezisztencia esélye. |
| 6. | Kemoterapeutikumok esetében: Antibakteriális spektrum (l. segédtáblázat) |
| 7. | Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás, metabolizmus, kiürülés, enterohepatikus recirkuláació, akkumuláció) – következtetések milyen beadási móddal, milyen gyakorisággal, milyen hosszan alkalmazzuk. A kötelező dózisok ismerete (l. segédtáblázat) |
| 8. | Mellékhatások – erre vonatkozó következtetések, például az innen eredő kontraindikációk, illetve interakciók (pl.: aminoglikozidok-izomlazítók, tiamulin-monenzin, narazin, szalinomicin), esetleg indikációként megjelenő (kihasználható) mellékhatás (opioidokà hasmenéscsillapítás, köhögéscsillapítás) |
| 9. | Indikációk konkrét klinikai kórképek felsorolása, melyekben terápia céljából igénybe vehető a tételben szereplő adott gyógyszercsoport vagy hatóanyag |
A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2022/2023-AS TANÉV
„A” TÉTELEK
1. Neuroleptikumok (major trankvillánsok)
2. Altató-nyugtatók
3. Opioidok
4. Inhalációs anesztetikumok
5. Injektábilis anesztetikumok
6. Kontraktilitást fokozó szerek, kardiotonikumok
7. ACE-gátlók, angiotenzin-receptor antagonisták, értágítók
8. A légzőszervekre ható gyógyszerek
9. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek
10. Gyomorvédelem és májvédelem gyógyszerei
11. Diuretikumok
12. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 1. (GnRH és analógok,
gonadotropok, prosztaglandinok)
13. Antihisztaminok, leukotrién-receptor antagonisták, Janus-kináz gátlók, monoklonális
ellenanyagok (IL-31, NGF) az állatgyógyászatban
14. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
15. Glükokortikoidok
16. Az immunszuppresszió gyógyszertana
17. Penicillinek és béta-laktamáz gátlók
18. Cefalosporinok, monobaktámok és karbapenemek
19. Aminoglikozidok
20. Tetraciklinek
21. Makrolidok
22. Fenikolok, linkózamidok és pleuromutilinek
23. Polipeptid és egyéb antibiotikumok (glikopeptidek, rifamicinek)
24. Szulfonamidok és diaminopirimidinek
25. Fluorokinolonok, egyéb antibakteriális szerek (nitroimidazolok, nitrofuránok,
foszfomicin)
26. Kokcidiumellenes szerek
27. Féregellenes szerek (benzimidazolok, imidazotiazolok, tetrahidropirimidinek)
28. Endektocid makrociklikus laktonok
29. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 1. (szerves
foszforsavészterek, karbamátok, piretroidok, amitráz)
30. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 2. (fenilpirazolok,
neonikotinoidok, izoxazolinok, rovarnövekedés gátlók)
31. Gombaellenes szerek
32. Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál
33. Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál
„B” TÉTELEK
1. A gyógyszerek hatásmechanizmusa: receptoriális és nem receptoriális gyógyszerhatás
2. A gyógyszer-receptor kölcsönhatás kvantitatív összefüggései. Disszociációs konstans,
kvantális dózis-válasz görbe, hatékonyság, hatáserősség, terápiás fogalmak, agonisták,
antagonisták
3. Gyógyszertoxicitás, gyógyszermellékhatások
4. Gyógyszerinterakciók és összeférhetetlenség
5. A gyógyszerek hatását befolyásoló tényezők
6. Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás)
7. Farmakokinetika (metabolizmus, kiürülés)
8. Farmakokinetikai számítások (rekeszes, nem rekeszes), fontosabb farmakokinetikai
paraméterek meghatározása
9. A farmakoterápia kinetikai alapjai (biológiai hasznosulás, indító, fenntartó adag)
10. Paraszimpatikus izgatók és gátlók
11. Szimpatikus izgatók és gátlók
12. Antikonvulzív szerek
13. Antidepresszánsok és viselkedésmódosítók
14. Centrális és perifériás izomrelaxánsok, simaizomgörcsoldók
15. Helyi érzéstelenítők
16. Az aritmia gyógyszerei
17. Hashajtók, hasmenéscsillapítók, étvágyjavítók
18. Inzulin és egyéb antidiabetikumok
19. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 2. (progesztagének,
ösztrogének, androgének)
20. A hipotalamusz- és hipofízishormonok gyógyszertana
21. Mellékvesekéreg hormonjai, Cushing-kór és Addison-kór kezelésére alkalmazható
szerek
22. Pajzsmirigyhormonok, hypothyreosis és hyperthyreosis kezelésére alkalmazható szerek
23. Méhizom összehúzó és elernyesztő szerek
24. Anémia kezelésének gyógyszerei (vas, eritropoetin és származékai), véralvadás
gyógyszertana
25. A kemoterápia elméleti alapjai
26. Fertőtlenítőszerek 1. (halogének és halogéntartalmú vegyületek, savak és lúgok,
alkoholok)
27. Fertőtlenítőszerek 2. (aldehidek és egyéb alkilező szerek, peroxidok, fenolok,
felületaktív anyagok)
28. A protozoás betegségek gyógyszerei (kivéve kokcidiózis)
29. Féregellenes szerek (szalicilanilidek, szubsztituált fenolok, izokinolinok, klórszulon,
monepantel, emodepszid)
30. Vírusellenes szerek
31. Daganatellenes szerek
32. Folyadékterápia
33. Antibakteriális szerek használata társállatoknál
Budapest, 2023. január 28.
Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.
Tanszékvezető