Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói “first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.

Előadások tematikája

Gyakorlatok tematikája

Gyógyszertani gyakorlatok tematikája

2023/2024. tanév II. félév

A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.

Gyakorlatvezetők

Budapest, 2024. január 31.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető

Értékelés leírása

ÁLLATORVOSI GYÓGYSZERTAN 2 tantárgy

Követelményrendszere

2023/2024. tanév

1. A félév végi aláírás megszerzésének feltételei

1. Az előadások rendszeres látogatása (l. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat -TVSZ-).
2. Az összes gyakorlat teljesítése (ld. 2. és 3. pont). Ezen belül félévente legfeljebb öt igazolt hiányzás engedélyezett (l. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat -TVSZ-), de minden hiányzást pótolni kell. A gyakorlatról való igazolt hiányzás esetén a gyakorlat pótlására a gyakorlatvezetővel előre egyeztetett időpontban és módon van lehetőség. A gyakorlatok esetén csoportcserére egy félév alatt maximum kétszer van lehetőség, a gyakorlatvezetővel való előzetes egyeztetés után.
3. A három gyakorlati teszt sikeres megírása (átlagosan legalább 70% elérése).
4. Két zárthelyi dolgozat (ZH) sikeres megírása. (legalább 70% elérése mindkét ZH-n, külön-külön)

2. Útmutató a gyakorlatok teljesítéséhez

A gyakorlatokon pontos időben, felkészülten kell megjelenni. A nem kellően felkészült hallgatók jelenlétét a gyakorlatvezető nem igazolja, a hiányzást naplóban vezeti. A részvételt a gyakorlatvezető ellenőrzi, a hallgató a gyakorlat végén a névsort a nevénél aláírja. A gyakorlatokra laborköpenyt hozni kötelező. A gyakorlatokon kép- és hangfelvételek rögzítése tilos.

3. Az ismeretek ellenőrzése, számonkérések a félév során

A gyakorlatok során a tematikában jelzett időpontokban gyakorlati kistesztek megírására kerül sor. A kistesztek megírására tesztenként egy lehetőséget biztosítunk, javítási lehetőség nincs. A félév teljesítéséhez legalább 70%-ot kell elérni a kistesztek átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat (pót-pótZH), amely a teljes félév anyagát lefedi. A pót-pótZH időpontját szintén a tematika tartalmazza. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 70%-os eredménnyel, úgy a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.

A kistesztek mellett a félév során két ZH-ra is sor kerül, a tematikában jelzett időpontokban. Aki nem ad be dolgozatot (pl. hiányzás, vagy egyéb ok miatt) vagy elégtelen ZH-t ír, köteles azt pótolni (pót ZH). Ha a hallgató a pót ZH idején nem tud megjelenni, az elégtelen teljesítménynek minősül. Kivételt képez az az eset, ha a ZH-ról, vagy pót ZH-ról való hiányzás hetesi gyakorlat, vagy egyéb kötelező egyetemi elfoglaltság miatt történik. Ebben az esetben külön egyeztetést követően extra időpontot biztosítunk. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t legalább 70%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a pótZH is elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből pót-pót ZH-t írhat (a tematikában jelzett időpontban). Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 70%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára. A ZH-k során minden hallgató köteles a nála lévő elektronikus eszközöket (pl. okostelefon, tablet, okosóra…) jól látható helyre kitenni, a visszaélések elkerülés érdekében.

A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.

A ZH-k megtekintésére az alábbiak szerint van lehetőség:

• sikertelen teljesítés esetén a ZH hetén, a gyakorlatvezetővel egyénileg egyeztetett időpontban, illetve
• sikeres teljesítés esetén a ZH-t követő hét gyakorlata végén.

A félév végén szigorlatra kerül sor, amely egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. A végső érdemjegy a szóbeli vizsga eredménye alapján kerül megállapításra.

Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban két sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 60%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.

A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni. Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elégendő a sikeres vizsgához.

Betegség esetén a szóbeli vizsgáról elfogadott a hiányzás, amennyiben a tanuló legkésőbb a vizsga napján írásban jelzi, hogy nem tud eljönni, majd 5 munkanapon belül orvosi igazolást nyújt be.

Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, az írásbeli az adott félévben még „érvényes” marad, de későbbi félévre már nem vihető át, ott az írásbeli újbóli megírására is szükséges. A 2022-23-2 félévtől megszűnt minden korábbi írásbeli érvényessége is, tehát minden hallgatónak (normál és vizsgakurzus is) írásbelivel kell kezdeni a Gyógyszertan 2 szigorlatot, függetlenül attól, hogy korábbi félévekből/évekből rendelkezik-e sikeres írásbelivel.

Általános érvényű, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.
Ajánlott irodalom

Állatorvosi Gyógyszertan I. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2014.

Állatorvosi Gyógyszertan II. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2017.

Állatorvosi Gyógyszertan III. – Robbie-Vet Kft. Budapest, 2015.

Formulae Normales Veterinariae Editio IV – PRESS GT Kft. Budapest, 2009.

Elektronikus jegyzetek és óravázlatok (kötelező)

Budapest, 2024. január 31.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető

Vizsgainformáció

A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2023/2024-ES TANÉV

Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények

Tétel feldolgozása:

A gyógyszertan vizsga tételsora

2023/2024-as tanév

A vizsgán minden hallgató két tételt húz az alábbi listából, amelyek mindegyikét legalább elégséges szinten ismerni kell a sikeres vizsgához.

1. A gyógyszerek hatásmechanizmusa: receptoriális és nem receptoriális gyógyszerhatás
2. A gyógyszer-receptor kölcsönhatás kvantitatív összefüggései. Disszociációs konstans, kvantális dózis-válasz görbe, hatékonyság, hatáserősség, terápiás fogalmak, agonisták, antagonisták
3. Gyógyszertoxicitás, gyógyszermellékhatások
4. Gyógyszerinterakciók és összeférhetetlenség
5. A gyógyszerek hatását befolyásoló tényezők
6. Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás)
7. Farmakokinetika (metabolizmus, kiürülés)
8. Farmakokinetikai számítások (rekeszes, nem rekeszes), fontosabb farmakokinetikai paraméterek meghatározása
9. A farmakoterápia kinetikai alapjai (biológiai hasznosulás, indító, fenntartó adag)
10. Neuroleptikumok (major trankvillánsok)
11. Altató-nyugtatók
12. Antikonvulzív szerek
13. Antidepresszánsok és viselkedésmódosítók
14. Opioidok
15. Centrális és perifériás izomrelaxánsok, simaizomgörcsoldók
16. Helyi érzéstelenítők
17. Inhalációs anesztetikumok
18. Injektábilis anesztetikumok
19. Paraszimpatikus izgatók és gátlók
20. Szimpatikus izgatók és gátlók
21. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
22. Glükokortikoidok
23. Az immunszuppresszió gyógyszertana
24. Antihisztaminok, leukotrién-receptor antagonisták, Janus-kináz gátlók, monoklonális ellenanyagok (IL-31, NGF) az állatgyógyászatban
25. A légzőszervekre ható gyógyszerek
26. Az aritmia gyógyszerei
27. Kontraktilitást fokozó szerek, kardiotonikumok
28. ACE-gátlók, angiotenzin-receptor antagonisták, értágítók
29. Diuretikumok
30. Anémia kezelésének gyógyszerei (vas, eritropoetin és származékai), véralvadás gyógyszertana
31. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek
32. Gyomorvédelem és májvédelem gyógyszerei
33. Hashajtók, hasmenéscsillapítók, étvágyjavítók
34. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 1. (GnRH és analógok, gonadotropok, prosztaglandinok)
35. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 2. (progesztagének, ösztrogének, androgének)
36. A hipotalamusz- és hipofízishormonok gyógyszertana
37. Mellékvesekéreg hormonjai, Cushing-kór és Addison-kór kezelésére alkalmazható szerek
38. Pajzsmirigyhormonok, hypothyreosis és hyperthyreosis kezelésére alkalmazható szerek
39. Inzulin és egyéb antidiabetikumok
40. Méhizom összehúzó és elernyesztő szerek
41. A kemoterápia elméleti alapjai
42. Penicillinek és béta-laktamáz gátlók
43. Cefalosporinok, monobaktámok és karbapenemek
44. Aminoglikozidok
45. Tetraciklinek
46. Makrolidok
47. Fenikolok, linkózamidok és pleuromutilinek
48. Polipeptid és egyéb antibiotikumok (glikopeptidek, rifamicinek)
49. Szulfonamidok és diaminopirimidinek
50. Fluorokinolonok, egyéb antibakteriális szerek (nitroimidazolok, nitrofuránok, foszfomicin)
51. Kokcidiumellenes szerek
52. A protozoás betegségek gyógyszerei (kivéve kokcidiózis)
53. Féregellenes szerek (szalicilanilidek, szubsztituált fenolok, izokinolinok, klórszulon, monepantel, emodepszid)
54. Féregellenes szerek (benzimidazolok, imidazotiazolok, tetrahidropirimidinek)
55. Endektocid makrociklikus laktonok
56. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 1. (szerves foszforsavészterek, karbamátok, piretroidok, amitráz)
57. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 2. (fenilpirazolok, neonikotinoidok, izoxazolinok, rovarnövekedés gátlók)
58. Fertőtlenítőszerek 1. (halogének és halogéntartalmú vegyületek, savak és lúgok, alkoholok)
59. Fertőtlenítőszerek 2. (aldehidek és egyéb alkilező szerek, peroxidok, fenolok, felületaktív anyagok)
60. Gombaellenes szerek
61. Vírusellenes szerek
62. Daganatellenes szerek
63. Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál
64. Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál
65. Antibakteriális szerek használata társállatoknál
66. Folyadékterápia

Budapest, 2024. január 31.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

Tanszékvezető