Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állatorvosi gyógyszertan 2

Állatorvosi gyógyszertan 2

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
szigorlat
Év a tantervben
3
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
5
Előadás óraszám / félév
30
Gyakorlat óraszám / félév
30
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar

A kurzus leírása

Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói “first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.

Előadások tematikája

Gyógyszertani előadások tematikája

2021/2022. tanév II. félév

Előadások időpontja:              Péntek 1015-1200 (Magyary-Kossa)

Febr. 11.

1-2. óra

Bevezetés a kemoterápiába

Jerzsele Ákos

Febr. 18.  

3-4. óra

Penicillinek

Jerzsele Ákos

Febr. 25.

5-6. óra

Cefalosporinok, aminoglikozidok

Gere Erzsébet

 Márc. 4.

7-8. óra

Tetraciklinek, Fenikolok

Farkas Orsolya

 Márc. 11.

9-10. óra

Makrolidok, Linkózamidok, pleuromutilinek

Jerzsele Ákos

 Márc. 18.

11-12. óra

Fluorokinolonok és egyéb antibakteriális szerek

Csikó György

 Márc. 25.

13-14. óra

Polipeptidek, rifamicinek, glükopeptidek

Szulfonamidok és diaminopirimidinek

Csikó György

Április 1.

15-16. óra

Féregellenes szerek I.

Csikó György

Ápr. 8.

17-18. óra

Féregellenes szerek II.

Külső élősködők elleni szerek I.

Csikó György, Jerzsele Ákos

Ápr. 15.

19-20. óra

REKTORI SZÜNET

 

Ápr. 22.

21-22. óra

Külső élősködők elleni szerek II.

Jerzsele Ákos

 Ápr. 29.

23-24. óra

Kokcidium- és egyéb protozoa-ellenes szerek

Csikó György

Máj. 6.

25-26. óra

Fertőtlenítőszerek

Farkas Orsolya

Máj. 13.

27-28. óra

Gombaellenes szerek

Gere Erzsébet

Máj. 20.

29-30. óra

Daganatellenes és vírusellenes szerek

Gere Erzsébet

 

Budapest, 2022. január 26.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

tanszékvezető, egyetemi docens

Gyakorlatok tematikája

Gyógyszertani gyakorlatok tematikája

2021/2022. tanév II. félév

1. gyakorlat 02. 7-11. Folyadékterápia a gyakorlatban

Pozológia

2. gyakorlat 02. 14-18. Farmakokinetikai gyakorlatok brojlercsirkén
3. gyakorlat 02. 21-25. Farmakokinetikai alapismeretek

Kisteszt 1

4. gyakorlat 02. 28-4. Gyulladás gyógyszertana

Keringésre ható szerek klinikai farmakológiája

5. gyakorlat 03. 7-11. Hormonok farmakológiája
6. gyakorlat 03. 14-18. Az antibiotikumhasználat csökkentésének lehetőségei az állatorvoslásban. Fertőtlenítőszerek, antibiotikum-alternatívák

Kisteszt 2

7. gyakorlat 03. 21-25. ZH 1
8. gyakorlat 03. 28-1. Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál

PótZH 1

9. gyakorlat 04. 4-8. Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál
10. gyakorlat 04. 11-15.  Rektori szünet
11. gyakorlat 04. 18-22. Antibakteriális szerek használata társállatoknál
12. gyakorlat 04. 25-29. Belső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban

Kisteszt 3

13. gyakorlat 05. 2-6. ZH 2
14. gyakorlat 05. 9-13. Külső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban

PótZH 2

 

Csoport  Magyar  Angol 
1.      Móritz Alma Csikó György
2.     Jerzsele Ákos Csikó György
3.     Csikó György Farkas Orsolya
4.     Somogyi Zoltán Palócz Orsolya
5.     Farkas Orsolya Veres A. Mercédesz
6.     Kerek Ádám Pásztiné Gere Erzsébet
7.     Somogyi Zoltán Palócz Orsolya
8.     Kerek Ádám Pásztiné Gere Erzsébet
9.     Kovács Dóra
10.    Kovács Dóra
11.     Csikó György
12.    Veres A. Mercédesz

 

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens

 

Értékelés leírása

ÁLLATORVOSI  GYÓGYSZERTAN tantárgy

Követelményrendszere

2021/2022. tanév

A kistesztek megírása kötelező, és csak egyszer lehetséges. A félév teljesítéséhez legalább 60%-ot kell elérni a három kisteszt átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat, amely a teljes félév gyakorlati anyagát lefedi. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 60%-os eredménnyel, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.

A kistesztek a következő témákat fogják tartalmazni:

  • Teszt 1: az 1. és 2. hét gyakorlati, valamint az 1. hét elméleti anyaga
  • Teszt 2: a 3., 4. és 5. hét gyakorlati anyaga
  • Teszt 3: a 8., 9., 10. és 11. hét gyakorlati anyaga

A kistesztekben és ZH-kban egyaránt lehet receptírási feladat.

A ZH-k megírása kötelező, minden ZH esetén egy pótló alkalmat biztosítunk. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t legalább 60%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a ZH elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből egy összefoglaló ZH-t írhat. Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 60%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára. A pót ZH-t olyanok is megírhatják, akik már legalább elégséges jegyet kaptak, de javítani szeretnének. Ebben az esetben a második ZH eredménye kerül beszámításra, akkor is, ha az rosszabb, mint az első eredmény.

A ZH-k a következő témákat fogják tartalmazni:

  • ZH 1: az 1-6. hetek gyakorlati és elméleti anyaga
  • ZH 2: a 7-12. hetek gyakorlati és elméleti anyaga

A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.

Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy és két sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban három sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 60%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.

A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz, amelyek közül az „A” tétel fedi le a kiemelt jelentőségű témákat, így a vizsgát ezzel szükséges kezdeni. A „B” tétel prezentálására kizárólag akkor van lehetőség, ha az „A” tétel legalább elégséges szinten került bemutatásra. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni.

Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elégendő a sikeres vizsgához.

Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, úgy az írásbelit a féléven belül nem szükséges megismételni, annak eredménye az egész félévre érvényes. Ugyanakkor a tárgy újrafelvétele esetén, későbbi félévekben már az írásbeli vizsga eredménye is elévül, és azt ismételten megírni szükséges.

Általános érvényű, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.

 

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens

Vizsgainformáció

A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2021/2022-ES TANÉV

Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények

Tétel feldolgozása:

1. A tételben foglalt gyógyszercsoportok és az azokba sorolt minimum hatóanyagok (melyek a hatóanyag listában félkövérrel vannak szedve) felsorolása, enélkül a tétel el sem kezdhető, vagyis ezen tudás szükséges a vizsgához, de nem elégséges a teljesítéséhez.
Általánosságban kiemelendő, hogy minden pontban nagy hangsúlyt kell helyezni az állatfajonkénti eltérésekre, amennyiben van erre példa.
2. Gyógyszercsoportra jellemző kémiai szerkezeti csoportosítás és az azokkal kapcsolatos szerkezeti összefüggések, ahol releváns (pl. béta-laktámok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, glükokortikoidok, fluorokinolonok szerkezet-hatás összefüggése)
3. Hatásmechanizmus. A gyógyszer receptoriális/nem receptoriális hatásmechanizmusa, a hatás molekuláris alapjai. Mely célpontokon hat, enzimek gátlása, receptor agonista/antagonista hatás, egyéb hatásmechanizmusok (ozmotikus diuretikumok, laxans, tenzidszerű, detergens hatás- fertőtlenítőszerek, stb).
4. Kemoterapeutikumok esetében: Hatásmód. Bakteriosztatikus vagy időfüggő/koncentrációfüggő baktericid hatás
5. Kemoterapeutikumok esetében: Rezisztencia. A rezisztencia mechanizmusa baktériumokban az adott szercsoporttal szemben. A rezisztencia elterjedtsége, különböző baktériumfajokban és betegségek esetén a terápiarezisztencia esélye.
6. Kemoterapeutikumok esetében: Antibakteriális spektrum (l. segédtáblázat)
7. Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás, metabolizmus, kiürülés, enterohepatikus recirkuláació, akkumuláció) – következtetések milyen beadási móddal, milyen gyakorisággal, milyen hosszan alkalmazzuk. A kötelező dózisok ismerete (l. segédtáblázat)
8. Mellékhatások – erre vonatkozó következtetések, például az innen eredő kontraindikációk, illetve interakciók (pl.: aminoglikozidok-izomlazítók, tiamulin-monenzin, narazin, szalinomicin), esetleg indikációként megjelenő (kihasználható) mellékhatás (opioidokà hasmenéscsillapítás, köhögéscsillapítás)
9. Indikációk konkrét klinikai kórképek felsorolása, melyekben terápia céljából igénybe vehető a tételben szereplő adott gyógyszercsoport vagy hatóanyag

 

„A” tételek

  1. Neuroleptikumok (major trankvillánsok)
  2. Altató-nyugtatók
  3. Opioidok
  4. Inhalációs anesztetikumok
  5. Injektábilis anesztetikumok
  6. Kardiotonikumok: Digitálisz glikozidok és foszfodiészteráz gátlók
  7. ACE-gátlók, angiotenzin-receptor antagonisták, értágítók
  8. A légzőszervekre ható gyógyszerek
  9. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek
  10. Gyomorvédelem és májvédelem gyógyszerei
  11. Diuretikumok
  12. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 1. (GnRH és analógok, gonadotropok, prosztaglandinok)
  13. Antihisztaminok, leukotrién-receptor antagonisták, Janus-kináz gátlók, monoklonális ellenanyagok (IL-31, NGF) az állatgyógyászatban
  14. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
  15. Glükokortikoidok
  16. Az immunszuppresszió gyógyszertana
  17. Penicillinek és béta-laktamáz gátlók
  18. Cefalosporinok, monobaktámok és karbapenemek
  19. Aminoglikozidok
  20. Tetraciklinek
  21. Makrolidok
  22. Fenikolok, linkózamidok és pleuromutilinek
  23. Polipeptid és egyéb antibiotikumok (glikopeptidek, rifamicinek)
  24. Szulfonamidok és diaminopirimidinek
  25. Fluorokinolonok, egyéb antibakteriális szerek (nitroimidazolok, nitrofuránok, foszfomicin)
  26. Kokcidiumellenes szerek
  27. Féregellenes szerek (benzimidazolok, imidazotiazolok, tetrahidropirimidinek)
  28. Endektocid makrociklikus laktonok
  29. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 1. (szerves foszforsavészterek, karbamátok, piretroidok, amitráz)
  30. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 2. (fenilpirazolok, neonikotinoidok, izoxazolinok, rovarnövekedés gátlók)
  31. Gombaellenes szerek

 

„B” tételek

  1. A gyógyszerek hatásmechanizmusa: receptoriális és nem receptoriális gyógyszerhatás
  2. A gyógyszer-receptor kölcsönhatás kvantitatív összefüggései. Disszociációs konstans, kvantális dózis-válasz görbe, hatékonyság, hatáserősség, terápiás fogalmak, agonisták, antagonisták
  3. Gyógyszertoxicitás, gyógyszermellékhatások
  4. Gyógyszerinterakciók és összeférhetetlenség
  5. A gyógyszerek hatását befolyásoló tényezők
  6. Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás)
  7. Farmakokinetika (metabolizmus, kiürülés)
  8. Farmakokinetikai számítások, a farmakoterápia alapjai (biológiai hasznosulás, indító, fenntartó adag)
  9. Paraszimpatikus izgatók és gátlók
  10. Szimpatikus izgatók és gátlók
  11. Antikonvulzív szerek
  12. Antidepresszánsok és viselkedésmódosítók
  13. Centrális és perifériás izomrelaxánsok, simaizomgörcsoldók
  14. Helyi érzéstelenítők
  15. Az aritmia gyógyszerei
  16. Hashajtók, hasmenéscsillapítók, étvágyjavítók
  17. Inzulin és egyéb antidiabetikumok
  18. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 2. (progesztagének, ösztrogének, androgének)
  19. A hipotalamusz és hipofízis hormonok gyógyszertana
  20. Mellékvesekéreg hormonjai, Cushing-kór és Addison-kór kezelésére alkalmazható szerek
  21. Pajzsmirigyhormonok, hypothyreosis és hyperthyreosis kezelésére alkalmazható szerek
  22. Méhizom összehúzó és elernyesztő szerek
  23. Anémia kezelésének gyógyszerei (vas, eritropoetin és származékai), véralvadás gyógyszertana
  24. A kemoterápia elméleti alapjai
  25. Fertőtlenítőszerek 1. (halogének és halogéntartalmú vegyületek, savak, lúgok, aldehidek)
  26. Fertőtlenítőszerek 2. (alkoholok, peroxidok, felületaktív vegyületek, fenolok)
  27. A protozoás betegségek gyógyszerei (kivéve kokcidiózis)
  28. Féregellenes szerek (szalicilanilidek, szubsztituált fenolok, izokinolinok, klórszulon, monepantel)
  29. Vírusellenes szerek
  30. Daganatellenes szerek
  31. Folyadékterápia

 

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens