magyar
kötelező
szigorlat
3
2
5
30
30
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Dokumentumtár
- Állatorvos magyar
A kurzus leírása
Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói “first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.
Előadások tematikája
Gyógyszertani előadások tematikája
2021/2022. tanév II. félév
Előadások időpontja: Péntek 1015-1200 (Magyary-Kossa)
Febr. 11.
1-2. óra |
Bevezetés a kemoterápiába
Jerzsele Ákos |
Febr. 18.
3-4. óra |
Penicillinek
Jerzsele Ákos |
Febr. 25.
5-6. óra |
Cefalosporinok, aminoglikozidok
Gere Erzsébet |
Márc. 4.
7-8. óra |
Tetraciklinek, Fenikolok
Farkas Orsolya |
Márc. 11.
9-10. óra |
Makrolidok, Linkózamidok, pleuromutilinek
Jerzsele Ákos |
Márc. 18.
11-12. óra |
Fluorokinolonok és egyéb antibakteriális szerek
Csikó György |
Márc. 25.
13-14. óra |
Polipeptidek, rifamicinek, glükopeptidek
Szulfonamidok és diaminopirimidinek Csikó György |
Április 1.
15-16. óra |
Féregellenes szerek I.
Csikó György |
Ápr. 8.
17-18. óra |
Féregellenes szerek II.
Külső élősködők elleni szerek I. Csikó György, Jerzsele Ákos |
Ápr. 15.
19-20. óra |
REKTORI SZÜNET
|
Ápr. 22.
21-22. óra |
Külső élősködők elleni szerek II.
Jerzsele Ákos |
Ápr. 29.
23-24. óra |
Kokcidium- és egyéb protozoa-ellenes szerek
Csikó György |
Máj. 6.
25-26. óra |
Fertőtlenítőszerek
Farkas Orsolya |
Máj. 13.
27-28. óra |
Gombaellenes szerek
Gere Erzsébet |
Máj. 20.
29-30. óra |
Daganatellenes és vírusellenes szerek
Gere Erzsébet |
Budapest, 2022. január 26.
Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.
tanszékvezető, egyetemi docens
Gyakorlatok tematikája
Gyógyszertani gyakorlatok tematikája
2021/2022. tanév II. félév
1. gyakorlat 02. 7-11. | Folyadékterápia a gyakorlatban
Pozológia |
2. gyakorlat 02. 14-18. | Farmakokinetikai gyakorlatok brojlercsirkén |
3. gyakorlat 02. 21-25. | Farmakokinetikai alapismeretek
Kisteszt 1 |
4. gyakorlat 02. 28-4. | Gyulladás gyógyszertana
Keringésre ható szerek klinikai farmakológiája |
5. gyakorlat 03. 7-11. | Hormonok farmakológiája |
6. gyakorlat 03. 14-18. | Az antibiotikumhasználat csökkentésének lehetőségei az állatorvoslásban. Fertőtlenítőszerek, antibiotikum-alternatívák
Kisteszt 2 |
7. gyakorlat 03. 21-25. | ZH 1 |
8. gyakorlat 03. 28-1. | Antibakteriális szerek használata kérődzőknél és lovaknál
PótZH 1 |
9. gyakorlat 04. 4-8. | Antibakteriális szerek használata sertéseknél és baromfinál |
10. gyakorlat 04. 11-15. | Rektori szünet |
11. gyakorlat 04. 18-22. | Antibakteriális szerek használata társállatoknál |
12. gyakorlat 04. 25-29. | Belső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban
Kisteszt 3 |
13. gyakorlat 05. 2-6. | ZH 2 |
14. gyakorlat 05. 9-13. | Külső parazitaellenes szerek használata a gyakorlatban
PótZH 2 |
Csoport | Magyar | Angol |
1. | Móritz Alma | Csikó György |
2. | Jerzsele Ákos | Csikó György |
3. | Csikó György | Farkas Orsolya |
4. | Somogyi Zoltán | Palócz Orsolya |
5. | Farkas Orsolya | Veres A. Mercédesz |
6. | Kerek Ádám | Pásztiné Gere Erzsébet |
7. | Somogyi Zoltán | Palócz Orsolya |
8. | Kerek Ádám | Pásztiné Gere Erzsébet |
9. | – | Kovács Dóra |
10. | – | Kovács Dóra |
11. | – | Csikó György |
12. | – | Veres A. Mercédesz |
Dr. Jerzsele Ákos
tanszékvezető, egyetemi docens
Értékelés leírása
ÁLLATORVOSI GYÓGYSZERTAN tantárgy
Követelményrendszere
2021/2022. tanév
A kistesztek megírása kötelező, és csak egyszer lehetséges. A félév teljesítéséhez legalább 60%-ot kell elérni a három kisteszt átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat, amely a teljes félév gyakorlati anyagát lefedi. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 60%-os eredménnyel, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.
A kistesztek a következő témákat fogják tartalmazni:
- Teszt 1: az 1. és 2. hét gyakorlati, valamint az 1. hét elméleti anyaga
- Teszt 2: a 3., 4. és 5. hét gyakorlati anyaga
- Teszt 3: a 8., 9., 10. és 11. hét gyakorlati anyaga
A kistesztekben és ZH-kban egyaránt lehet receptírási feladat.
A ZH-k megírása kötelező, minden ZH esetén egy pótló alkalmat biztosítunk. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t legalább 60%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a ZH elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből egy összefoglaló ZH-t írhat. Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 60%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára. A pót ZH-t olyanok is megírhatják, akik már legalább elégséges jegyet kaptak, de javítani szeretnének. Ebben az esetben a második ZH eredménye kerül beszámításra, akkor is, ha az rosszabb, mint az első eredmény.
A ZH-k a következő témákat fogják tartalmazni:
- ZH 1: az 1-6. hetek gyakorlati és elméleti anyaga
- ZH 2: a 7-12. hetek gyakorlati és elméleti anyaga
A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.
Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy és két sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban három sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 60%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.
A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz, amelyek közül az „A” tétel fedi le a kiemelt jelentőségű témákat, így a vizsgát ezzel szükséges kezdeni. A „B” tétel prezentálására kizárólag akkor van lehetőség, ha az „A” tétel legalább elégséges szinten került bemutatásra. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni.
Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elégendő a sikeres vizsgához.
Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, úgy az írásbelit a féléven belül nem szükséges megismételni, annak eredménye az egész félévre érvényes. Ugyanakkor a tárgy újrafelvétele esetén, későbbi félévekben már az írásbeli vizsga eredménye is elévül, és azt ismételten megírni szükséges.
Általános érvényű, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.
Dr. Jerzsele Ákos
tanszékvezető, egyetemi docens
Vizsgainformáció
A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2021/2022-ES TANÉV
Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények
Tétel feldolgozása:
1. | A tételben foglalt gyógyszercsoportok és az azokba sorolt minimum hatóanyagok (melyek a hatóanyag listában félkövérrel vannak szedve) felsorolása, enélkül a tétel el sem kezdhető, vagyis ezen tudás szükséges a vizsgához, de nem elégséges a teljesítéséhez. |
Általánosságban kiemelendő, hogy minden pontban nagy hangsúlyt kell helyezni az állatfajonkénti eltérésekre, amennyiben van erre példa. | |
2. | Gyógyszercsoportra jellemző kémiai szerkezeti csoportosítás és az azokkal kapcsolatos szerkezeti összefüggések, ahol releváns (pl. béta-laktámok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, glükokortikoidok, fluorokinolonok szerkezet-hatás összefüggése) |
3. | Hatásmechanizmus. A gyógyszer receptoriális/nem receptoriális hatásmechanizmusa, a hatás molekuláris alapjai. Mely célpontokon hat, enzimek gátlása, receptor agonista/antagonista hatás, egyéb hatásmechanizmusok (ozmotikus diuretikumok, laxans, tenzidszerű, detergens hatás- fertőtlenítőszerek, stb). |
4. | Kemoterapeutikumok esetében: Hatásmód. Bakteriosztatikus vagy időfüggő/koncentrációfüggő baktericid hatás |
5. | Kemoterapeutikumok esetében: Rezisztencia. A rezisztencia mechanizmusa baktériumokban az adott szercsoporttal szemben. A rezisztencia elterjedtsége, különböző baktériumfajokban és betegségek esetén a terápiarezisztencia esélye. |
6. | Kemoterapeutikumok esetében: Antibakteriális spektrum (l. segédtáblázat) |
7. | Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás, metabolizmus, kiürülés, enterohepatikus recirkuláació, akkumuláció) – következtetések milyen beadási móddal, milyen gyakorisággal, milyen hosszan alkalmazzuk. A kötelező dózisok ismerete (l. segédtáblázat) |
8. | Mellékhatások – erre vonatkozó következtetések, például az innen eredő kontraindikációk, illetve interakciók (pl.: aminoglikozidok-izomlazítók, tiamulin-monenzin, narazin, szalinomicin), esetleg indikációként megjelenő (kihasználható) mellékhatás (opioidokà hasmenéscsillapítás, köhögéscsillapítás) |
9. | Indikációk konkrét klinikai kórképek felsorolása, melyekben terápia céljából igénybe vehető a tételben szereplő adott gyógyszercsoport vagy hatóanyag |
„A” tételek
- Neuroleptikumok (major trankvillánsok)
- Altató-nyugtatók
- Opioidok
- Inhalációs anesztetikumok
- Injektábilis anesztetikumok
- Kardiotonikumok: Digitálisz glikozidok és foszfodiészteráz gátlók
- ACE-gátlók, angiotenzin-receptor antagonisták, értágítók
- A légzőszervekre ható gyógyszerek
- Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek
- Gyomorvédelem és májvédelem gyógyszerei
- Diuretikumok
- Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 1. (GnRH és analógok, gonadotropok, prosztaglandinok)
- Antihisztaminok, leukotrién-receptor antagonisták, Janus-kináz gátlók, monoklonális ellenanyagok (IL-31, NGF) az állatgyógyászatban
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
- Glükokortikoidok
- Az immunszuppresszió gyógyszertana
- Penicillinek és béta-laktamáz gátlók
- Cefalosporinok, monobaktámok és karbapenemek
- Aminoglikozidok
- Tetraciklinek
- Makrolidok
- Fenikolok, linkózamidok és pleuromutilinek
- Polipeptid és egyéb antibiotikumok (glikopeptidek, rifamicinek)
- Szulfonamidok és diaminopirimidinek
- Fluorokinolonok, egyéb antibakteriális szerek (nitroimidazolok, nitrofuránok, foszfomicin)
- Kokcidiumellenes szerek
- Féregellenes szerek (benzimidazolok, imidazotiazolok, tetrahidropirimidinek)
- Endektocid makrociklikus laktonok
- Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 1. (szerves foszforsavészterek, karbamátok, piretroidok, amitráz)
- Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 2. (fenilpirazolok, neonikotinoidok, izoxazolinok, rovarnövekedés gátlók)
- Gombaellenes szerek
„B” tételek
- A gyógyszerek hatásmechanizmusa: receptoriális és nem receptoriális gyógyszerhatás
- A gyógyszer-receptor kölcsönhatás kvantitatív összefüggései. Disszociációs konstans, kvantális dózis-válasz görbe, hatékonyság, hatáserősség, terápiás fogalmak, agonisták, antagonisták
- Gyógyszertoxicitás, gyógyszermellékhatások
- Gyógyszerinterakciók és összeférhetetlenség
- A gyógyszerek hatását befolyásoló tényezők
- Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás)
- Farmakokinetika (metabolizmus, kiürülés)
- Farmakokinetikai számítások, a farmakoterápia alapjai (biológiai hasznosulás, indító, fenntartó adag)
- Paraszimpatikus izgatók és gátlók
- Szimpatikus izgatók és gátlók
- Antikonvulzív szerek
- Antidepresszánsok és viselkedésmódosítók
- Centrális és perifériás izomrelaxánsok, simaizomgörcsoldók
- Helyi érzéstelenítők
- Az aritmia gyógyszerei
- Hashajtók, hasmenéscsillapítók, étvágyjavítók
- Inzulin és egyéb antidiabetikumok
- Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 2. (progesztagének, ösztrogének, androgének)
- A hipotalamusz és hipofízis hormonok gyógyszertana
- Mellékvesekéreg hormonjai, Cushing-kór és Addison-kór kezelésére alkalmazható szerek
- Pajzsmirigyhormonok, hypothyreosis és hyperthyreosis kezelésére alkalmazható szerek
- Méhizom összehúzó és elernyesztő szerek
- Anémia kezelésének gyógyszerei (vas, eritropoetin és származékai), véralvadás gyógyszertana
- A kemoterápia elméleti alapjai
- Fertőtlenítőszerek 1. (halogének és halogéntartalmú vegyületek, savak, lúgok, aldehidek)
- Fertőtlenítőszerek 2. (alkoholok, peroxidok, felületaktív vegyületek, fenolok)
- A protozoás betegségek gyógyszerei (kivéve kokcidiózis)
- Féregellenes szerek (szalicilanilidek, szubsztituált fenolok, izokinolinok, klórszulon, monepantel)
- Vírusellenes szerek
- Daganatellenes szerek
- Folyadékterápia
Dr. Jerzsele Ákos
tanszékvezető, egyetemi docens