Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Az Állatorvosi Gyógyszertan 2. tárgy keretein belül az etiotróp, kórokozók és daganatok elleni szerek részletes gyógyszertanát oktatjuk, ideértve annak elméleti és gyakorlati szempontjait egyaránt. Az első félévhez hasonlóan itt is törekszünk a hallgatói “first day skill”-ek kialakítására a gyógyszeres kezelés területén, valamint a releváns szakirodalom, az etikai és jogi háttér, illetve a közegészségügyi szempontok figyelembe vételére a tananyag összeállítása során. A tárgy igen jelentős részét képezi az antibakteriális szerek gyógyszertana, amelyek használatának helyes irányelveire kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk az antimikrobiális rezisztencia egyre szélesebb körű állat- és humánegészségügyi elterjedése miatt. A gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a gyógyszeradag helyes kiszámítási módját társállatok egyedi, valamint haszonállatok csoportos kezelésének esetére is, illetve elvégeznek és kiértékelnek egy komplex farmakokinetikai vizsgálatot brojlercsirkén.

Előadások tematikája

Gyógyszertani előadások tematikája

2021/2022. tanév II. félév

Előadások időpontja:              Péntek 10¹⁵-12⁰⁰ (Magyary-Kossa)

Budapest, 2022. január 26.

Dr. Jerzsele Ákos Ph.D.

tanszékvezető, egyetemi docens

Gyakorlatok tematikája

Gyógyszertani gyakorlatok tematikája

2021/2022. tanév II. félév

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens

Értékelés leírása

ÁLLATORVOSI  GYÓGYSZERTAN tantárgy

Követelményrendszere

2021/2022. tanév

A kistesztek megírása kötelező, és csak egyszer lehetséges. A félév teljesítéséhez legalább 60%-ot kell elérni a három kisteszt átlagaként. Ha valaki ezt nem éri el, a félév végén egy javító tesztet írhat, amely a teljes félév gyakorlati anyagát lefedi. Amennyiben ezt sem sikerül teljesíteni legalább 60%-os eredménnyel, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, a hallgató nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára.

A kistesztek a következő témákat fogják tartalmazni:

• Teszt 1: az 1. és 2. hét gyakorlati, valamint az 1. hét elméleti anyaga
• Teszt 2: a 3., 4. és 5. hét gyakorlati anyaga
• Teszt 3: a 8., 9., 10. és 11. hét gyakorlati anyaga

A kistesztekben és ZH-kban egyaránt lehet receptírási feladat.

A ZH-k megírása kötelező, minden ZH esetén egy pótló alkalmat biztosítunk. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-t legalább 60%-os eredménnyel szükséges teljesíteni. Amennyiben a hallgató a pót ZH alkalmán sem tud jelen lenni vagy a ZH elégtelen eredménnyel zárul, úgy a szemeszter végén a két ZH témaköreiből egy összefoglaló ZH-t írhat. Ha ez utóbbi eredménye eléri legalább a 60%-ot, a hallgató jelentkezhet vizsgára, ha nem, úgy a tantárgy sikertelen eredménnyel zárul, ezáltal nem kaphat aláírást, és nem jelentkezhet vizsgára. A pót ZH-t olyanok is megírhatják, akik már legalább elégséges jegyet kaptak, de javítani szeretnének. Ebben az esetben a második ZH eredménye kerül beszámításra, akkor is, ha az rosszabb, mint az első eredmény.

A ZH-k a következő témákat fogják tartalmazni:

• ZH 1: az 1-6. hetek gyakorlati és elméleti anyaga
• ZH 2: a 7-12. hetek gyakorlati és elméleti anyaga

A ZH hetein nem tartunk gyakorlatot.

Az írásbeli vizsga megírása kötelező. Egy és két sikertelen írásbeli vizsgának nincs következménye, azonban három sikertelen írásbeli vizsga után a hallgató elégtelen érdemjegyet kap. Az írásbeli vizsgán minimum 60%-ot kell elérni a sikeres teljesítéshez.

A szóbeli vizsga előfeltétele a sikeres írásbeli vizsga. A szóbeli vizsga során a hallgató két tételt húz, amelyek közül az „A” tétel fedi le a kiemelt jelentőségű témákat, így a vizsgát ezzel szükséges kezdeni. A „B” tétel prezentálására kizárólag akkor van lehetőség, ha az „A” tétel legalább elégséges szinten került bemutatásra. A sikeres vizsgához mindkét tételt legalább elégséges szinten kell tudni.

Az előzetesen kiadott hatóanyaglistán kiemelten szereplő hatóanyagnevek ismerete nélkül a szóbeli vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szóbeli vizsgán minden tétel elején szükséges ismertetni az adott tételhez tartozó hatóanyagneveket, minimum a kiemelt szerek esetén. Ugyanakkor ezen hatóanyagok ismerete önmagában természetesen még nem elégendő a sikeres vizsgához.

Amennyiben egy sikeres írásbeli vizsgát sikertelen szóbeli követ, úgy az írásbelit a féléven belül nem szükséges megismételni, annak eredménye az egész félévre érvényes. Ugyanakkor a tárgy újrafelvétele esetén, későbbi félévekben már az írásbeli vizsga eredménye is elévül, és azt ismételten megírni szükséges.

Általános érvényű, oktatással kapcsolatos kérdésekkel dr. Kovács Dóra (kovacs.dora@univet.hu) keresendő.

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens

Vizsgainformáció

A GYÓGYSZERTAN VIZSGA KÉRDÉSEI
2021/2022-ES TANÉV

Gyógyszertan szigorlat – tételszintű általános követelmények

Tétel feldolgozása:

„A” tételek

1. Neuroleptikumok (major trankvillánsok)
2. Altató-nyugtatók
3. Opioidok
4. Inhalációs anesztetikumok
5. Injektábilis anesztetikumok
6. Kardiotonikumok: Digitálisz glikozidok és foszfodiészteráz gátlók
7. ACE-gátlók, angiotenzin-receptor antagonisták, értágítók
8. A légzőszervekre ható gyógyszerek
9. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek
10. Gyomorvédelem és májvédelem gyógyszerei
11. Diuretikumok
12. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 1. (GnRH és analógok, gonadotropok, prosztaglandinok)
13. Antihisztaminok, leukotrién-receptor antagonisták, Janus-kináz gátlók, monoklonális ellenanyagok (IL-31, NGF) az állatgyógyászatban
14. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők
15. Glükokortikoidok
16. Az immunszuppresszió gyógyszertana
17. Penicillinek és béta-laktamáz gátlók
18. Cefalosporinok, monobaktámok és karbapenemek
19. Aminoglikozidok
20. Tetraciklinek
21. Makrolidok
22. Fenikolok, linkózamidok és pleuromutilinek
23. Polipeptid és egyéb antibiotikumok (glikopeptidek, rifamicinek)
24. Szulfonamidok és diaminopirimidinek
25. Fluorokinolonok, egyéb antibakteriális szerek (nitroimidazolok, nitrofuránok, foszfomicin)
26. Kokcidiumellenes szerek
27. Féregellenes szerek (benzimidazolok, imidazotiazolok, tetrahidropirimidinek)
28. Endektocid makrociklikus laktonok
29. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 1. (szerves foszforsavészterek, karbamátok, piretroidok, amitráz)
30. Külső élősködők ellen ható szerek (kivéve makrociklikus laktonok) 2. (fenilpirazolok, neonikotinoidok, izoxazolinok, rovarnövekedés gátlók)
31. Gombaellenes szerek

„B” tételek

1. A gyógyszerek hatásmechanizmusa: receptoriális és nem receptoriális gyógyszerhatás
2. A gyógyszer-receptor kölcsönhatás kvantitatív összefüggései. Disszociációs konstans, kvantális dózis-válasz görbe, hatékonyság, hatáserősség, terápiás fogalmak, agonisták, antagonisták
3. Gyógyszertoxicitás, gyógyszermellékhatások
4. Gyógyszerinterakciók és összeférhetetlenség
5. A gyógyszerek hatását befolyásoló tényezők
6. Farmakokinetika (felszívódás, megoszlás)
7. Farmakokinetika (metabolizmus, kiürülés)
8. Farmakokinetikai számítások, a farmakoterápia alapjai (biológiai hasznosulás, indító, fenntartó adag)
9. Paraszimpatikus izgatók és gátlók
10. Szimpatikus izgatók és gátlók
11. Antikonvulzív szerek
12. Antidepresszánsok és viselkedésmódosítók
13. Centrális és perifériás izomrelaxánsok, simaizomgörcsoldók
14. Helyi érzéstelenítők
15. Az aritmia gyógyszerei
16. Hashajtók, hasmenéscsillapítók, étvágyjavítók
17. Inzulin és egyéb antidiabetikumok
18. Az ivari működést befolyásoló hormonok gyógyszertana 2. (progesztagének, ösztrogének, androgének)
19. A hipotalamusz és hipofízis hormonok gyógyszertana
20. Mellékvesekéreg hormonjai, Cushing-kór és Addison-kór kezelésére alkalmazható szerek
21. Pajzsmirigyhormonok, hypothyreosis és hyperthyreosis kezelésére alkalmazható szerek
22. Méhizom összehúzó és elernyesztő szerek
23. Anémia kezelésének gyógyszerei (vas, eritropoetin és származékai), véralvadás gyógyszertana
24. A kemoterápia elméleti alapjai
25. Fertőtlenítőszerek 1. (halogének és halogéntartalmú vegyületek, savak, lúgok, aldehidek)
26. Fertőtlenítőszerek 2. (alkoholok, peroxidok, felületaktív vegyületek, fenolok)
27. A protozoás betegségek gyógyszerei (kivéve kokcidiózis)
28. Féregellenes szerek (szalicilanilidek, szubsztituált fenolok, izokinolinok, klórszulon, monepantel)
29. Vírusellenes szerek
30. Daganatellenes szerek
31. Folyadékterápia

Dr. Jerzsele Ákos

tanszékvezető, egyetemi docens