A kurzus leírása

1. Tantervi jellemzők

Jelleg: kötelező tárgy

Tanszék: Élelmiszer-higiéniai Tanszék

Hely a tantervben: 9-10. félév

Előadás/gyakorlat: 120/60

• 9. félév: 60/30
• 10. félév: 60/30

Kredit:

• 9. félév: 4
• 10. félév: 6

 

2. Tematika

Előadások

Az előadások keretében a biztonságos, aggálytalanul fogyasztható élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának higiéniai feltételeit és jogszabályi előírásait magába foglaló komplex ismeretanyag elméleti alapjait mutatjuk be az állatorvos közegészségügyi (Veterinary Public Health, VPH) gondolkodásmód kialakítása érdekében.

A 9. félévben a következő témakörök kerülnek megbeszélésre: általános élelmiszer-higiéniai alapfogalmak, élelmiszer eredetű veszélyek és egészségkárosodások, mikrobiológiai és a kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság fontosabb alapelemei, a mikrobiológiai és kémiai kockázatok becslése és kockázatkezelése, kockázatkommunikáció, élelmiszerek romlásával és tartósításával kapcsolatos alapismeretek, az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozás alapjai, valamint az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és forgalmazás higiéniájának általános szabályai, élelmiszerhamisítás.

A 10. félévben termékpályákra fókuszálva mutatjuk be a „One Health” szemléletű élelmiszerlánc biztonsági feladatokat. A szarvasmarha termékpálya, melynek kapcsán tejhigiénia, azon belül a tejtermelés és a tejfeldolgozás higiéniájának oktatására kerül sor, majd a húshigiénia keretei között a szarvasmarha és egyéb kérődző állatok, valamint a sertés, baromfi, hal, vad és egyéb állati eredetű termékpályák megismertetése, a növényi eredetű élelmiszerek, alkoholos és alkoholmentes italok, húshelyettesítő termékek élelmiszerlánc biztonsági feladatai kerülnek bemutatásra. Különös hangsúlyt fektetünk a húsvizsgálatra, az élelmiszertermelő állatok állatjóléti elvárásaira, az élelmiszer előállítási technológiák bemutatására, a feldolgozás higiéniájával kapcsolatos témakörök megismertetésre.

Gyakorlatok

Az élelmiszer-higiéniai gyakorlatok célja az előadások keretében tárgyalt elméleti ismeretanyag gyakorlati vonatkozásainak bemutatása, egyes vizsgálati eljárások manuális elvégzése, valamint az élelmiszerlánc biztonsági komplex gondolkodásmód kialakításához szükséges gyakorlati készségek fejlesztése.

 

3. Útmutató a gyakorlatok végzéséhez, illetve az azokra való felkészüléshez

A gyakorlati csoportok beosztásának alapja a tanulmányi osztály által kiadott lista. Egy-egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 18 főt.

A gyakorlatokon pontosan, felkészülten, köpenyben kell megjelenni.

Minden hallgató köteles az aktuális járványhelyzetnek megfelelő előírásokat betartani (pl. kézfertőtlenítés a gyakorlóba történő belépéskor, szükség esetén arcot és orrot eltakaró szájmaszk viselése a gyakorlat teljes ideje alatt stb.). Lázas állapot vagy a Covid és más fertőző megbetegedésre gyanút keltő tünetek esetében a hallgató nem vehet részt a gyakorlatokon.  

 

4. Az ismeretek ellenőrzése és értékelése a gyakorlati foglalkozásokon

Az ismeretek ellenőrzése történhet szóban és írásban. Az ellenőrzés elsődlegesen az adott héten esedékes gyakorlat tárgykörét foglalja magába. Ismétlő jelleggel azonban a megelőző gyakorlatok témái is folyamatosan számonkérésre kerülhetnek.

 

5. A gyakorlatok pótlásának rendje

A gyakorlat(ok)ról való hiányzás pótlására csak a szorgalmi időszakban, az adott gyakorlati héten érintett gyakorlatvezetővel előzetesen írásban (e-mailen) egyeztetett időpontban van lehetőség. A kötelező klinikai betegellátási gyakorlat (két alkalom) miatti hiányzást nem kell pótolni, az azon való részvételt az adott klinikai tanszék közvetlenül igazolja a tanszék felé. A gyakorlatokról legfeljebb négy alkalommal lehet hiányozni (beleértve a két igazolt klinikai gyakorlatot is), ennél több alkalommal való hiányzás esetén a félév végi aláírás megtagadásra kerül.

A gyakorlatokon való részvétel és a gyakorlatok pótlásának szabályait az aktuális járványhelyzet befolyásolhatja.

 

6. Félévközi beszámolók, zárthelyi dolgozatok, azok értékelése, esetleges pótlása

A 9. félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal elektronikusan írásban, zárthelyi dolgozat formájában adnak számot a tudásukról. A dolgozatok témája az írást megelőző hétig tartott gyakorlatok és előadások anyagából kerül összeállításra. A dolgozatokat százalékosan értékeljük az elért pontszámok alapján. Az a hallgató, aki <60% értékelésű dolgozatot írt, vagy az írásbeli számonkérésen bármely ok miatt nem vett részt, a szorgalmi időszak végéig előre egyeztetett időpontban pótdolgozatot köteles írni. Erre összesen két lehetősége van.

Az a hallgató, aki az elméleti témakörből az órán kiadott feladat feldolgozásával írásbeli esettanulmányt készít és azt a szorgalmi időszak utolsó hetéig benyújtja a tanszékre, valamint azt a téma előadója elfogadja, mentesül a 10. félév 1. Zh-jának megírása alól, azt 100%-os eredménnyel teljesíti.

A 10. félév folyamán az elméleti és gyakorlati anyagból két teszt dolgozat megírására kerül sor. Az a hallgató, aki <60% értékelésű dolgozatot írt, vagy az írásbeli számonkérésen bármely ok miatt nem vett részt, a szorgalmi időszak végéig előre egyeztetett időpontban pótdolgozatot köteles írni. Erre összesen két lehetősége van. Mindkét tesztdolgozat legalább 60%-os eredményű megírása a 10. félév végi aláírás feltétele.

 

7. A félév végi aláírás, illetve a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

9. és 10. félév: Az előadásokon való részvétel kötelező. A hallgatók részvételét az előadásokon az előadók alkalmanként ellenőrzik. Háromnál több igazolatlan hiányzás a félév végi aláírás megtagadását vonja maga után!

Mindkét félévben a félév végi aláírás megszerzésének feltétele az összes gyakorlat és az előadások látogatásának teljesítése és a kötelező 2 zárthelyi dolgozat eredményes megírása.

9. félév: Gyakorlati jegy: a gyakorlati jegy meghatározásához a két dolgozat százalékos eredményének átlagát vesszük figyelembe a következők szerint: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles. Amennyiben a hallgató a rendelkezésre álló 3 alkalommal nem teljesíti legalább 60%-os eredménnyel valamelyik zárthelyi dolgozatot, az elégtelen gyakorlati jegyet von maga után.

A gyakorlati jegy javítására a vizsgaidőszakban van lehetőség.

A mintatantervben előírt tantárgyi kreditpontok megszerzésének feltétele a félévvégi aláírás és az elégséges, vagy annál jobb gyakorlati jegy megszerzése.

10. félév: a félév végi aláírás feltétele az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel és a félév során írt mindkét írásbeli dolgozat legalább 60%-os eredménnyel való teljesítése.

Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel és a félév végi aláírás szabályait az aktuális járványhelyzet befolyásolhatja.

 

8. Vizsgakövetelmények

9. félév: vizsga nincs (gyakorlati jegy)

10. félév: vizsga a 9. és a 10. félév anyagából

 

9. A 10. félévi szigorlat

A vizsga két részből áll. Az első egy írásbeli tesztvizsga, amely a 9. és 10. félév elméleti és gyakorlati anyagát öleli fel, a második szóbeli rész pedig az első napos kompetencia szempontjából fontos témaköröket foglalja magába. Mindkét részvizsgát 1-5 közötti érdemjeggyel értékeljük, a vizsga végső érdemjegyét a két részvizsga átlaga adja. Az írásbeli vizsga értékelése a következő: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles. A vizsga teljesítésének feltétele mindkét részvizsga legalább elégséges érdemjeggyel történő abszolválása. Amennyiben az írásbeli részvizsga elégtelen érdemjeggyel zárul, a hallgató nem vehet részt a vizsga szóbeli részén. Amennyiben a sikeres írásbeli vizsgát követően a szóbeli részre kapott érdemjegy elégtelen, csak a szóbeli részvizsgát kell megismételni. Amennyiben az írásbeli és/vagy a szóbeli vizsga eredménye elégtelen, a következő vizsga utóvizsgának minősül. Az ismétlő javítóvizsga (utóvizsga) és a sikertelen vizsga között legalább három napnak kell eltelnie.

Elégtelennek minősül a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó ismeretei az adott témakörben jelentős mértékben hiányosak az első napos kompetencia tekintetében. A szóbeli részvizsga komplex kérdéseit (összesen 40 kérdés), amelyből a hallgató a vizsgán két kérdést húz, a tanszék a honlapján teszi közzé.

 

10. Ajánlott tan- és segédanyagok

Előadások és gyakorlatok anyagai (e-learning rendszer).

Laczay P.: Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Kft, 3. kiadás, Budapest, 2018.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok I. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2016.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok II. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2017.

 

11. Órarend

---

Előadások tematikája

ELŐADÁSOK

2024/2025 I. félév

Hétfő: 10:15-12:00 /Tormay előadó

Péntek: 12.15-14:00/Zlamál előadó

 

Hét	Dátum	Előadás témája	Előadó
1	09. 09.	Bevezetés, történeti áttekintés. „Közös Egészség”, élelmiszer-ellátás biztonság, élelmiszerlánc-biztonság, élelmiszer-higiénia.	Süth Miklós
	09. 13.	Az élelmiszer aréna. A „jó” élelmiszer.	Búza László
2	09. 16.	Bevezetés az élelmiszerlánc kockázataiba, kockázatbecslés, kockázat-haszon elemzés	Jóźwiak Ákos
	09. 20.	Élelmiszerjogi alapok. Az élelmiszergazdaság jogi szabályozása	Kasza Gyula
3	09. 23.	Az élelmiszerlánc felügyeleti rendszere, nyomonkövethetőség, felelősség az élelmiszerláncban.	Kocsner Tibor
	09. 27.	Élelmiszermikrobiológiai alapok, mikrobák szaporodása, pusztulása.	Nagy Attila
4	09. 30.	Obligát patogén baktériumok.	Lancz Zsuzsanna
	10. 04.	Fakultatív patogén baktériumok, bakteriális toxinok, vírusok, prionok, paraziták.	Nagy Edith Lancz Zsuzsanna
5	10. 07.	Romlást okozó mikroorganizmusok. Mikroorganizmusok alkalmazása az élelmiszeriparban.	Engelhardt Tekla
	10. 11.	Mikrobiológiai kockázatok csökkentésének lehetőségei.	Engelhardt Tekla
6	10. 14.	Fertőtlenítés.	Lancz Zsuzsanna
	10. 18.	Kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság: állatgyógyászati készítmények és tiltott hatóanyagok.	Lehel József
7	10. 21.	Kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság: környezeti és mezőgazdasági szennyezők.	Lányi Katalin
	10. 25.	Kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság: technológiai szennyezők. Biológiai eredetű szennyező anyagok I. (mikotoxinok, gombatoxinok)	Pleva Dániel
8	10. 28.	Biológiai eredetű szennyező anyagok II. (tengeri és édesvízi biotoxinok). Természetes eredetű toxikus anyagok.	Lehel József
9	11. 04.	Antibiotikum rezisztencia az élelmiszerláncban. Vegyi szennyezettség ellenőrzése, kémiai kockázatok csökkentésének lehetőségei.	Jóźwiak Ákos Farkas Zsuzsa
	11. 08.	Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM). Élelmiszerek csomagolása, jelölése.	Darnay Lívia
10	11. 11.	Az elsődleges, másodlagos élelmiszer előállítás és szállítás élelmiszer-biztonsági, minőségi összefüggései.	Búza László
	11. 15.	Előfeltételi rendszerek. GAP, GMP, GHP.	Süth Miklós
11	11. 18.	A HACCP rendszer alapjai.	Süth Miklós
	11. 22.	A HACCP rendszer alkalmazása.	Süth Miklós
12	11. 25.	Kockázat menedzsment.	Jóźwiak Ákos
	11. 29.	Élelmiszerlánc biztonsági események kivizsgálása. Az élelmiszer eredetű/közvetített betegségek diagnosztikája.	Búza László
13	12. 02.	Élelmiszer hamisítás.	Búza László Darnay Lívia
	12. 06.	Élelmiszer allergia és intolerancia.	Gyetvai Béla
14	12. 09.	Kockázatkommunikáció.	Kasza Gyula
	12. 13.	Fenntarthatóság az élelmiszerláncban. Élelmiszerhulladékok – problémák és megoldások.	Kasza Gyula

Gyakorlatok tematikája

GYAKORLATOK

2024/2025 I. félév

Gyakorlatok helye: N. épület 2. emelet (Élelmiszer-higiéniai gyakorló)

 

Hét	Dátum	Gyakorlat témája	Témavezető	Gyakorlatvezető
1	09. 09-13.	A gyakorlatok célja, előírások, alapfogalmak Munka- és tűzvédelmi oktatás	Lehel József Lányi Katalin	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
2	09. 16-20.	Mintavételezés hatósági és egyéb célra	Lehel József	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
3	09. 23-27.	Monitoring vizsgálati rendszerek	Lehel József	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
4	09. 30-10.04.	A víz élelmiszer-higiéniai jelentősége és vizsgálata	Lányi Katalin Nagy Attila	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
5	10. 07-11.	Élelmiszerek mikrobiológiai kritériuma 2073/2005/EK rendelet alkalmazása Személyi higiéniai vizsgálat.	Nagy Attila Engelhardt Tekla	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
6	10. 14-18.	Klasszikus és gyors módszerek az élelmiszermikrobiológiában.	Nagy Attila Engelhardt Tekla	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
7	10. 21-25.	A patogének kimutatása élelmiszerekből (Salmonella kimutatás)	Nagy Attila Engelhardt Tekla	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
8	10. 28-11.01.	Molekuláris módszerek az élelmiszer mikrobiológiában. Salmonella PCR kimutatásának értékelése.	Nagy Attila Engelhardt Tekla	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
9	11. 04-08.	Élelmiszer vállalkozások ellenőrzésének laboratóriumi módszertana Trichinella vizsgálat	Bittsánszky András Engelhardt Tekla Búza László	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
10	11. 11-15.	Kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság: mintaelőkészítés, szűrővizsgálatok, megerősítő és nagyműszeres vizsgálatok	Lányi Katalin Lehel József	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
11	11. 18-22.	Esettanulmány kémiai, mikrobiológiai kockázatbecslésre	Jóźwiak Ákos	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
12	11. 25-29.	HACCP rendszer esettanulmány	Jóźwiak Ákos Tóth András József	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
13	12. 02-06.	Esettanulmány kockázatkezelésre	Jóźwiak Ákos	Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté
14	12. 09-13.	Pótgyakorlat		Darnay Lívia Pleva Dániel Farkas Máté

Vizsga információk