(1) 478 4150
(1) 478 4100 / 8530
Süth Miklós
1078 Budapest István u. 2.
1400 Budapest Pf. 2
L épület II. emelet
Az egység története
A hazai állatorvosképzésben az élelmiszer-higiénia akkori ismereteinek oktatása már kezdetektől fogva a képzési program részét képezte. Tolnay Sándor, a Pesti Egyetem Orvosi Karán 1787-ben megalakult állatorvosi iskola tananyagában már szerepeltette az általa kidolgozott húsvizsgálati előírásokat. Jelentős előrelépést jelentett a húshigiénia oktatásában az 1867-es III. Nemzetközi Állatorvos Kongresszus, amelynek fő témája az egészségügyi húsvizsgálat volt. Ezt követően ugyanis a húshigiénia oktatása egyre hangsúlyosabbá vált, 1875-től Zlamál Vilmos az orvosrendőri hússzemlét a járványtan keretében, majd 1888-tól Hutyra Ferenc a hússzemlét önálló tantárgyként oktatta, az orvosi tudományok rangjára emelve azt. Erre az időre tehető a vágóhídi gyakorlatok bevezetése, majd később, a XX. század első évtizedének végétől a tejhigiéniai ismeretek oktatásának megkezdése is. Ezzel kezdetét vette az élelmiszer-higiénia két legfőbb szakterületének, a húshigiéniának és a tejhigiéniának a rendszeres oktatása és művelése, ami elsősorban Breuer Albert, Fettick Ottó és Semsey Géza nevéhez fűződött, de meg kell még említenünk Kazár Gyula (1934-), Szepeshelyi Andor (1946-), Méhes György (1946-) és Nyiredy István (1947-) oktató tevékenységét is.
Jelentős mérföldkő volt az élelmiszer-higiénia egyetemi oktatásában a Csiszár Vilmos által 1949-ben létrehozott önálló egyetemi tanszék. Csiszár Vilmos a Debrecen városi vágóhídi szolgálata keretében és a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián (1943-), majd az Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán (1946-) eltöltött tanári működése után kapott megbízást a Tanszék megszervezésére (1949), majd 1950-ben tanári kinevezést nyert. Jelentős, bár rövid volt a tanszék életében Takács János tevékenysége, aki 1976-ban kapott egyetemi tanári kinevezést. Takács János már az ezt megelőző pályafutása során az élelmiszer-higiénia nemzetközi tekintélyű tudósa volt. A vágóhídi laboratórium, majd a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat vezetőjeként számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja és tisztségviselője. A mikrobiológiai vizsgálatok fejlesztésében nagy nemzetközi elismerést szerzett és megszervezte a hazai vágóhídi laboratóriumok országos hálózatát. Takács János 1979-ben bekövetkezett halála után 1980-ban Biró Géza nyert tanszékvezetői kinevezést. Biró professzor 1993-ban, majd kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel 1999-ben második kiadásban megjelent Élelmiszer-higiénia című tankönyve közel másfél évtizeden keresztül nélkülözhetetlen alapműként szolgált az egyetemi hallgatók és a gyakorló élelmiszer-higiénikus állatorvosok számára egyaránt.
Jelentős szakmai esemény volt a Biró professzor által vezetett tanszék történetében, hogy a WAVFH (World Association of Veterinary Food Hygienists – az Állatorvos Élelmiszerhigiénikusok Világszövetsége) 1985-ben Budapesten tartotta Kongresszusát. A résztvevők közül az oktatással foglalkozók mintegy 100 fős csoportját látta vendégül az egyetem és a tanszék. Továbbá erre az időre esett az élelmiszer-higiénikus szakállatorvos képzés 1983-ban történő beindítása is, és 1990,1998, 2002 után 2008-ban már az ötödik kurzus hallgatói vehették kezükbe szakállatorvosi diplomájukat. Biró Géza nyugállományba vonulásával Sas Barnabás 1998-ban nyert tanszékvezetői és egyetemi tanári kinevezést, majd az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetbe való visszatérése után 1999-ben Laczay Péter egyetemi tanár a Gyógyszertani és Méregtani Tanszékről került az Élelmiszer-higiéniai Tanszék élére.
A tanszéken 2000-ben új, korszerűen felszerelt élelmiszer-toxikológiai laboratórium létesült, ami lehetővé teszi a tanszék bekapcsolódását a kémiai-toxikológiai, élelmiszer-biztonsági kutatásokba. A laboratórium GLP-minősítéssel rendelkezik. Ugyanakkor a tradicionális tanszéki profilt képező mikrobiológiai vizsgálatok feltételeit számottevően javítja a mikrobiológiai laboratórium 2001-ben végrehajtott korszerűsítése, illetve akkreditációja a Nemzeti Akkreditáló Testület által, valamint a mikrobiológiai kutató laboratórium létrehozása 2006-ban.
2022-ben Laczay Péter nyugállományba vonulásával Dr. Süth Miklós nyert megbízott tanszékvezetői kinevezést.
Az élelmiszer-higiénia szakterülete az elmúlt 10 évben jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. Az élelmiszer-biztonság feltétlen prioritássá, alapvető népegészségügyi kérdéssé vált. Nagymértékben átalakult az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-higiénia jogi szabályozása és hatósági ellenőrzési rendszere. Mindezekkel egyidejűleg az élelmiszer-higiénia feladatai számottevően bővültek, és ma az élelmiszer-higiénia, az élelmiszerlánc teljes vertikumára kiterjedően az élelmiszer eredetű veszélyek megelőzésének és megfelelő kezelésének, azaz az élelmiszer biztonságos fogyaszthatósága megteremtésének legfőbb eszközének tekinthető.
A kibővült feladatok egyúttal az élelmiszer-higiénia ismeretanyagának jelentős változását is maga után vonta. A biztonságos, aggálytalanul fogyasztható élelmiszerek termelésének, előállításának és forgalmazásának higiéniai feltételeit és jogszabályi előírásait magába foglaló komplex ismeretanyag oktatása az állatorvosképzésben és a kapcsolódó szakállatorvos-képzésekben (pl. az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó élelmiszer-higiénikus szakállatorvosok képzése) a tanszék feladata.