Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Előadások

Az előadások keretében a biztonságos, aggálytalanul fogyasztható élelmiszerek termelésének, előállításának és forgalmazásának higiéniai feltételeit és jogszabályi előírásait magába foglaló komplex ismeretanyag elméleti alapjait mutatjuk be.

A 9. félévben az általános élelmiszer-higiéniai, valamint a speciális tejhigiéniai ismeretek tárgyalására kerül sor. Az általános részben az alapfogalmak és élelmiszer eredetű veszélyek és egészségkárosodások áttekintése után a mikrobiológiai és a kémiai-toxikológiai élelmiszer-biztonság fontosabb alapelemeit vesszük sorra, majd az élelmiszerek romlásával és tartósításával kapcsolatos alapismereteket, az élelmiszer-higiéniai szabályozás alapjait, az élelmiszer-termelés, -előállítás és forgalmazás higiéniájának általános szabályait, végezetül pedig a zoonózisok élelmiszer-higiéniai jelentőségét tárgyaljuk. Ezt követően általános higiéniai ismeretekre épülve a tejhigiénia, és azon belül a tejtermelés és a tejfeldolgozás higiéniájának oktatására kerül sor.

A 10. félévben előbb a húshigiénia, a húsvizsgálat, valamint egyéb állati eredetű termékek és növényi eredetű élelmiszerek higiéniájával kapcsolatos témaköröket tárgyaljuk. Ezután, a húsvizsgálat folytatásaként a kóros állapotok és a közegészségügyi és/vagy állat-egészségügyi szempontból fontos fertőző betegségek húsbírálatával, majd pedig az élelmiszer-higiéniai igazgatás témakörén belül a hatósági élelmiszer-ellenőrzés szervezetével és eljárásrendjével, a továbbiakban pedig a hatósági élelmiszer-higiénia ellenőrző tevékenységével foglalkozunk.

Gyakorlatok

Az élelmiszer-higiéniai gyakorlatok célja az előadások keretében tárgyalt elméleti ismeretanyag gyakorlati vonatkozásainak bemutatása, egyes technológiai folyamatok és vizsgálati eljárások manuális elvégzése, valamint a higiéniai gondolkodási mód kialakításához szükséges készségek fejlesztése.

1.3. Útmutató a gyakorlatok végzéséhez, illetve az azokra való felkészüléshez

A gyakorlati csoportok beosztásának alapja a tanulmányi osztály által kiadott lista. Egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 17 főt.

A gyakorlatokon pontosan, felkészülten, köpenyben kell megjelenni.

1.4. Az ismeretek ellenőrzése és értékelése a gyakorlati foglalkozásokon

Az ismeretek ellenőrzése történhet szóban és írásban. Az ellenőrzés elsődlegesen az adott héten esedékes gyakorlat tárgykörét foglalja magába. Ismétlő jelleggel azonban a megelőző gyakorlatok témái is folyamatosan számonkérésre kerülhetnek

1.5. A gyakorlatok pótlásának rendje

A gyakorlat(ok)ról való hiányzás pótlására csak a szorgalmi időszakban, a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetett időpontban van lehetőség. A kötelező klinikai betegellátási gyakorlat (két alkalom) miatti hiányzást nem kell pótolni, az azon való részvételt az adott klinikai tanszék közvetlenül igazolja a tanszék felé. A gyakorlatokról legfeljebb négy alkalommal lehet hiányozni (beleértve a két igazolt klinikai gyakorlatot is), ennél több alkalommal való hiányzás esetén a félév végi aláírás megtagadásra kerül.

1.6. Félévközi beszámolók, zárthelyi dolgozatok, azok értékelése, esetleges pótlása

A 9. félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal írásban, zárthelyi dolgozat formájában adnak számot a tudásukról. A dolgozatok témája az írást megelőző hétig tartott gyakorlatok és előadások anyagából kerül összeállításra. A dolgozatokat százalékosan értékeljük az elért pontszámok alapján. Az a hallgató, aki <60% értékelésű dolgozatot írt, vagy az írásbeli számonkérésen bármely ok miatt nem vett részt, a szorgalmi időszak végéig előre egyeztetett időpontban pótdolgozatot köteles írni. Erre összesen két lehetősége van.

A 9. félév végi gyakorlati jegy meghatározásához a két dolgozat százalékos eredményének átlagát vesszük figyelembe a következők szerint: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles.

Amennyiben a hallgató a rendelkezésre álló 3 alkalommal nem teljesíti legalább 60%-os eredménnyel valamelyik zárthelyi dolgozatot, az elégtelen gyakorlati jegyet von maga után.

A 10. félév folyamán az elméleti és gyakorlati anyagból két teszt dolgozat megírására kerül sor. Az a hallgató, aki <60% értékelésű dolgozatot írt, vagy az írásbeli számonkérésen bármely ok miatt nem vett részt, a szorgalmi időszak végéig előre egyeztetett időpontban pótdolgozatot köteles írni. Erre összesen két lehetősége van. Mindkét tesztdolgozat legalább 60%-os eredményű megírása a 10. félév végi aláírás feltétele.

1.7. A félévvégi aláírás, illetve a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

9. és 10. félév: Az előadásokon való részvétel kötelező. A hallgatók részvételét az előadásokon az előadók alkalmanként ellenőrzik. Háromnál több igazolatlan hiányzás a félév végi aláírás megtagadását vonja maga után!
10. félév: Az összes gyakorlat teljesítése és a kötelező 2 dolgozat eredményes megírása. A hallgatók a félév során írt dolgozatok eredménye, valamint a félév gyakorlatain való szereplésük alapján ötfokozatú gyakorlati jegyet kapnak. A gyakorlati jegy javítására a vizsgaidőszakban van lehetőség. A mintatantervben előírt tantárgyi kreditpontok megszerzésének feltétele a félévvégi aláírás és az elégséges, vagy annál jobb gyakorlati jegy megszerzése.

1.8. Vizsgakövetelmények

9. félév: vizsga nincs (gyakorlati jegy)
10. félév: vizsga a 9. és a 10. félév anyagából

1.9. A 10. félévi vizsga

A vizsga két részből áll. Az első egy írásbeli tesztvizsga, amely a 9. és 10. félév elméleti és gyakorlati anyagát öleli fel, a második szóbeli rész pedig az első napos kompetencia szempontjából fontos témaköröket foglalja magába. Mindkét részvizsgát 1-5 közötti érdemjeggyel értékeljük, a vizsga végső érdemjegyét a két részvizsga átlaga adja. Az írásbeli vizsga értékelése a következő: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles. A vizsga teljesítésének feltétele mindkét részvizsga legalább elégséges érdemjeggyel történő abszolválása. Amennyiben az írásbeli részvizsga elégtelen érdemjeggyel zárul, a hallgató nem vehet részt a vizsga szóbeli részén. Amennyiben a sikeres írásbeli vizsgát követően a szóbeli részre kapott érdemjegy elégtelen, csak a szóbeli részvizsgát kell megismételni. Amennyiben az írásbeli és/vagy a szóbeli vizsga eredménye elégtelen, a következő vizsga utóvizsgának minősül. Az ismétlő javítóvizsga (utóvizsga) és a sikertelen vizsga között legalább három napnak kell eltelnie.

Elégtelennek minősül a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó ismeretei az adott témakörben jelentős mértékben hiányosak az első napos kompetencia tekintetében. A szóbeli részvizsga kérdéseit (összesen 40 kérdés), amelyből a hallgató a vizsgán egy kérdést húz, a tanszék a honlapján teszi közzé.

1.10. Tan- és segédanyagok

Laczay P.: Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Kft, 3. kiadás, Budapest, 2018.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok I. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2016.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok II. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2017.

Előadások és gyakorlatok anyagai.

Előadások tematikája

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA ELŐADÁSOK

2019/2020. tanév, 1. félév

Előadások helye: Hetzel Henrik terem

Előadások időpontja: hétfő 10.15 – 11:45; csütörtök 10.15 – 11:45

Gyakorlatok tematikája

ÉLELMISZER-HIGIÉNIA GYAKORLAT

2019/2020. tanév I. félév

Gyakorlatok helye: “N” épület 2. emelet

Zárthelyi dolgozatok időpontja: 1. ZH: 7. héten, 2. ZH: 12. héten

Értékelés leírása

Félévközi beszámolók, zárthelyi dolgozatok, azok értékelése, esetleges pótlása

A 9. félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal írásban, zárthelyi dolgozat formájában adnak számot a tudásukról. A dolgozatok témája az írást megelőző hétig tartott gyakorlatok és előadások anyagából kerül összeállításra. A dolgozatokat százalékosan értékeljük az elért pontszámok alapján. Az a hallgató, aki <60% értékelésű dolgozatot írt, vagy az írásbeli számonkérésen bármely ok miatt nem vett részt, a szorgalmi időszak végéig előre egyeztetett időpontban pótdolgozatot köteles írni. Erre összesen két lehetősége van.

A 9. félév végi gyakorlati jegy meghatározásához a két dolgozat százalékos eredményének átlagát vesszük figyelembe a következők szerint: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles.

Amennyiben a hallgató a rendelkezésre álló 3 alkalommal nem teljesíti legalább 60%-os eredménnyel valamelyik zárthelyi dolgozatot, az elégtelen gyakorlati jegyet von maga után.

 A félévvégi aláírás, illetve a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

9. és 10. félév: Az előadásokon való részvétel kötelező. A hallgatók részvételét az előadásokon az előadók alkalmanként ellenőrzik. Háromnál több igazolatlan hiányzás a félév végi aláírás megtagadását vonja maga után!

9. félév: Az összes gyakorlat teljesítése és a kötelező 2 dolgozat eredményes megírása. A hallgatók a félév során írt dolgozatok eredménye, valamint a félév gyakorlatain való szereplésük alapján ötfokozatú gyakorlati jegyet kapnak. A gyakorlati jegy javítására a vizsgaidőszakban van lehetőség. A mintatantervben előírt tantárgyi kreditpontok megszerzésének feltétele a félévvégi aláírás és az elégséges, vagy annál jobb gyakorlati jegy megszerzése.

Vizsgakövetelmények

9. félév: vizsga nincs (gyakorlati jegy)

Vizsgainformáció

Tan- és segédanyagok

Laczay P.: Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Kft, 3. kiadás, Budapest, 2018.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok I. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2016.

Erdősi O.-Lányi K.-László N.-Lehel J.-Szakmár K.-Szili Zs.: Élelmiszer-higiéniai gyakorlatok II. A/3 Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft., Budapest, 2017.

Előadások és gyakorlatok anyagai.