Állatorvostudományi Egyetem

A kurzus leírása

Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Ózsvári László

A tantárgy általános célja: Az ember a világot önmaga képességeinek határain belül fogja fel és ismeri meg. Ezek a képességek alapvetően befolyásolják a mindennapi észleléseinket, döntéseinket, viselkedésünket és cselekvéseinket. A tantárgy rövidtávú célja az, hogy a hallgatók elgondolkozzanak az emberi képességeiken, megismerjék azok használatának és fejlesztésének lehetőségeit. Betekintést adunk a természettudomány jelenlegi eredményeibe, majd bemutatjuk az élő szervezet legújabb tudományos megközelítését, és körüljárjuk az emberi agy és tudat fogalomkörét. Ezután sorra vesszük ezek mindennapi életünk során tapasztalt állapotait (pl. vizsgadrukk), azok minőségének jelentőségét az egészség és a hétköznapi cselekvéseink során, valamint fejlesztésének lehetőségeit, hozzájárulva ezzel az emberi képességeink teljesebb körű megismeréséhez és a gyakorlatban való hatékonyabb alkalmazásához. Bemutatjuk azt az erőteljes cselekvést gátló tényezőt, a stresszt, mely az egyetemi hallgatók „élettársa” a vizsgaidőszak alatt, és annak felhasználásának lehetőségét, ezzel segítséget adva a vizsgán nyújtott teljesítményük javításához. Végezetül ismertetünk egy tudományosan elismert stressz oldó, képességfejlesztő és azt stabilizáló technikát, melynek hatását egy EEG méréssel szemléltetjük.

Az állatorvos két világ – az emberi és az állati között alakít ki kapcsolatot. Ennek a kapcsolódásnak a sikerességéhez nélkülözhetetlen önmaga képességeinek ismerete, hiszen egy információhiányos, érzelmileg instabil állapotban meghozott ítélet komoly következményekkel járhat az állatra és a gazdájára nézve egyaránt. Egy állatorvos mindennapjaiban elengedhetetlen a megfelelően fejlett átlátó képesség, az életet támogató cselekedet, a higgadtság, a megértő képesség és a hatékony munkavégzés. A tantárgy hosszú távú célja, hogy az egyetemről kikerülő állatorvosok az itt megszerzett biztos tudással és a fakultáció segítségével elérhető stabil idegrendszerrel és kiegyensúlyozott élettel, a megalapozott munkájukkal hozzájáruljanak a társadalom fejlődéséhez, a segítségükre szoruló emberek és állatok életének jobbá tételéhez, és elkerüljék a túlhajszoltságot és a mi szakmánkban is egyre gyakoribb ún. „kiégés állapotát”.