A kurzus leírása

A tantárgy előadói és gyakorlatvezetői:

Dr. Hullár István, egyetemi docens
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya, egyetemi docens
Dr. Hetényi Nikoletta, tudományos munkatárs
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Dr. Moravszki Letícia, tanszéki állatorvos

 

ÓRALÁTOGATÁS
Előadások
Az oktatási rektorhelyettes döntése alapján a magyar nyelvű képzésben az előadásokat
kizárólag jelenléti formában tartjuk.
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat értelmében kötelező az előadásokon történő
részvétel és ezt rendszeresen ellenőrizzük. Az igazolatlan hiányzások száma egy
szemeszterben nem haladhatja meg a hármat. Ennél több igazolatlan hiányzás esetén
nem ismerjük el a hallgató félévét, azaz, nem kap aláírást.
Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak a klinikai gyakorlat, a TDK- vagy
szakdolgozat készítésével kapcsolatos munka miatt történő hiányzás, de ennek tényét
igazoltatni kell az illető gyakorlatvezetővel vagy témavezetővel a megfelelő
formanyomtatványon.
Gyakorlatok
A gyakorlatokon való részvétel ugyancsak kötelező.
A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem
engedélyezhető az elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti
meg az adott tantárgy kreditpontját. EZ LEGFELJEBB 4 HIÁNYZÁS, AMIBŐL 3-
AT KELL PÓTOLNI.
Egy hiányzást indoklás nélkül elfogad a tanszék, azt nem kell pótolni.
A 4 hiányzásba nem számítanak bele az ügyeletek miatt – igazoltan – mulasztott
gyakorlatok és azokat nem kell pótolni.
Az ezeken felül nem teljesített gyakorlatok anyagából azonban be kell számolni 2 héten
belül bármelyik gyakorlatvezetőnél. Ez megtehető közvetlenül az éppen befejezett
gyakorlat utáni szünetben, így nem kell külön eljönni a tanszékre.
TANSZÉKI ÖSSZEKÖTŐ
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus (Rottenbiller u. 50.); telefon (mellék): 8608;
e-mail: [Kattintson az emailcímhez]).

---

Előadások tematikája

Óraszám, helyszín: 3 óra/hét előadás (Tormay előadó).
1 óra/hét/csoport gyakorlat (szülészeti gyakorló)

Az előadások és gyakorlatok részletezése heti bontásban
A címek mellett zárójelben az anyagra vonatkozó tételek számai (tételcsoport/kérdés) láthatóak.

1. hét (szeptember 9-13.)
Előadás Követelményrendszer (óralátogatás, vizsgafeltételek, nyári gyakorlati beszámoló).
A kérődzők alkalmazott emésztésélettana (A/11, A/12, A/13). A tejhasznú tehén
borjának takarmányozása (A/14). A tejhasznú üsző felnevelése (A/15).
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat A legeltetett kérődző állatok takarmányozása.
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Szeptember 12. (csütörtök): 14 órától rektori szünet (piknik).

2. hét (szeptember 16-20.)
Előadás A tejhasznú tehenek takarmányozása a laktáció egyes szakaszaiban (A/16),
valamint a szárazon állás alatt (A/18). A tejhasznú tehén energiaállapota javításának
lehetőségei takarmányozással, a bendő működését és az anyagforgalmat kedvezően
befolyásoló vegyületek (A/17). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat A „Takarmányozástan 2.” megértése szempontjából súlypontos részek
rövid áttekintése az elmúlt félév anyagából.
Dr. Moravszki Letícia egyetemi tanársegéd

3. hét (szeptember 23-27.)
Előadás A húshasznú üsző felnevelése, az anyatehén takarmányozása,
marhahizlalás (A/15; A/19). Takarmányozási szaktanácsadás:
– tejelő tehén (a tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei és azok megelőzése /B/5,
B/6, B/7); a tejkarbamid mérésének jelentősége, gyakorlati alkalmazása /B/8/; állomány- és
egyedi diagnózis a tej és a vizelet ketonanyag-koncentrációja alapján, ketonuriás index /B/9/);
– a húsmarha dietetikája (B/10). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat A tejelő tehén gyakorlati takarmányozása: PMR (Partial Mixed Ration).
Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs

4. hét (szeptember 30. – október 4.)
Előadás Az újszülött és szopós malacok ellátása, táplálása (A/1). Gyakorlati
malacválasztási rendszerek, ezek emésztésélettani háttere (A/2). A hízósertések
takarmányozása (A/3). Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat A tejelő tehén gyakorlati takarmányozása: komplett monodiéta (TMR:
Total Mixed Ration). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus

5. hét (október 7-11.)
Előadás A tenyésztésre szánt kocasüldők (A/4), a vemhes (A/5) és a szoptató (A/6)
kocák takarmányozása. Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat A hízómarha fejadagjának ellenőrzése.
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus

6. hét (október 14-18.)
Előadás Juh- és kecsketakarmányozás (A/20, A/21, A/22, A/23).
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat A sertések gyakorlati takarmányozása.
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens

7. hét (október 21-25.)
Előadás A nyúl biológiája és emésztésélettani sajátosságai (A/33). Gyakorlati
nyúltakarmányozás (A/34), a nyúl fontosabb takarmányozási eredetű bántalmai
(B/26). Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs
Gyakorlat A nyúltakarmányozás gyakorlata.
Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs
Október 23. (szerda): ünnepnap.

8. hét (október 28. – november 1.)
Előadás A baromfi emésztésélettani sajátosságainak takarmányozási vonatkozásai
(A/26). A brojlercsirke (A/27) és a nagytestű pulykahibrid (A/28) takarmányozása.
Dr. Hullár István egyetemi docens
Gyakorlat A számolási feladatok összefoglalása. I. Dr. Hullár István egyetemi docens
November 1. (péntek): ünnepnap (Mindenszentek).

9. hét (november 4-8.)
Előadás A pecsenyekacsa (A/29), a pecsenyelúd és a húsliba (A/30) takarmányozása. Kacsa- és libamájtermelés (A/31), a tojóhibridjércék és a tojóhibridek (A/32)
takarmányozása. Dr. Hullár István egyetemi docens
Gyakorlat A számolási feladatok összefoglalása. II. Dr. Hullár István egyetemi docens

10. hét (november 11-15.)
Előadás A juh és a kecske fontosabb anyagforgalmi betegségei (B/11). (1 óra)
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Precíziós takarmányozás (A/35). (2 óra) Dr. Moravszkí Letícia egyetemi tanársegéd
Gyakorlat A baromfitakarmányozás gyakorlata. I. Dr. Hullár István egyetemi docens

11. hét (november 18-22.)
Előadás Az egészséges kutya és macska táplálása (A/24, A/25). (2 óra)
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei (B/25) (1 óra).
Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs
Gyakorlat A baromfitakarmányozás gyakorlata. II. Dr. Hullár István egyetemi docens
November 19. (kedd): rektori szünet (Tudományos Diákköri Konferencia).

12. hét (november 25-29.)
Előadás Az öreg kutya, macska és ló sajátos táplálása (B/14). A beszűkült
veseműködésű kutya és macska táplálása (B/15). A húgykövesség /kutya, macska/
dietetikája (B/16). A pangásos szívelégtelenség dietetikája /kutya, macska/ (B/19). A
máj megbetegedésének dietetikája /kutya, macska/ (B/21). A táplálás és a
csontrendszer összefüggései /kutya, macska/ (B/22). Az árván maradt kutya, macska
és csikó táplálása (B/24). Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat Kutya- és macskatápok. Dr. Moravszkí Letícia egyetemi tanársegéd

13. hét (december 2-6.)
Előadás A sajátosan macska-anyagforgalmi betegségek élettani és biokémiai
alapjai, megelőzésük, kezelésük (B/12). Az elhízás endokrinológiája, genetikája és
dietetikája (kutya, macska) (B/13). A bőrbetegségek dietetikája /kutya, macska/
(B/17). A cukorbeteg kutya és macska dietetikája (B/18). A hasnyálmirigy
megbetegedésének dietetikája /kutya, macska/ (B/20). Munkakutyák, valamint a
daganatos kutyák és macskák táplálása. (B/23). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat A beteg kutya és macska diétás táplálása.
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
December 4 (szerda), 14 óra: Nyílt Nap.

14. hét (december 9-13.)
Előadás A ló takarmányozása (A/7, A/8, A/9, A/10) és dietetikája (B/1, B/2, B/3, B/4).
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat Gyakorlati lótakarmányozás. Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens

 

Gyakorlatok tematikája

 

Vizsga információk

A „TAKARMÁNYOZÁSTAN 2” VIZSGA
1. Vizsgaidőszak: 2024. szeptember 9-től december 13-ig (14 hét)

2. A takarmányozástan 2 vizsga előfeltétele:
− a „takarmányozástan 1” vizsga megléte,
− a gyakorlati számítási feladatok sikeres megoldása,
− a nyári gyakorlat teljesítését igazoló két lap beadása.
Tehát, ha valaki nem teljesítette „takarmányozástan 1” vizsgát vagy a számolási feladatokat, az nem kezdheti meg a „takarmányozástan 2” vizsgát akkor sem, ha bejelentkezett az adott napra.
2.1. Jelentkezés a hiányzó „takarmányozástan 1” vizsga pótlására: a NEPTUN-on keresztül.
2.2. Gyakorlati számítási feladatok
– A 6. és 7. szemeszterek során összesen 8 olyan témakört tanulunk, amelyek megértését számolási feladatok megoldásán keresztül lehet ellenőrizni. Ezeket a 7. szemeszteri gyakorlatok
során átismételjük.
– A számítási feladatok megoldására – a hallgatókkal egyeztetve – a szorgalmi időszakban kerül
sor.
– A számítási feladatok értékelése
Az egyes feladattípúsok megoldásával különböző pontszámokat lehet elérni. Az értékelés kétszintű: megfelelt vagy nem felelt meg. A „megfelelt” szinthez a maximális pontszám legalább 60%-át szükséges elérni.
– Jelentkezés a hiányzó/sikertelen számítási feladatok megoldására: e-mailben Dr. Bersényi
András egyetemi adjunktusnál (bersenyi.andras@univet.hu).
2.3. A takarmányozástan 2 vizsga előfeltételeként szolgáló vizsgák pótlása
Egy adott vizsganapon csak egy hiányzó vizsgát lehet letenni. (Ha pl. valakinek hiányzik mind
a „takarmányozástan 1” vizsgája, mind a számítási feladatok sikeres megoldása, akkor először
az egyiket, majd – egy eltérő napon – a másikat kell teljesítenie).

3. A „takarmányozástan 2” vizsgára történő bejelentkezés módja: a NEPTUN-on keresztül.

4. Átjelentkezés/halasztás
Átjelentkezés/halasztás esetén legkésőbb a vizsgát megelőző nap 12 óráig kell leiratkozni a NEPTUN-ban. Átjelentkezni ugyancsak a NEPTUN-on keresztül lehet, természetesen csak arra
a vizsganapra, amelyiken van még hely. A tanszékeknek nincs engedélyük arra, hogy bárkit vizsgára jelentkeztessenek vagy töröljenek a listáról, ezért kérjük, hogy ilyen igénnyel ne is forduljanak a titkársághoz.

5. Vizsganapok
A vizsgaidőpontokat és az adott napra jelentkezők lehetséges számát a NEPTUN-ban adjuk meg. A vizsganapokra egyaránt jelentkezhetnek magyar és külföldi hallgatók. Kérjük, töltsék
fel a megadott helyeket, mert nem áll módunkban újakat biztosítani a kihagyottak helyett! Figyelem! A hallgatónkénti 3 vizsgalehetőség a teljes vizsgaidőszakra vonatkozik és nem az
utolsó vizsgahétre. Az utolsó hétre első vagy második alkalommal jelentkezőknek − sikertelen vizsga esetén – már nem tudunk újabb lehetőséget biztosítani a vizsgaidőszakban.

6. A „takarmányozástan 2” vizsga menete
A vizsga szóban történik. A szóbeli vizsga helye: Rottenbiller u. 50. A szóbeli vizsga kezdete: a NEPTUN-ban megadott időpontban (általában 7:30)
Kérjük, hogy legkésőbb a vizsgát megelőző napon szíveskedjenek elküldeni a nyári gyakorlatuk előadásának anyagát Dr. Bersényi András egyetemi adjunktusnak (bersenyi.andras@univet.hu). Erre azért van szükség, mert így előre fel tudjuk tölteni azokat a számítógépbe, nem veszítve időt ezzel a vizsga során.

A szóbeli vizsga folyamata
Kérjük, hogy a kiírt időpontban valamennyi aznapi vizsgázó jelenjen meg. Ezt követően az első vizsgázó megtartja szóbeli előadását a nyári gyakorlatáról Power Point
bemutató formájában. Ennek ideje legfeljebb 8 perc + 2 perc a vizsgáztatók kérdéseire. Kérjük tehát, hogy semmiképpen se készítsenek tíznél több diát, mert nem lesz idő a bemutatásukra!
A beszámoló értékelése: „kiválóan megfelelt”, „megfelelt”, „nem felelt meg”. Ahhoz, hogy sor kerülhessen a tételhúzásra, el kell érni legalább a „megfelelt” szintet. A gyakorlati beszámoló
minőségét figyelembe vesszük a végső érdemjegy kialakítása során.

7. Tételhúzás
A „takarmányozástan 1” anyaga (általános takarmányozástan és takarmányismeret) nem szerepel a „takarmányozástan 2” tételei között. A nyári gyakorlati beszámolót követően mindenki 2 tételt húz az alábbiak szerint.
1. kérdés: A-tételcsoport (AZ EGYES ÁLLATFAJOK EMÉSZTÉSÉLETTANA, TAKARMÁNYOZÁSA).
2. kérdés: B-tételcsoport (KLINIKAI DIETETIKA).
A tételek kidolgozására a Vizsgaszabályzatban megadott idő áll rendelkezésre. Ez alatt a következő hallgató számol be a nyári gyakorlatáról.

8. Vizsgakérdések (a „takarmányozástan 2” szóbeli vizsgához)
Segítségként számos kérdésnél feltüntettük a téma kifejtésére vonatkozó útmutatást.

A. TÉTELCSOPORT: AZ EGYES ÁLLATFAJOK EMÉSZTÉSÉLETTANA, TAKARMÁNYOZÁSA.
A/1. Az újszülött és szopós malacok ellátása, táplálása. (Az időszak hossza, születési súly, emésztésélettani sajátosságok, kolosztrum, Fe-pótlás, a szilárd takarmányozás etetésének célja, kezdete, a szilárd takarmány fehérjetartalma, mennyisége, takarmány-kiegészítők.)

A/2. Gyakorlati malacválasztási rendszerek, ezek emésztésélettani háttere. (Malacválasztási rendszerek, életkor és testsúly a választáskor, a választási stressz okozta problémák, az etetett takarmányok energia- és fehérjetartalma, szilárdtakarmány-fogyasztás, takarmány-kiegészítés.)

A/3. A hízósertések takarmányozása. (A hizlalási időszak kezdete és vége, testsúly a hizlalási időszak kezdetén és végén, az elvárt napi súlygyarapodás, a takarmányozás célja, tápok, valamint azok energia- és fehérjetartalma, fizikai formája, napi takarmányfogyasztás, fajlagos takarmány-felhasználás, etetési technológia, a gyomorfekély megelőzése.)

A/4. A tenyésztésre szánt kocasüldők takarmányozása. (Életkor és testsúly az életszakasz elején és végén, az első termékenyítés idejét meghatározó tényezők, napi adagok, flushing, az etetett táp energia- és fehérjetartalma.)

A/5. A vemhes kocák takarmányozása. (A vemhesség hossza, testsúly és hátszalonna-vastagság az első vemhesség elején és végén, a takarmányozás célja, takarmányozási szakaszok, a vemheskocatáp energia- fehérje- és rosttartalma.)

A/6. A szoptató kocák takarmányozása. (A szoptatási időszak hossza, kezdeti és végsúly az első szoptatás alatt, a hátszalonna-vastagság a szoptatás elején és végén, a takarmányozás célja és menete: napi mennyiségek, etetések száma, etetési technológia, a táp fizikai formája, energia- és fehérjetartalma, a kocatej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma, a koca takarmányozása a választás után.)

A/7. A ló életfenntartó táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (Emésztésélettani sajátosságok, szárazanyag-felvétel, energia-, fehérje-, rost-, Ca- és P-szükséglet, a Ca:P aránya, ivóvíz, kondíciópont, etetett takarmányok, napi mennyiség, a tömegtakarmány:abrak aránya, aminosav- és vitamin-kiegészítés, minimális szénaigény.)

A/8. A tenyészkanca táplálóanyag-igénye, takarmányozása /vemhesség, szoptatás/. (A vemhesség és a szoptatási időszak hossza, szárazanyag-, energia- és fehérjeigény a vemhesség és a szoptatás egyes szakaszaiban, etetett takarmányok, napi mennyiség, a tömegtakarmány:abrak aránya, a kanca tejtermelése, a kancatej szárazanyag-, fehérje-, cukor- és zsírtartalma).

A/9. A szopós és növendékcsikó táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (Születési és választási testsúly, a szopás hossza, a felvett tejmennyiség, a szilárdtakarmány-fogyasztás kezdete, a csikó napi szárazanyag-felvétele, a tömegtakarmány:abrak aránya, Ca:P-arány, takarmány-kiegészítés.)

A/10. A tenyészmén, a sport- és versenyló táplálóanyag-igénye és takarmányozása. (Szárazanyag-felvétel, a tömegtakarmány:abrak aránya, zsír-, aminosav-, vitamin- és sókiegészítés.)

A/11. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. I. A szénhidrátok fermentációja a bendőben.

A/12. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. II. A N-tartalmú anyagok lebomlása és szintézise a bendőben.

A/13. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. III. A zsírok lebomlása és szintézise a bendőben, a kérődzők fejadagjának zsírkiegészítése.

A/14. A tejhasznú tehén borjának takarmányozása. (A borjúnevelés lehetséges hossza a technológiától függően, testsúlyok a szakaszok elején és végén, a kolosztrumitatás technológiája, hossza, mennyiségek, hőmérséklet, a tejpótló borjútápszerek jellemzői, napi mennyiségek, itatások száma, ivóvíz, a szilárd takarmányozás célja, kezdete, az etetett takarmányok és ezek jellemzői, a bendő:oltó arányának változása, a borjúválasztás feltétele takarmányozási szempontból, utónevelés: hossza, testsúly a szakasz végén, etetett takarmányok.)

A/15. A tej- és húshasznú tenyészüszők takarmányozása, marhahizlalás. (Az első termékenyítés ideje, testsúly az első termékenyítéskor, a felnevelés lehetséges üteme, napi súlygyarapodás, a tej- és húshasznú üszők kondíciópontja az elléskor, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, takarmányok. Marhahízlalás: hossza, záró testsúly, napi súlygyarapodás,
takarmányok.)

A/16. A tejhasznú tehenek takarmányozása a laktáció egyes szakaszaiban. (A kondíciópont az elléskor, laktáció szakaszai, azok jellemzése: energiaállapot, a testsúly alakulása, az sikeres újratermékenyítés feltétele, az optimális kondíciópont beállításának ideje, tömegtakarmány:abrak aránya; szárazanyag- és rostfelvétel, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, etetett
takarmányok, kb. mennyiségek.)

A/17. A tejhasznú tehén energiaállapota javításának lehetőségei takarmányozással, a bendő működését és az anyagforgalmat kedvezően befolyásoló vegyületek.

A/18. A szárazonálló tejhasznú tehenek takarmányozása. (A szárazonállás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja az egyes szakaszokban, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, az egyes szakaszokban etetett takarmányok, ezek mennyisége, az ellés utáni hipokalcémia/ellési bénulás megelőzése: kiemelten a CAB-ra, lásd a Takarmány 1. előadást és gyakorlatot is!)

A/19. Az anyatehenek táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (A húshasznú tehenek éves ciklusának szakaszai, az energia- és fehérjeigény kifejezésének módja, arányai az egyes szakaszokban, kondíciópont az elléskor, napi tejtermelés, a borjú életkora, súlya választáskor, etetett takarmányok, fehérjepótlás, takarmány-kiegészítők.)

A/20. A bárányok és növendékjuhok takarmányozása. (A báránynevelés módja, választási életkor, súly, a juhtej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma, hizlalási módok /időtartam, testsúly, súlygyarapodás/, energia-, fehérje- és rostszükséglet, takarmányok, napi adagok életkortól függően.)

A/21. Az anyajuhok és kosok takarmányozása. (Éves ciklus, energia-, fehérje- és rostszükséglet, flushing, takarmányok).

A/22. A kecskegidák és a növendékek takarmányozása. (A gidanevelés módja, választási életkor, súly, a kecsketej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma, hizlalási módok /időtartam, testsúly, súlygyarapodás/, energia-, fehérje- és rostszükséglet, takarmányok, napi adagok életkortól függően.)

A/23. Az anyakecske és a tenyészbak takarmányozása. (Biológiai és emésztési sajátosságok, éves ciklus, szárazanyag-felvétel, energia-, fehérje- és rostszükséglet).

A/24. Az egészséges kutya emésztésélettani és táplálkozási sajátosságai, táplálóanyag-szükséglete, a kutyatápok típusai, alternatív táplálási módok (pl. BARF, vegetáriánus, vegán). (A kis- és nagytestű kutyák energia- és táplálóanyag-szükségletének
összehasonlítása, a napi energiaszükséglet meghatározása, kis- és nagytestű kutyakölykök napi táplálása, az etetések száma és magyarázata, táptípusok, a fajtatápok különlegességei, az eltérő tápszemcseméret okai, a tápok energia-, fehérje-, rost-, Ca-, P- és sótartalma, az alternatív táplálás érvei, ellenérvei.)

A/25. Az egészséges macska emésztésélettani és táplálkozási sajátosságai, táplálóanyag-szükséglete, a macskatápok típusai, alternatív táplálási módok (pl. BARF, vegetáriánus, vegán). (Táptípusok, a „szobacicák” és a „kijáró macskák” tápjainak összehasonlítása energia- és táplálóanyag-tartalom alapján, a napi etetések száma és magyarázata, a fajtatápok különlegességei, az eltérő tápszemcseméret okai, a napi energiaszükséglet meghatározása, a tápok energia-, fehérje-, rost-, Ca-, P- és sótartalma, esszenciális zsírsavak, Arg- és D-vitaminszükséglet, az alternatív táplálás érvei, ellenérvei.)

A/26. A baromfi emésztés-élettani sajátosságainak takarmányozási vonatkozásai. (A testhossz:bélcsatorna hosszának aránya, az emésztőszervrendszer egyes részeinek jellegzetességei és az ezekből levonható takarmányozástani következtetések.)

A/27. A brojlercsirke takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz.)

A/28. A nagytestű pulykahibrid takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, ivari dimorfizmus, a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők.)

A/29. A pecsenyekacsa takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz. tartástechnológia.)

A/30. A pecsenyelúd és a húsliba takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz. tartástechnológia.)

A/31. Kacsa- és libamájtermelés. (A májtermelés élettani háttere, hossza, fajok, hibridek, ivar, takarmányok, etetési technológia, a hízott máj súlya.)

A/32 A tojóhibridjércék és a tojóhibridek takarmányozása. (A jércenevelés hossza, szakaszai, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a tápváltás magyarázata, a tápok fizikai formája. Tojóhibrid: a tojástermelés hossza, szakaszai, a tojások száma, a tojás súlya, az etetett tápok energia-, fehérje- és Ca-tartalma, a Ca-tartalom változásának magyarázata, a tápok fizikai formája, megvilágítás tendenciája: a jérce és a tojó összehasonlítása.)

A/33. A nyúl biológiája és emésztésélettani sajátosságai.

A/34. Gyakorlati nyúltakarmányozás. (Termelési csoportok, táptípusok, a tápok energia-, fehérje- és rosttartalma, fizikai formája, a tápok összetevői, etetési és tartástechnológia, hizlalási idő, vágósúly, fajlagos takarmány-felhasználás. A hobbinyúltartás különlegességei.)

A/35. Precíziós takarmányozás.

 

B. TÉTELCSOPORT: KLINIKAI DIETETIKA.
B/1. A ló takarmányozási eredetű (legelő, abrak) savós patairha-gyulladása. B/2. A ló takarmányozási eredetű emésztőszervi bántalmai. (gyomormegterhelés, EGUS, diszbiózis, hasmenés, obstipáció.) B/3. A ló elhízásának, metabolikus szindrómájának és a krónikus éhezés dietetikája. B/4. A ló takarmányozási eredetű egyéb bántalmai. (Légzőszervi problémák/asztma,
izombetegségek, PPID.)
B/5. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. I. Bendőacidózis. (Oka, következményei, megelőzése.)
B/6. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. II. Ketózis. (Oka, következményei, megelőzése.)
B/7. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. III. Hipokalcémia. (Oka, következményei, megelőzése, CAB.)
B/8. A tejkarbamid mérésének állománydiagnosztikai jelentősége, gyakorlati alkalmazása. (Cél, paraméterek, értékelés.)
B/9. Állomány- és egyedi diagnózis a tej és a vizelet ketonanyag-koncentrációja alapján, ketonuriás index. (Cél, paraméterek, értékelés.)
B/10. A húsmarha dietetikája.
B/11. A juh és a kecske fontosabb anyagforgalmi betegségei.
B/12. A sajátosan macska-anyagforgalmi betegségek élettani és biokémiai alapjai, megelőzésük, kezelésük.
B/13. Az elhízás endokrinológiája, genetikája és dietetikája (kutya, macska). (A kövér kutya vagy macska lefogyasztása, elvek, konkrét gyakorlati kivitelezés.)
B/14. Az öreg kutya, macska és ló sajátos táplálása.
B/15. A beszűkült veseműködésű kutya és macska táplálása. (A kórkép oka, következményei, a diétás táp jellemzői.)
B/16. A húgykövesség (kutya, macska) dietetikája. (Típusai, a diétás táplálás célja, a diétás táp jellemzői.)
B/17. A bőrbetegségek dietetikája (kutya, macska). (Hiánybetegségek, allergia, a táplálás célja, a diétás tápok jellemzői.)
B/18. A cukorbeteg kutya és macska dietetikája. (A cukorbetegség típusai, okai, az 1-es típusú diabetes diétás kezelése, a táp jellemzői: rost-, szénhidrát- és zsírtartalom, glikémiás index.)
B/19. A pangásos szívelégtelenség dietetikája (kutya, macska). (A kórkép oka, következményei, a diétás táplálás célja, jellemzői.)
B/20. A hasnyálmirigy megbetegedésének dietetikája (kutya, macska). (Típusai, klinikai tünetek, ezek okai, a diétás táplálás célja, jellemzői, kiegészítők, napi etetések száma, a táp fizikai formája.)
B/21. A máj megbetegedésének dietetikája (kutya, macska). (A kórkép oka, következményei, a diétás táplálás célja, jellemzői.)
B/22. A táplálás és a csontrendszer összefüggései (kutya, macska). (Táplálóanyag-hiányok és -túlsúlyok, a nagytestű kutyakölykök felnevelése.)
B/23. Munkakutyák, valamint a daganatos kutyák és macskák táplálása. (Munkakutyák: energia- és fehérjeszükséglet, etetési gyakorlat; daganatos állat: a táplálás elve.)
B/24. Az árván maradt kutya, macska és csikó táplálása. (A tejpótlók elkészítésének elve, az etetés gyakorlata.)
B/25. A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei. (Életkor, valamint hasznosítási irány szerint.)
B/26. A nyúl fontosabb takarmányozási eredetű bántalmai.

9. A vizsga értékelése
A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez mindkét tételből el kell érni az elégséges szintet (60%). Ha ez teljesült, akkor az egyes tételekre kapott jegyek, valamint a korábbi eredmények
(számolási feladatok, nyári gyakorlat értékelése) alapján alakítjuk ki a végső érdemjegyet.

10. A sikertelen vizsga javítása
Amennyiben sikertelen az első „takarmányozástan 2” vizsga, az újabb vizsga előtt sem a számolási feladatsort, sem a nyári gyakorlat szóbeli ismertetését nem kell megismételni, azaz,
érvényesek a korábbi eredmények.
„A sikertelen vizsga után a tantárgyfelelős (a tantárgy előadója) bizonyos időtartamot írhat elő az ismétlő javító vizsgáig, amely azonban nem lehet hosszabb, mint 3 nap” /TVSZ, 33. §, (5)/.
A tantárgyfelelős döntése alapján ez az időtartam a takarmányozástan 2 szóbeli vizsga esetében 3. nap.

Budapest, 2024. szeptember 4.
Dr. Hullár István
egyetemi docens, tanszékvezető, tantárgyfelelős,
Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet,
Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék