Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Takarmányozástan II.

Takarmányozástan II.

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
szigorlat
Év a tantervben
4
Szemeszter a tantervben
7
Kredit
5
Előadás óraszám / félév
42
Gyakorlat óraszám / félév
14
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar

A kurzus leírása

IV. évfolyam, 7. szemeszter (2 + 1 óra/hét előadás + 1 óra/hét gyakorlat)

A tantárgy előadói és gyakorlatvezetői:

Dr. Fekete Sándor György, egyetemi tanár
Dr. Hullár István, egyetemi docens
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya, egyetemi docens
Dr. Cenkvári Éva, tud. főmunkatárs
Dr. Hetényi Nikoletta, tudományos munkatárs
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Dr. Fébel Hedvig, egyetemi magántanár

 

Előadások tematikája

Tematika: dokumentumtárból elérhető

 

A Kari Tanács 2006. november 14-i határozata értelmében kötelező az előadásokon történő részvétel és ezt rendszeresen ellenőrizzük. Az igazolatlan hiányzások száma egy szemeszterben nem haladhatja meg a hármat. Ennél több igazolatlan hiányzás esetén nem ismerjük el a hallgató félévét, azaz, nem kap aláírást az indexébe. Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak a klinikai gyakorlat, a TDK- vagy szakdolgozat készítésével kapcsolatos munka miatt történő hiányzás, de ennek tényét igazoltatni kell az illető gyakorlatvezetővel vagy témavezetővel a megfelelő formanyomtat-ványon.

 

A gyakorlatokon való részvétel ugyancsak kötelező. Egy hiányzást elfogadunk, azt nem kell pótolni. Az ezen felül nem teljesített gyakorlatok anyagából 2 héten belül kell beszámolni annál a gyakorlatvezetőnél, aki leadta a kérdéses anyagrészt. A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem engedélyezhető az elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott tantárgy kreditpontját (ÁOTK-TVSZ, 27. §). EZ LEGFELJEBB 4 HIÁNYZÁS, AMIBŐL 3-AT KELL PÓTOLNI.

Az intézet részéről a takarmányozástan magyar nyelvű oktatásának felelőse:

Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus (J. épület, III. emelet, 309-es szoba, tel: 478 4291 vagy egyetemen belülről a 8643-as mellék,

e-mail: bersenyi.andras@univet.hu).

 

TÁJÉKOZTATÓ
a „Takarmányozástan 2.” tantárgy előadásairól és gyakorlatairól
2020..
Oktatási időszak: 2020. szeptember 14-től december 18-ig (14 hét).
A tantárgy helye: 7. szemeszter.
Óraszám, helyszín: 3 óra/hét előadás (Tormay előadó);
1 óra/hét/csoport gyakorlat (szülészeti gyakorló).
Tanszéki összekötő hallgató: Medve Nóra (e-mail: nora.medve3@gmail.com;
Tel.: 30/756 32 25).

 

1. hét (szeptember 14-18.)
Előadás: A nyúl takarmányozása és fontosabb takarmányozási eredetű bántalmai.
Dr. Fekete Sándor György egyetemi tanár
Gyakorlat: Tájékoztató a követelményekről, a nyúltakarmányozás gyakorlata.
Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs

2. hét (szeptember 21-25.)
Előadás: Az egészséges kutya és macska táplálása. (2 óra)
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Nem fertőző vetélések (1 óra) Dr. Fekete Sándor György egyetemi tanár
Gyakorlat: A „takarmányozástan 2” megértése szempontjából súlypontos részek
rövid áttekintése az elmúlt félév anyagából.
Dr. Hullár István egyetemi docens

3. hét (szeptember 28. – október 2.)
Előadás: A beteg kutya és macska diétás táplálása I.
Dr. Fekete Sándor György egyetemi tanár
Gyakorlat: A számolási feladatok összefoglalása I.
Dr. Hullár István egyetemi docens

4. hét (október 5-9.)
Előadás: A beteg kutya és macska diétás táplálása II.
Dr. Fekete Sándor György egyetemi tanár
Gyakorlat: Kutya- és macskatápok. Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus

5. hét (október 12-16.)
Előadás: A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. A bendő működését és az anyagforgalmat kedvezően befolyásoló vegyületek. A tejhasznú tehén borjának takarmányozása. Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs
Gyakorlat: A beteg kutya és macska diétás táplálása.
Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus

6. hét (október 19-23.)
Előadás: A ló takarmányozása és dietetikája.
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat: A legeltetett kérődző állatok takarmányozása.
Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs
Október 23. (péntek): ünnepnap.

7. hét (október 26-30.)
Előadás: A tejhasznú üsző felnevelése, a tejelő és szárazon álló tehenek takarmányozása. Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs
Gyakorlat: A hízómarha fejadagjának ellenőrzése (Üllő). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlati lótakarmányozás (Üllő).
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens

8. hét (november 2-6.)
Előadás: Juh- és kecsketakarmányozás. A juh és a kecske fontosabb anyag-
forgalmi betegségei. Dr. Cenkvári Éva tudományos. főmunkatárs
Gyakorlat: A hízómarha fejadagjának ellenőrzése (Üllő). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlati lótakarmányozás (Üllő). Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens

9. hét (november 9-13.)
Előadás: A húshasznú üsző felnevelése, az anyatehén takarmányozása, marhahizlalás. Takarmányozási szaktanácsadás (a tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei és azok megelőzése; a tejkarbamid mérésének jelentősége, gyakorlati alkalmazása; állomány- és egyedi diagnózis a tej és a vizelet ketonanyag- koncentrációja alapján, ketonuriás index). Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus
Gyakorlat: A tejelő tehén gyakorlati takarmányozása I.: komplett monodiéta (TMR:
Total Mixed Ration). Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs

10. hét (november 16-20.)
Előadás: A sertés emésztésélettana, malacválasztási rendszerek.
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat: A tejelő tehén gyakorlati takarmányozása II.: PMR (Partial Mixed Ration). Dr. Cenkvári Éva tudományos főmunkatárs
November 18. szerda): Tudományos Diákköri Konferencia.

11. hét (november 23-27.)
Előadás: Sertéshizlalás, tenyészsertések takarmányozása, a sertéstakarmányozás
speciális kérdései. Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens
Gyakorlat: A számolási feladatok összefoglalása. II. Dr. Hullár István egyetemi docens

12. hét (november 30. – december 4.)
Előadás: A baromfi emésztés-élettani sajátosságainak takarmányozási
vonatkozásai. A hústermelő baromfi takarmányozása I.: brojlercsirke,
pecsenyekacsa. Dr. Hullár István egyetemi docens
Gyakorlat: A hús- és májtermelő baromfiállomány gyakorlati takarmányozása.
Dr. Hullár István egyetemi docens

13. hét (december 7-11.)
Előadás: A hústermelő baromfi takarmányozása II.: pecsenyelúd, nagytestű pulykahibrid. A májtermelő baromfi takarmányozása: kacsamáj, libamáj.
Dr. Hullár István egyetemi docens
Gyakorlat: A sertések gyakorlati takarmányozása.
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya egyetemi docens

14. hét (december 14-18.)
Előadás: A tojástermelő baromfi takarmányozása: tojóhibrid, tenyészkacsa, tenyészpulyka, tenyészlúd (2 óra). Dr. Hullár István egyetemi docens
A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei (1 óra).
Dr. Hetényi Nikoletta tudományos munkatárs
Gyakorlat: A tojástermelő baromfiállomány gyakorlati takarmányozása.
Dr. Hullár István egyetemi docens

Budapest, 2020. 09.04.

Dr. Hullár István
egyetemi docens, tantárgyfelelős

Gyakorlatok tematikája

Tematika: dokumentumtárból elérhető

TÁJÉKOZTATÓ

A Kari Tanács 2006. november 14-i határozata értelmében kötelező az előadásokon történő részvétel és ezt rendszeresen ellenőrizzük. Az igazolatlan hiányzások száma egy szemeszterben nem haladhatja meg a hármat. Ennél több igazolatlan hiányzás esetén nem ismerjük el a hallgató félévét, azaz, nem kap aláírást az indexébe. Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak a klinikai gyakorlat, a TDK- vagy szakdolgozat készítésével kapcsolatos munka miatt történő hiányzás, de ennek tényét igazoltatni kell az illető gyakorlatvezetővel vagy témavezetővel a megfelelő formanyomtat-ványon.

 

A gyakorlatokon való részvétel ugyancsak kötelező. Egy hiányzást elfogadunk, azt nem kell pótolni. Az ezen felül nem teljesített gyakorlatok anyagából 2 héten belül kell beszámolni annál a gyakorlatvezetőnél, aki leadta a kérdéses anyagrészt. A gyakorlati foglalkozások összóraszámának 30%-át meghaladó hiányzás esetén nem engedélyezhető az elmulasztott gyakorlatok pótlása, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott tantárgy kreditpontját (ÁOTK-TVSZ, 27. §). EZ LEGFELJEBB 4 HIÁNYZÁS, AMIBŐL 3-AT KELL PÓTOLNI.

Az intézet részéről a takarmányozástan magyar nyelvű oktatásának felelőse:

Dr. Bersényi András egyetemi adjunktus (J. épület, III. emelet, 309-es szoba, tel: 478 4291 vagy egyetemen belülről a 8643-as mellék,

e-mail: bersenyi.andras@univet.hu).

 

 

Budapest, 2020. 09.04.

Dr. Hullár István

 egyetemi docens

Értékelés leírása

A „TAKARMÁNYOZÁSTAN 2” VIZSGA

1. Vizsgaidőszak: 2020. december 21-23. és 2021. január 4-február 5.

2. A vizsgára történő bejelentkezés előfeltétele:
− a „takarmányozástan 1” vizsga megléte,
− a gyakorlati számítási feladatok sikeres megoldása,
− elfogadott nyári gyakorlati beszámoló.*
*: a 2020. nyarán esedékes takarmányozástani gyakorlat teljesítése alól – a járványhelyzet miatt – felmentésben részesültek a hallgatók.

Ha hiányzik valamelyik korábbi vizsga, azt a vizsgaidőszakban lehet pótolni, még a „takarmányozástan 2” vizsgára történő jelentkezést megelőzően. Tehát, ha valaki nem teljesítette „takarmányozástan 1” vizsgát vagy a számolási feladatokat, az – a vizsgaidőszakot megelőzően − nem jelentkezhet be a „takarmányozástan 2” vizsgára.
Jelentkezés a hiányzó „takarmányozástan 1” vizsgára: a NEPTUN-on keresztül.
Jelentkezés a hiányzó számítási feladatok megoldására: e-mailben Dr. Bersényi András egyetemi adjunktusnál (bersenyi.andras@univet.hu).
Egy adott vizsganapon csak egy vizsgát lehet letenni. Tehát, ha valakinek hiányzik mind a „takarmányozástan 1” vizsgája, mind a számítási feladatok sikeres megoldása, akkor először a „takarmányozástan 1”-ből kell vizsgáznia, majd – egy másik napon – a számítási feladatokat oldhatja meg és csak ezek után jelentkezhet a „takarmányozástan 2” vizsgára.

3. A „takarmányozástan 2” vizsgára történő bejelentkezés módja: a NEPTUN-on keresztül.

4. Átjelentkezés/halasztás: legkésőbb a vizsgát megelőző nap 12 óráig kell leiratkozni a NEPTUN-ról. Átjelentkezni ugyancsak a NEPTUN-on keresztül lehet, természetesen csak arra a vizsganapra, amelyiken van még hely. A tanszékeknek nincs engedélyük arra, hogy bárkit vizsgára jelentkeztessenek vagy töröljenek a listáról, ezért kérjük, hogy ilyen igénnyel ne is forduljanak a titkársághoz.

5. Vizsganapok
A vizsgaidőpontokat és az adott napra jelentkezők lehetséges számát a NEPTUN-ban adjuk meg. A vizsganapokra egyaránt jelentkezhetnek magyar és külföldi hallgatók. Kérjük, hogy töltsék fel a megadott vizsganapokat, mert nem áll módunkban új helyeket biztosítani a kihagyottak helyett!
Figyelem! A hallgatónkénti 3 vizsgalehetőség a teljes vizsgaidőszakra vonatkozik és nem az utolsó vizsgahétre. Az utolsó hétre első vagy második alkalommal jelentkezőknek − sikertelen vizsga esetén – már nem tudunk újabb lehetőséget biztosítani a vizsgaidőszakban.

6. A „takarmányozástan 2” vizsga menete
A vizsga alapesetben szóban történik*. A szóbeli vizsga helye: Rottenbiller u. 50., kezdete: a NEPTUN-ban megadott időpontban (általában reggel 8 óra).
A „takarmányozástan 1” anyaga (takarmányismeret és az általános takarmányozástan) nem szerepel a „takarmányozástan 2” tételei között. Ennek megfelelően mindenki 3 kérdést kap az alábbiak szerint.
1. kérdés: az A-tételcsoportból kell húzni.
2. kérdés: a B-tételcsoportból kell húzni.
3. kérdés: a C-tételcsoportból kell húzni.
* A kiszámíthatatlan járványhelyzet miatt előfordulhat, hogy a szóbeli vizsgát nem személyesen, hanem online kell teljesíteni, valamint, hogy a szóbeli mellett írásbeli vizsgalehetőséget is biztosítunk. Mindezekről időben tájékoztatjuk a hallgatókat.

7. A vizsga értékelése
A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez valamennyi kérdésből el kell érni az elégséges szintet (60%). Ha ez teljesült, akkor az egyes tételekre kapott jegyek, valamint a korábbi eredmények (számolási feladatok) alapján alakítjuk ki a végső érdemjegyet.
Egy esetleges írásbeli vizsga (teszt) esetén az értékelés az alábbiak szerint történik.
0-59% = 1 (elégtelen)
60-69% = 2 (elégséges)
70-79% = 3 (közepes)
80-89% = 4 (jó)
90%-tól = 5 (jeles)

8. Vizsgakérdések (a „takarmányozástan 2” szóbeli vizsgához)
(Egyes kérdések esetében zárójelben feltüntettük a téma kifejtéséhez szánt útmutatást.)

A. TÉTELCSOPORT: AZ EGYES ÁLLATFAJOK GYAKORLATI TAKARMÁNYOZÁSA
A/1. Az újszülött és szopós malacok ellátása, táplálása. (Az időszak hossza, születési súly,
hőszabályozás, kolosztrum, Fe-pótlás, a szilárd takarmányozás etetésének célja, kezdete, az etetett szilárd takarmány fehérjetartalma, mennyisége, takarmány-kiegészítők.)

A/2. Gyakorlati malacválasztási rendszerek, ezek emésztésélettani háttere. (Malacválasztási
rendszerek, életkor és testsúly a választáskor, a választási stressz okozta problémák, az etetett takarmányok energia- és fehérjetartalma, szilárdtakarmány-fogyasztás, takarmány-kiegészítés.)

A/3. A hízósertések takarmányozása. (A hizlalási időszak kezdete és vége, testsúly a hizlalási időszak kezdetén és végén, az elvárt napi súlygyarapodás, a takarmányozás célja, tápok, valamint azok energia- és fehérjetartalma, fizikai formája, napi takarmányfogyasztás, fajlagos takarmány-felhasználás, etetési technológia, a gyomorfekély megelőzése.)

A/4. A tenyésztésre szánt kocasüldők takarmányozása. (Életkor és testsúly az életszakasz elején és
végén, az első termékenyítés idejét meghatározó tényezők, napi adagok, flushing, az etetett táp energia- és fehérjetartalma.)

A/5. A vemhes kocák takarmányozása. (A vemhesség hossza, testsúly és hátszalonna-vastagság az első vemhesség elején és végén, a takarmányozás célja, takarmányozási szakaszok, a vemheskocatáp energia- fehérje- és rosttartalma.)

A/6. A szoptató kocák takarmányozása. (A szoptatási időszak hossza, kezdeti és végsúly az első
szoptatás alatt, a hátszalonna-vastagság a szoptatás elején és végén, a takarmányozás célja és menete: napi mennyiségek, etetések száma, etetési technológia, a táp fizikai formája, energia- és fehérjetartalma, a kocatej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma, a koca takarmányozása a választás után.)

A/7. A ló életfenntartó táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (Szárazanyag-, energia-, Ca és
P-fehérjeigény, a Ca:P aránya, ivóvíz, kondíciópont, etetett takarmányok, napi mennyiség, a tömegtakarmány:abrak aránya, aminosav- és vitamin-kiegészítés, minimális szénaigény.)

A/8. A tenyészkanca táplálóanyag-igénye, takarmányozása /vemhesség, szoptatás/.
(A vemhesség és a szoptatási időszak hossza, szárazanyag-, energia- és fehérjeigény a vemhesség és a szoptatás egyes szakaszaiban, etetett takarmányok, napi mennyiség, a tömegtakarmány:abrak aránya, a kanca tejtermelése, a kancatej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma).

A/9. A szopós és növendékcsikó táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (Születési és választási
testsúly, a szopás hossza, a felvett tejmennyiség, a szilárdtakarmány-fogyasztás kezdete, a csikó napi szárazanyag-felvétele, a tömegtakarmány:abrak aránya, Ca:P-arány, takarmány-kiegészítés.)

A/10. A tenyészmén, a sport- és versenyló táplálóanyag-igénye és takarmányozása.
(Szárazanyag-felvétel, a tömegtakarmány:abrak aránya, zsír-, aminosav-, vitamin- és sókiegészítés.)

A/11. A tejhasznú tehén borjának takarmányozása. (A borjúnevelés lehetséges hossza a
technológiától függően, testsúlyok a szakaszok elején és végén, a kolosztrumitatás technológiája, hossza, mennyiségek, hőmérséklet, a tejpótló borjútápszerek jellemzői, napi mennyiségek, itatások száma, ivóvíz, a szilárd takarmányozás célja, kezdete, az etetett takarmányok és ezek jellemzői, a bendő:oltó arányának változása, a borjúválasztás feltétele takarmányozási szempontból, utónevelés: hossza, testsúly a szakasz végén, etetett takarmányok.)

A/12. A tej- és húshasznú tenyészüszők takarmányozása, marhahizlalás. (Az első
termékenyítés ideje, testsúly az első termékenyítéskor, a felnevelés lehetséges üteme, napi súlygyarapodás, a tej- és húshasznú üszők kondíciópontja az elléskor, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, takarmányok. Marhahízlalás: hossza, záró testsúly, napi súlygyarapodás, takarmányok.)

A/13. A tejhasznú tehenek takarmányozása a laktáció egyes szakaszaiban. (A kondíciópont
az elléskor, laktáció szakaszai, azok jellemzése: energiaállapot, a testsúly alakulása, az sikeres újratermékenyítés feltétele, az optimális kondíciópont beállításának ideje, tömegtakarmány:abrak aránya; szárazanyag- és rostfelvétel, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, etetett takarmányok, kb. mennyiségek, az energiaállapot javításának lehetőségei takarmányozással – lásd Takarmány 1: „Takarmányozás és a szaporodásbiológia összefüggései” előadást is!)

A/14. A szárazon álló tejhasznú tehenek takarmányozása. (A szárazon állás hossza, szakaszai, a
takarmányozás célja az egyes szakaszokban, az energia- és fehérjeszükséglet kifejezésének módja, az egyes szakaszokban etetett takarmányok, ezek mennyisége, az ellés utáni hipokalcémia/ellési bénulás megelőzése: kiemelten a CAB-ra, lásd a Takarmány 1. előadást és gyakorlatot is!)

A/15. Az anyatehenek táplálóanyag-igénye, takarmányozása. (A húshasznú tehenek éves
ciklusának szakaszai, az energia- és fehérjeigény kifejezésének módja, arányai az egyes szakaszokban, kondíciópont az elléskor, napi tejtermelés, a borjú életkora, súlya választáskor, etetett takarmányok, fehérjepótlás, takarmány-kiegészítők.)

A/16. A bárányok és növendékjuhok takarmányozása. (A báránynevelés módja, választási
életkor, súly, a juhtej szárazanyag-, fehérje- és zsírtartalma, hizlalási módok /időtartam, testsúly, súlygyarapodás/, energia-, fehérje- és rostszükséglet, takarmányok, napi adagok életkortól függően.)

A/17. Az anyajuhok és kosok takarmányozása. (Éves ciklus, energia-, fehérje- és rostszükséglet,
flushing, takarmányok).

A/18. Az anyakecske, a kecskegida, a növendék és a tenyészbak takarmányozása.
(Éves ciklus, energia-, fehérje- és rostszükséglet, takarmányok).

A/19. A kutyatápok típusai, az egészséges kutya táplálóanyag-szükséglete, alternatív
táplálási módok (pl. BARF, vegetáriánus, vegán). (Táptípusok, a kis- és nagytestű kutyák
tápjainak összehasonlítása energia- és táplálóanyagtartalom alapján, kis- és nagytestű kutyakölykök napi táplálása, az etetések száma és magyarázata, a fajtatápok különlegességei, az eltérő tápszemcseméret okai, a napi energiaszükséglet meghatározása, a tápok energia-, fehérje-, rost-, Ca-, P- és sótartalma, az alternatív táplálás érvei, ellenérvei.)

A/20. A macskatápok típusai, az egészséges macska táplálóanyag-szükséglete, alternatív
táplálási módok (pl. BARF, vegetáriánus, vegán). (Táptípusok, a „szobacicák” és a „kijáró
macskák” tápjainak összehasonlítása energia- és táplálóanyagtartalom alapján, a napi etetések száma és magyarázata, a fajtatápok különlegességei, az eltérő tápszemcseméret okai, a napi energiaszükséglet meghatározása, a tápok energia-, fehérje-, rost-, Ca-, P- és sótartalma, esszenciális zsírsavak, Arg- és D-vitaminszükséglet, az alternatív táplálás érvei, ellenérvei.)

A/21. A brojlercsirke takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza, szakaszai, a
takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz.)

A/22. A tojóhibridjércék és a tojóhibridek takarmányozása. (A jércenevelés hossza, szakaszai, az
etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a tápváltás magyarázata, a tápok fizikai formája. Tojóhibrid: a tojástermelés hossza, szakaszai, a tojások száma, a tojás súlya, az etetett tápok energia-, fehérje- és Ca-tartalma, a Ca-tartalom változásának magyarázata, a tápok fizikai formája, megvilágítás tendenciája: a jérce és a tojó összehasonlítása.)

A/23. A nagytestű pulykahibrid takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, ivari dimorfizmus,
a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők.)

A/24. A pecsenyekacsa takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza, szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz. tartástechnológia.)

A/25. A pecsenyelúd és a húsliba takarmányozása. (Testsúly keléskor, vágáskor, a hizlalás hossza,
szakaszai, a takarmányozás célja, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a változások tendenciájának magyarázata, fajlagos takarmány-felhasználás, a tápok fizikai formája, takarmány-kiegészítők, ivóvíz. tartástechnológia.)

A/26. Kacsa- és libamájtermelés. (A májtermelés élettani háttere, hossza, fajok, hibridek, ivar,
takarmányok, etetési technológia, a hízott máj súlya.)

A/27. Gyakorlati nyúltakarmányozás (Termelési csoportok, táptípusok, a tápok energia-, fehérje- és rosttartalma, fizikai formája, a tápok összetevői, etetési és tartástechnológia, hizlalási idő, vágósúly, fajlagos takarmány-felhasználás. A hobbinyúltartás különlegességei.)

B. TÉTELCSOPORT: KLINIKAI DIETETIKA
B/1. A ló takarmányozási eredetű (legelő, abrak) savós patairha-gyulladása.

B/2. A ló takarmányozási eredetű emésztőszervi bántalmai. (EGUS, diszbiózis,
hasmenés, obstipáció.)

B/3. A ló elhízásának, metabolikus szindrómájának és a krónikus éhezés dietetikája.

B/4. A ló takarmányozási eredetű egyéb bántalmai. (Légzőszervi problémák/asztma,
izombetegségek, PPID.)

B/5. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. I. Bendőacidózis.
(Oka, következményei, megelőzése.)

B/6. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. II. Ketózis. (Oka, következményei,
megelőzése.)

B/7. A tejelő tehén ellés körüli anyagforgalmi betegségei. III. Hipokalcémia.
(Oka, következményei, megelőzése, CAB.)

B/8. A tejkarbamid mérésének állománydiagnosztikai jelentősége, gyakorlati
alkalmazása. Állomány- és egyedi diagnózis a tej és a vizelet ketonanyag-koncentrációja alapján, ketonuriás index. (Cél, paraméterek, értékelés.)

B/9. A húsmarha dietetikája.

B/10. A juh és a kecske fontosabb anyagforgalmi betegségei.

B/11. A sajátosan macska-anyagforgalmi betegségek élettani és biokémiai alapjai,
megelőzésük, kezelésük.

B/12. Az elhízás endokrinológiája, genetikája és dietetikája (kutya, macska). (A kövér kutya
vagy macska lefogyasztása, elvek, konkrét gyakorlati kivitelezés.)

B/13. Az öreg kutya, macska és ló sajátos táplálása.

B/14. A beszűkült veseműködésű kutya és macska táplálása. (A kórkép oka, következményei, a
diétás táp jellemzői.)

B/15. A húgykövesség (kutya, macska) dietetikája. (Típusai, a diétás táplálás célja, a diétás táp
jellemzői.)

B/16. A bőrbetegségek dietetikája (kutya, macska). (Hiánybetegségek, allergia, a táplálás célja, a
diétás tápok jellemzői.)

B/17. A cukorbeteg kutya és macska dietetikája. (A cukorbetegség típusai, okai, az 1-es típusú
diabetes diétás kezelése, a táp jellemzői: fehérje-, rost- és zsírtartalom, glikémiás index.)

B/18. A pangásos szívelégtelenség dietetikája (kutya, macska). (A kórkép oka, következményei,
a diétás táplálás célja, jellemzői.)

B/19. A hasnyálmirigy megbetegedésének dietetikája (kutya, macska). (Típusai, klinikai
tünetek, ezek okai, a diétás táplálás célja, jellemzői, kiegészítők, napi etetések száma, a táp fizikai formája.)

B/20. A máj megbetegedésének dietetikája (kutya, macska). (A kórkép oka, következményei, a
diétás táplálás célja, jellemzői.)

B/21. A táplálás és a csontrendszer összefüggései (kutya, macska). (Táplálóanyag-hiányok és
-túlsúlyok, a nagytestű kutyakölykök felnevelése.)

B/22. Munkakutyák, valamint a daganatos kutyák és macskák táplálása.
(Munkakutyák: energia- és fehérjeszükséglet, etetési gyakorlat; daganatos állat: a táplálás elve.)

B/23. Az árván maradt kutya, macska és csikó táplálása. (A tejpótlók elkészítésének
elve, az etetés gyakorlata.)

B/24. Nem fertőző vetélések. (Okai, a hangsúlyt a takarmányozás okozta vetélésekre kell helyezni.)

B/25. A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei. (Életkor, valamint hasznosítási irány szerint.)

B/26. A nyúl fontosabb takarmányozási eredetű bántalmai.

C. TÉTELCSOPORT EMÉSZTÉSÉLETTAN, TENYÉSZÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA
C/1. A sertés emésztés-élettani sajátosságai.

C/2. A ló emésztésélettana (Csikók, kifejlett és idős lovak.)

C/3. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. I. A szénhidrátok fermentációja a bendőben.

C/4. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. II. A N-tartalmú anyagok lebomlása és szintézise a bendőben.

C/5. A kérődzők alkalmazott emésztésélettana. III. A zsírok lebomlása és szintézise a
bendőben, a kérődzők fejadagjának zsírkiegészítése.

C/6. A bendő működését és az anyagforgalmat kedvezően befolyásoló vegyületek.

C/7. A kecske biológiai és emésztési sajátosságai. (Éves ciklus, szárazanyag-felvétel, a táplálóanyag-szükséglet specialitásai.)

C/8. Az egészséges kutya emésztésélettani és táplálkozási sajátosságai.

C/9. Az egészséges macska emésztésélettani és táplálkozási sajátosságai.

C/10. A nyúl biológiája és emésztésélettani sajátosságai.

C/11. A baromfi emésztés-élettani sajátosságainak takarmányozási vonatkozásai.

C/12. A tenyészpulyka takarmányozása (tenyésznövendék + tojó). (A tenyésznövendékek
nevelésének hossza, szakaszai, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a tápváltás magyarázata, a tápok fizikai formája. Tojó: a tojástermelés hossza, szakaszai, a tojások száma, a tojás súlya, az etetett tápok energia-, fehérje- és Ca-tartalma, a tápok fizikai formája.)

C/13. A tenyészkacsa takarmányozása (tenyésznövendék + tojó). (A tenyésznövendékek
nevelésének hossza, szakaszai, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a tápváltás magyarázata, a tápok fizikai formája. Tojó: a tojástermelés hossza, szakaszai, a tojások száma, a tojás súlya, az etetett tápok energia-, fehérje- és Ca-tartalma.)

C/14. A tenyészlúd takarmányozása (tenyésznövendék + tojó). (A tenyésznövendékek
nevelésének hossza, szakaszai, az etetett tápok energia- és fehérjetartalma, a tápváltás magyarázata, a tápok fizikai formája. Tojó: a tojástermelés hossza, szakaszai, a tojások száma, a tojás súlya, az etetett tápok energia-, fehérje- és Ca-tartalma.)

Budapest, 2020. szeptember 14.

Dr. Hullár István
egyetemi docens, tantárgyfelelős
a Takarmányozástani és Klinikai
Dietetikai Osztály vezetője