Az állatorvosi belgyógyászat első előadásait Zlamál Vilmos (1803-1886) tartotta 1852-ben. Belgyógyászati tanszék megalapítására azonban csak évtizedekkel később került sor Azary Ákos (tszv. 1881-1888) vezetésével, akinek korai halála után a tanszék élén Hutyra Ferenc (tszv. 1888-1900) fejtett ki a belgyógyászat művelése és oktatása terén hervadhatatlan érdemeket.

A jelenlegi szervezetben működő Belgyógyászati Tanszék és Klinika 1901-ben alakult meg, Marek József (tszv, 1901-1935) irányításával. Marek a szervek betegségeiről szóló ismeretek kidolgozásával és az állatorvosi diagnosztika fejlesztésével, új tudományszakok alapjait teremtette meg az egyetemes állatorvos-tudomány területén.

A Hutyrával közösen alkotott „Háziállatok belgyógyászata és terápiája” című, először 1905-ben megjelent, majd a későbbiekben tanszéki utódaik Manninger Rezső és Mócsy János által tovább fejlesztett könyv még további 10 kiadást élt meg német nyelven, és a világ minden részén még 10 nyelven jelent meg, és vált a maga korában az állatorvos-tudomány standard kézikönyvévé. Mócsy János (tszv. 1935-1961), mint Marek munkatársa és munkásságának méltó folytatója, kutató és szakirodalmi tevékenységével nemzetközi elismertséget szerzett.

Horváth Zoltán (tszv. 1961-1983) számos tan-és kézikönyv szerzője, korszerű diagnosztikai és terápiás módszereket vezetett be az oktatásba és a kutatásba.

Karsai Ferenc (tszv, 1984-1991) a kórélettan oktatásának és művelésének megteremtője volt a tanszék keretein belül. A belgyógyászat állatfajok szerinti oktatására az első lépéseket tette. Munkássága alatt, majd a jelenlegi tanszékvezető,

Vörös Károly (tszv. 1991-2017 jún. 30.) irányításával a tanszéken számos lépés történt a klinikai oktatás korszerűsítésére, az oktatás alapjául szolgáló betegellátás fejlesztésére, elsősorban a modern diagnosztikai eljárások bevezetésével, valamint az alap- és az alkalmazott klinikai kutatások elmélyítésére.

Manczur Ferenc (tszv. 2017. júl. 01.-)