Default view
Biológiai Intézet TDK / Szakdolgozat
header_image

TDK / Szakdolgozat

Hasznos honlapok

A TDK konferenciák felhívását és az aktuális határidőket itt teszik közzé minden évben. Kérünk minden hallgatót, hogy jelentkezési szándéka esetén a szabályzatot alaposan tanulmányozza át!

A könyvtár honlapjáról letölthető egy útmutató a szakdolgozat és TDK dolgozat megírásának tartalmi és formai követelményeiről.

Kutatási témák a Biológiai Intézetben

Ökológiai Tanszék

Kis János

  • Az erényövek formai változatosságának evolúciós története a Parnassiinae csoportban (Apolló-lepkék és rokonaik)
  • Párosodási viselkedés és párosodási rendszer a kis Apolló-lepkénél
    • Jósolható-e a nőstények méretéből, hogy kapnak-e erényövet a párosodás során? (terep és labor)
  • Ökológiai kényszerek hatása nappali kis Apolló-lepkék viselkedésére
    • Nektárnövény választás és kínálat
      • Egyedi változatosság a nektárnövény-választásban (terep)
      • Virág mélység és pödörnyelv hossz kapcsolata (terep, labor)
      • Imágó táplálkozási kísérletek (Szín tanulás; labor)
      • Összefüggés nektárforrások térbeli eloszlása és a területhasználat között (terep)
    • Mikroklíma hatása a napi aktivitására
      • Ivari dimorfizmus és a hőháztartás kapcsolata (terep és labor)

Berekméri Eszter

A hallás élettana napjainkban is nagyrészt felderítetlen, hiszen a hallószervünk a halántékcsontba ágyazódva, feltekeredett anatómiai szerkezetével igen megnehezíti a kutatók feladatát. Ehhez hozzájárul még, hogy kedvenc laborállatunk, az egér, még fejletlen hallószervvel születik és nagyjából a második hétig nem is hallanak a kis egerek. Ellenben az emberek már a méhen belül is halljál és felismerik édesanyjuk hangját. Felgyorsult, hangos világunkban egyre növekszik a halláskárosodásokban szenvedők száma, de a hallással, halláskárosodással foglalkozó kutatások nehezen haladnak. Ennek egyik megoldása lehet, hogy matematikai-számítógépes modellezéssel feltérképezzük a sejtek lehetséges „viselkedését” a különböző hatóanyagokra. Így a nehéz és költséges kísérletek számát jelentősen csökkenthetjük, megjósolhatjuk a kimenetelüket.

– Corti-szerv támasztó sejtjeinek vizsgálata (ATP hatására kialakuló Ca2+ jelek milyen molekuláris kölcsönhatásoknak köszönhetőek?)

– Milyen eltérések, fejlődések figyelhetőek meg a kor előrehaladtával, illetve a sejtek tonotópikus elhelyezkedésének függvényében?

– Milyen sejtek közötti kapcsolatok vannak jelen a hallószervben és ezek mennyire befolyásolják egy adott sejt működését?

IJMS | Free Full-Text | Purinergic Signaling and Cochlear Injury-Targeting the Immune System?    

Az intézeten kívül…

Bókony Veronika, Tóth Zoltán, Hettyey Attila
MTA-NÖVI Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport »

  • Batrachochytrium dendrobatidis
    A kétéltűfajok tucatjainak kipusztulásáért felelős Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kórokozó gomba világszintű terjedése megállíthatatlannak tűnik. Projektünk során egy természetes körülmények között is jó eséllyel hatékonyan és könnyen alkalmazható Bd-ellenes eljárást tesztelünk: a kórokozó és az általa fertőzött kétéltűek eltérő hőmérséklet-igényeit és az esetlegesen kialakuló „viselkedési láz” jelenségét szeretnénk kihasználni, illetve a melegítés esetleges káros hatásait vizsgálni. A kísérletek segítségével evolúcióbiológiai és viselkedésökológiai eszköztárat alkalmazva egy alapvető fontosságú konzervációbiológiai problémára keresünk megoldást.
  • „Kémiai fegyverek” ebihalaknál
    Számos kétéltűfaj termel méreganyagokat, amelyek előnyösek lehetnek a ragadozók és kórokozók távoltartásában, valamint a táplálékért folyó versengésben. Kísérleteinkben a teljes méregkoktél és az egyes komponensek hatékonyságát, valamint a méregtermelés környezeti meghatározottságát vizsgáljuk, azaz hogy az ebihalak kémiai védekezésének mértéke hogyan függ a ragadozók, kórokozók és versenytársak mennyiségétől és típusától. A kutatás evolúcióbiológiai jellegű, de lehetőséget ad az állati mérgek laboratóriumi elemzésében való tapasztalatszerzésre is.
  • Gyomirtószerek természetvédelmi jelentősége
    A kétéltűek az egyik legveszélyeztetettebb állatcsoport; világszerte megfigyelt állománycsökkenéseik egyik oka a különféle szennyező anyagok, például növényvédőszerek használatának terjedése. Ennek ellenére a peszticidek engedélyeztetéséhez végzett toxikológiai tesztekben ritkán vizsgálnak kétéltűeket, és keveset tudunk az egyes fajok érzékenységét befolyásoló tényezőkről. Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, hogy az Európában gyakran használt gyomirtószerek hogyan hatnak az ebihalak túlélésére és fejlődésére, és hogy e hatásokat milyen tényezők befolyásolják.
  • Ragadozóellenes válaszok egy mezőgazdasági kártevőnél
    A növényvédelemben egyre inkább előtérbe kerül a biológiai védekezés; például az igen jelentős kártételű közönséges takácsatka ellen több ragadozó atkafaj is kapható kereskedelmi forgalomban. Azonban a takácsatkák fenotípusos plaszticitás révén, valamint a rövid generációs idejük miatt mikroevolúciós változásokkal is alkalmazkodhatnak a predációs nyomáshoz. A kutatás során laboratóriumi populációkon vizsgáljuk a takácsatkák táplálkozásökológiai, viselkedésbeli, morfológiai és fekunditásbeli változásait ragadozó atkák jelenlétében és hiányában. A kísérletek alapvető evolúcióbiológiai és viselkedésökológiai kérdésekre irányulnak, de a gyakorlati növényvédelem szempontjából is relevánsak.

Farkas Imre
Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

  • Az Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoportba lelkes hallgatók jelentkezését várjuk, akiket érdekel a hormonrendszer idegi szabályozása a hypothalamus szintjén, és szívesen végeznének tudományos diákköri munkát ebben a témakörben. Az egyetemi diploma után a PhD megszerzésére is van lehetőség.
  • A kutatásban intra- és extracelluláris elektrofiziológiai eszközöket használunk (a patch clamp módszer különböző vállfajai) neurontenyészeteken valamint akut egér agyszeletekben. A kísérletek során általában a gonadotropin releasing hormone-t (GnRH) termelő neuronok valamint a paraventrikuláris mag hormontermelő neuronjainak működését, az ezeken lévő szinaptikus bemenetek szabályozását és a rájuk ható visszacsatolások szerepét tanulmányozzuk. Emellett azonban más agyterületek neuronpopulációira gyakorolt hormonális hatásokat is vizsgálunk.
  • Akit érdekel ez a lehetőség, emailben jelentkezhet.

Kutatásainkról a következő cikkek adnak kicsit részletesebb tájékoztatást:

  • Farkas I., Varju P., Liposits Zs. (2007) Estrogen modulates potassium currents and expression of the Kv4.2 subunit in GT1-7 cells. Neurochemistry International, 50, 619-627
  • Kola B, Farkas I, Christ-Crain M, Wittmann G, Lolli F, Amin F, Ajodha S, Harvey-White J, Liposits Zs, Kunos G, Grossman A, Fekete Cs, Korbonits M (2008) The orexigenic effect of ghrelin is mediated through central activation of the endogenous cannabinoid system. Public Library of Science ONE (PLoS ONE), 3, e1797
  • Farkas I, Kalló I, Deli L, Vida B, Hrabovszky E, Fekete Cs, Moenter SM, Watanabe M, Liposits Zs (2010) Retrograde endocannabinoid signaling reduces GABAergic synaptic transmission to gonadotropin-geleasing hormone neurons. Endocrinology 151:5818-5829
  • Farkas I; M. Sárvári; M. Aller; N. Okada; H. Okada; I. Likó; Zs. Liposits (2012) Estrogen receptor alpha and beta differentially mediate C5aR agonist-evoked Ca2+-influx in neurons through L-type voltage-gated Ca2+-channels Neurochemistry International 2012/60/631-639
  • Alvarez-Crespo M, Skibicka KP, Farkas I, Molnár Cs, Egecioglu E, Hrabovszky E, Liposits Zs, Dickson SL (2012) The amygdala as a neurobiological target for ghrelin in rats: neuroanatomical, electrophysiological and behavioral evidence. PLos ONE, under publication

Kovács-Hostyánszki Anikó
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport

Liker András
Pannon Egyetem, Ornitológiai Kutatócsoport

Samu Ferenc, Tholt Gergely
MTA ATK Növényvédelmi Intézet – Állattani Osztály »

  • Predátor jelenlétének táplálkozási viselkedésre gyakorolt zavaró hatása
    A szipókás rovarok – köztük a mezei kabócák – táplálkozása egyedülálló a fitofág rovarok között. Szájszervüket a növényi szövetek közé vezetve (penetráció) a szállítóedényekből, elsősorban a floemből táplálkoznak. A penetrációt két fő szakaszra oszthatjuk: a keresési szakasz során a növényi sejtek között vezetve a szúrósertéket a szállítóedényeket lokalizálják az állatok (1), a táplálkozási szakasz során a floemből szívják fel a növényi nedvet (2). A kabócák táplálkozását, illetve annak nyomait több új technikával is nyomon tudjuk követni, ráadásul ezek a módszerek eddig csak a táplálkozás egyszerű leírására lettek alkalmazva, viselkedési interakciók során még nem voltak „bevetve”. A módszerek közé tartoznak az ún. elektropenetrográffal (EPG) végzett vizsgálatok, valamint a növényi szövetek közt maradó „nyálhüvely” fluereszcens mikroszkópos vizsgálata. A szakdolgozat során ezen módszerek egyikével (potenciálisan 2 szakdolgozati téma) kellene vizsgálni, hogy predátor (pók) jelenlétében hogyan változik meg a kabócák táplálkozási magatartása, esetlegesen ennek milyen további fitness következményei lehetnek.
  • Természetes ellenségek jelenlétének hatása a mezei kabócák vírusátviteli képességére
    A szipókás rovarok közül a levéltetvek és a mezei kabócák a legfontosabb növényi vírus vektorok, az ismert növénypatogén vírusok közel 92%-át ezek a rovarok terjesztik. Táplálkozásuk során a szájszervüket a növényi szövetek közé vezetik (penetráció), majd a szállítóedényekből szívják fel a növényi nedvet. A penetrációt kísérő nyálelválasztás során képesek a vírusokat közvetlenül a növényi szövetekbe, vagy akár a sejtekbe juttatni. Bármilyen zavaró hatás, mely befolyásolja a penetráció alatti viselkedést, hatással van a vírusátviteli képességre is. A vírusokat molekuláris módszerekkel (PCR) mutatjuk ki a gazdanövényből. A szakdolgozat során a hallgató feladata annak megvizsgálása, hogy egy természetes ellenség (pók) jelenléte, hogyan hat a kabócák vírusátviteli képességére.

Ahol még érdemes nézelődni

Alább azoknak az intézeteknek a listáját láthatjátok, ahol rendszeresen szakdolgoznak hallgatóink.

Nem minden honlapon vannak meghirdetve szakdolgozati témák, ezért érdemes megnézni a kutatási témákat és ha az egyik felkeltette az érdeklődéseteket, akkor vegyétek fel a kapcsolatot az ott dolgozó munkatársakkal (szívesen segítünk).