Default view
Biológiai Intézet TDK / Szakdolgozat
header_image

TDK / Szakdolgozat

Hasznos honlapok

A TDK konferenciák felhívását és az aktuális határidőket itt teszik közzé minden évben. Kérünk minden hallgatót, hogy jelentkezési szándéka esetén a szabályzatot alaposan tanulmányozza át!

A könyvtár honlapjáról letölthető egy útmutató a szakdolgozat és TDK dolgozat megírásának tartalmi és formai követelményeiről.

Kutatási témák a Biológiai Intézetben

Zoológiai Tanszék

Kis János

  • Az erényövek formai változatosságának evolúciós története a Parnassiinae csoportban (Apolló-lepkék és rokonaik)
  • Párosodási viselkedés és párosodási rendszer a kis Apolló-lepkénél
    • Jósolható-e a nőstények méretéből, hogy kapnak-e erényövet a párosodás során? (terep és labor)
  • Ökológiai kényszerek hatása nappali kis Apolló-lepkék viselkedésére
    • Nektárnövény választás és kínálat
      • Egyedi változatosság a nektárnövény-választásban (terep)
      • Virág mélység és pödörnyelv hossz kapcsolata (terep, labor)
      • Imágó táplálkozási kísérletek (Szín tanulás; labor)
      • Összefüggés nektárforrások térbeli eloszlása és a területhasználat között (terep)
    • Mikroklíma hatása a napi aktivitására
      • Ivari dimorfizmus és a hőháztartás kapcsolata (terep és labor)

Berekméri Eszter

A hallás élettana napjainkban is nagyrészt felderítetlen, hiszen a hallószervünk a halántékcsontba ágyazódva, feltekeredett anatómiai szerkezetével igen megnehezíti a kutatók feladatát. Ehhez hozzájárul még, hogy kedvenc laborállatunk, az egér, még fejletlen hallószervvel születik és nagyjából a második hétig nem is hallanak a kis egerek. Ellenben az emberek már a méhen belül is halljál és felismerik édesanyjuk hangját. Felgyorsult, hangos világunkban egyre növekszik a halláskárosodásokban szenvedők száma, de a hallással, halláskárosodással foglalkozó kutatások nehezen haladnak. Ennek egyik megoldása lehet, hogy matematikai-számítógépes modellezéssel feltérképezzük a sejtek lehetséges „viselkedését” a különböző hatóanyagokra. Így a nehéz és költséges kísérletek számát jelentősen csökkenthetjük, megjósolhatjuk a kimenetelüket.

– Corti-szerv támasztó sejtjeinek vizsgálata (ATP hatására kialakuló Ca2+ jelek milyen molekuláris kölcsönhatásoknak köszönhetőek?)

– Milyen eltérések, fejlődések figyelhetőek meg a kor előrehaladtával, illetve a sejtek tonotópikus elhelyezkedésének függvényében?

– Milyen sejtek közötti kapcsolatok vannak jelen a hallószervben és ezek mennyire befolyásolják egy adott sejt működését?

IJMS | Free Full-Text | Purinergic Signaling and Cochlear Injury-Targeting the Immune System?    

Az intézeten kívül…

Bókony Veronika, Tóth Zoltán, Hettyey Attila
MTA-NÖVI Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport »

  • Batrachochytrium dendrobatidis

    A kétéltűfajok tucatjainak kipusztulásáért felelős Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kórokozó gomba világszintű terjedése megállíthatatlannak tűnik. Projektünk során egy természetes körülmények között is jó eséllyel hatékonyan és könnyen alkalmazható Bd-ellenes eljárást tesztelünk: a kórokozó és az általa fertőzött kétéltűek eltérő hőmérséklet-igényeit és az esetlegesen kialakuló „viselkedési láz” jelenségét szeretnénk kihasználni, illetve a melegítés esetleges káros hatásait vizsgálni. A kísérletek segítségével evolúcióbiológiai és viselkedésökológiai eszköztárat alkalmazva egy alapvető fontosságú konzervációbiológiai problémára keresünk megoldást.

  •  Ranid Herpesvirus-3

    Miközben a kitridiomikózis és ranavirózis kutatása teljes gőzzel folyik világszerte, szinte semmit sem tudunk a kétéltűeket fertőző többi kórokozóról. Európai békafajokban néhány évvel ezelőtt írták le a Ranid Herpesvirus-3 (RaHV3) nevű vírust, amely változó mértékű bőrelváltozásokat okoz. Egy hazai erdei béka populációban többéves jelölés-visszafogás projekt keretében vizsgáljuk a RaHV3 fertőzéssel és tüneteivel együtt járó egyedi szintű, populációs és természetvédelmi következményeket (bővebb információ itt: https://www.seh-herpetology.org/seh-grants/seh-grants-2024).

  • Ivarváltás

    Az ektoterm gerincesek fenotípusos ivarát nemcsak a genotípus (pl. ivari kromoszómák) határozzák meg, hanem a korai egyedfejlődés során tapasztalt környezeti hatások is befolyásolhatják, hogy here vagy petefészek alakul-e ki. Az erdei békákban például lárvakori hőhullám hatására a genotípusosan nőstény egyedek fenotípusos hímmé fejlődnek, azaz ivarváltáson esnek át. Az elméleti modellek szerint ennek jelentős populációdinamikai és mikroevolúciós következményei lehetnek, de erről nagyon kevés az empirikus adat. Projektünkben kísérletekkel és terepi jelölés-visszafogás monitoringgal vizsgáljuk az ivarváltás evolúciós-ökológiai és természetvédelmi vonatkozásait (bővebb információ itt: https://www.youtube.com/watch?v=VsOEkDzspTU).

Farkas Imre
Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

  • Az Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoportba lelkes hallgatók jelentkezését várjuk, akiket érdekel a hormonrendszer idegi szabályozása a hypothalamus szintjén, és szívesen végeznének tudományos diákköri munkát ebben a témakörben. Az egyetemi diploma után a PhD megszerzésére is van lehetőség.
  • A kutatásban intra- és extracelluláris elektrofiziológiai eszközöket használunk (a patch clamp módszer különböző vállfajai) neurontenyészeteken valamint akut egér agyszeletekben. A kísérletek során általában a gonadotropin releasing hormone-t (GnRH) termelő neuronok valamint a paraventrikuláris mag hormontermelő neuronjainak működését, az ezeken lévő szinaptikus bemenetek szabályozását és a rájuk ható visszacsatolások szerepét tanulmányozzuk. Emellett azonban más agyterületek neuronpopulációira gyakorolt hormonális hatásokat is vizsgálunk.
  • Akit érdekel ez a lehetőség, emailben jelentkezhet.

Kutatásainkról a következő cikkek adnak kicsit részletesebb tájékoztatást:

  • Farkas I., Varju P., Liposits Zs. (2007) Estrogen modulates potassium currents and expression of the Kv4.2 subunit in GT1-7 cells. Neurochemistry International, 50, 619-627
  • Kola B, Farkas I, Christ-Crain M, Wittmann G, Lolli F, Amin F, Ajodha S, Harvey-White J, Liposits Zs, Kunos G, Grossman A, Fekete Cs, Korbonits M (2008) The orexigenic effect of ghrelin is mediated through central activation of the endogenous cannabinoid system. Public Library of Science ONE (PLoS ONE), 3, e1797
  • Farkas I, Kalló I, Deli L, Vida B, Hrabovszky E, Fekete Cs, Moenter SM, Watanabe M, Liposits Zs (2010) Retrograde endocannabinoid signaling reduces GABAergic synaptic transmission to gonadotropin-geleasing hormone neurons. Endocrinology 151:5818-5829
  • Farkas I; M. Sárvári; M. Aller; N. Okada; H. Okada; I. Likó; Zs. Liposits (2012) Estrogen receptor alpha and beta differentially mediate C5aR agonist-evoked Ca2+-influx in neurons through L-type voltage-gated Ca2+-channels Neurochemistry International 2012/60/631-639
  • Alvarez-Crespo M, Skibicka KP, Farkas I, Molnár Cs, Egecioglu E, Hrabovszky E, Liposits Zs, Dickson SL (2012) The amygdala as a neurobiological target for ghrelin in rats: neuroanatomical, electrophysiological and behavioral evidence. PLos ONE, under publication

Kovács-Hostyánszki Anikó
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport

Liker András
Pannon Egyetem, Ornitológiai Kutatócsoport

Samu Ferenc, Tholt Gergely
MTA ATK Növényvédelmi Intézet – Állattani Osztály »

  • Predátor jelenlétének táplálkozási viselkedésre gyakorolt zavaró hatása
    A szipókás rovarok – köztük a mezei kabócák – táplálkozása egyedülálló a fitofág rovarok között. Szájszervüket a növényi szövetek közé vezetve (penetráció) a szállítóedényekből, elsősorban a floemből táplálkoznak. A penetrációt két fő szakaszra oszthatjuk: a keresési szakasz során a növényi sejtek között vezetve a szúrósertéket a szállítóedényeket lokalizálják az állatok (1), a táplálkozási szakasz során a floemből szívják fel a növényi nedvet (2). A kabócák táplálkozását, illetve annak nyomait több új technikával is nyomon tudjuk követni, ráadásul ezek a módszerek eddig csak a táplálkozás egyszerű leírására lettek alkalmazva, viselkedési interakciók során még nem voltak „bevetve”. A módszerek közé tartoznak az ún. elektropenetrográffal (EPG) végzett vizsgálatok, valamint a növényi szövetek közt maradó „nyálhüvely” fluereszcens mikroszkópos vizsgálata. A szakdolgozat során ezen módszerek egyikével (potenciálisan 2 szakdolgozati téma) kellene vizsgálni, hogy predátor (pók) jelenlétében hogyan változik meg a kabócák táplálkozási magatartása, esetlegesen ennek milyen további fitness következményei lehetnek.
  • Természetes ellenségek jelenlétének hatása a mezei kabócák vírusátviteli képességére
    A szipókás rovarok közül a levéltetvek és a mezei kabócák a legfontosabb növényi vírus vektorok, az ismert növénypatogén vírusok közel 92%-át ezek a rovarok terjesztik. Táplálkozásuk során a szájszervüket a növényi szövetek közé vezetik (penetráció), majd a szállítóedényekből szívják fel a növényi nedvet. A penetrációt kísérő nyálelválasztás során képesek a vírusokat közvetlenül a növényi szövetekbe, vagy akár a sejtekbe juttatni. Bármilyen zavaró hatás, mely befolyásolja a penetráció alatti viselkedést, hatással van a vírusátviteli képességre is. A vírusokat molekuláris módszerekkel (PCR) mutatjuk ki a gazdanövényből. A szakdolgozat során a hallgató feladata annak megvizsgálása, hogy egy természetes ellenség (pók) jelenléte, hogyan hat a kabócák vírusátviteli képességére.

Ahol még érdemes nézelődni

Alább azoknak az intézeteknek a listáját láthatjátok, ahol rendszeresen szakdolgoznak hallgatóink.

Nem minden honlapon vannak meghirdetve szakdolgozati témák, ezért érdemes megnézni a kutatási témákat és ha az egyik felkeltette az érdeklődéseteket, akkor vegyétek fel a kapcsolatot az ott dolgozó munkatársakkal (szívesen segítünk).