Évről-évre találkozhatunk olyan újságcikkekkel, amelyek a hazánkban meg-megjelenő, hírhedt „csíkoslábú kullanccsal” és az általa hordozott krími-kongói vérzéses láz vírusával riogatják a közvéleményt. Bár a jelenség valós, a kullancs pedig tényleg képes közvetíteni a vírust, annak az esélye, hogy Magyarországon fertőzés történjen mégis elenyésző, pillanatnyilag szinte kizárt. Legalábbis addig, amíg nem tudnak önfenntartó populációkat létrehozni, ergo

Hallgatóink különleges, baráti kapcsolatot ápolnak a szomszédos állatorvosi egyetemek magyar diákjaival. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyetem éves erdélyi nyári tábora, ahol a vajdasági, székely és a felvidéki hallgatók együtt töltenek egy eseménydús hetet. Idén, július végén Szovátán, a Medve-tónál hűsölt 25 diákunk, akik a pesti kánikulából a fenyvesekbe kívánkoztak. Napközben általában egyetemi

A Tolnay Sándor Díj 1992. január 27-én a Földművelésügyi Minisztérium által a magyar állatorvosi oktatás alapköveit lerakó, a képzésünket megteremtő, első magyar állatorvos professzor emlékére megalapított elismerés, mellyel évente a kiemelkedő állatorvosi tevékenységet, kutatást díjazzák. Idén Dr. Rátky József, a Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika tanszékvezetője, egyetemi tanár, a szaporodásbiológia, valamint az őshonos állatfajták megőrzése

Az emberiség egyik elsődleges fehérjeforrása a sertéshús. A Mycoplasma hyorhinis egy korábban alábecsült, de napjainkra világszerte kiemelt jelentőségűvé vált kórokozó, ami a modern sertésfajták malacaiban savóshártya-, ízület- és tüdőgyulladást okoz. Jelentős gazdasági veszteségek kísérik a kórképet. Elsősorban antibiotikumokat használnak a már kialakult betegség gyógykezelésére, ami egyes, humán gyógyászati szempontból kritikusan fontos antibiotikumok (fluorokinolonok, makrolidok) túlzott