A nyers etetés lehet tudatos döntés – de csak akkor, ha a higiéniai és közegészségügyi kockázatokat ismerjük és kezeljük. Összefoglaljuk, hogyan juthatnak a kórokozók az állatból vissza az emberi háztartásba, miért kritikus a hűtési lánc, és miért kell szakmai ismeretekre (Ca:P, vitaminok, fertőző ágensek ismerete) épülő étrendben gondolkodni rendszeres laborkontrollal. A BARF, vagyis a nyers
Az Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszék „hobbi arachnológiai műhelye” 2014 óta, a tanszék vezető egyetemi tanára és a külsős, szintén az arachnológiával szabad idejében foglalkozó Kovács Gábor, az észak-afrikai és a közel-keleti régió pókjait kutatja. Ennek a közös, szakmai munkának több tucat, főleg a marokkói területre vonatkozó, új faunisztikai adatot bemutató konferencia előadás, hazai-
Közel egymillió online reakció bizonyítja a társadalom erős érzelmi elköteleződését Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központja és az Ynsight Research országosan egyedülálló online kutatása rávilágít és számokkal támasztja alá, hogy a magyar társadalom kiemelt érdeklődést mutat az állatvédelem iránt. A vizsgálat eredményei szerint az állatvédelem folyamatosan erősen jelen van a magyar online
Szeptember 5-én ismét ünnepi díszbe öltözött az Állatorvostudományi Egyetem, hogy megnyissa a 2025/2026-os tanévet. A közel két és fél évszázados intézmény, ami Európa egyik legrégibb állatorvosképző helye, újra megtelt fiatalokkal, akik nemcsak egy szakma, hanem egy hivatás kapujába léptek. Az ünnepséget Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta az egyetem időtálló értékrendjét és
Csepi Nóri, ötödéves állatorvostan-hallgató, a Pannónia ösztöndíjprogram támogatásával idén nyáron a világ másik felén szerzett életre szóló élményeket és tapasztalatot a lógyógyászat területén. A Pannónia ösztöndíjprogram az Erasmus programhoz hasonlóan a nemzetközi mobilitási tevékenységekben (mint például a hallgatók szakmai gyakorlata) való részvételhez nyújt segítséget. Hallgatónk lelkes beszámolója alapján minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a külföldi
Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) 2016-ban történt önállósodása óta több lépcsőben alakította ki publikációs stratégiáját, támogatási rendszerét és foglalkoztatási követelményrendszerét. Ezen rövid közlemény célja bemutatni az elmúlt kilenc év legfőbb változásait a publikációk mennyiségében és minőségében a Web of Science adatbázisra épülő InCites platform adatai alapján. Dr. Winkler Bea könyvtár főigazgató – Dr. Jerzsele Ákos tudományos
A magyar állatorvos-tudományi kar közel 240 esztendeje alatt számos meghatározó állatorvos, professzor és egyetemi tanár írta bele magát a tudomány történelemkönyvébe. Munkásságukkal, elhivatottságukkal, az eljövendő nemzedékek példaképei lettek. Ma is az elődök odaadó munkája emlékeztet bennünket arra, hogy bár az állatok gyógyítása egy örökké változó, izgalmas terület, az elkötelezettség és a tudásszomj elengedhetetlen ahhoz, hogy
Évről-évre találkozhatunk olyan újságcikkekkel, amelyek a hazánkban meg-megjelenő, hírhedt „csíkoslábú kullanccsal” és az általa hordozott krími-kongói vérzéses láz vírusával riogatják a közvéleményt. Bár a jelenség valós, a kullancs pedig tényleg képes közvetíteni a vírust, annak az esélye, hogy Magyarországon fertőzés történjen mégis elenyésző, pillanatnyilag szinte kizárt. Legalábbis addig, amíg nem tudnak önfenntartó populációkat létrehozni, ergo
Hallgatóink különleges, baráti kapcsolatot ápolnak a szomszédos állatorvosi egyetemek magyar diákjaival. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyetem éves erdélyi nyári tábora, ahol a vajdasági, székely és a felvidéki hallgatók együtt töltenek egy eseménydús hetet. Idén, július végén Szovátán, a Medve-tónál hűsölt 25 diákunk, akik a pesti kánikulából a fenyvesekbe kívánkoztak. Napközben általában egyetemi
A Tolnay Sándor Díj 1992. január 27-én a Földművelésügyi Minisztérium által a magyar állatorvosi oktatás alapköveit lerakó, a képzésünket megteremtő, első magyar állatorvos professzor emlékére megalapított elismerés, mellyel évente a kiemelkedő állatorvosi tevékenységet, kutatást díjazzák. Idén Dr. Rátky József, a Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika tanszékvezetője, egyetemi tanár, a szaporodásbiológia, valamint az őshonos állatfajták megőrzése
Az emberiség egyik elsődleges fehérjeforrása a sertéshús. A Mycoplasma hyorhinis egy korábban alábecsült, de napjainkra világszerte kiemelt jelentőségűvé vált kórokozó, ami a modern sertésfajták malacaiban savóshártya-, ízület- és tüdőgyulladást okoz. Jelentős gazdasági veszteségek kísérik a kórképet. Elsősorban antibiotikumokat használnak a már kialakult betegség gyógykezelésére, ami egyes, humán gyógyászati szempontból kritikusan fontos antibiotikumok (fluorokinolonok, makrolidok) túlzott
